2030-ra radikális átalakuláson megy keresztül a külhoni ösztöndíjrendszer, amely új lehetőségeket és kihívásokat hoz magával. Az eddigi struktúrák helyett innovatív megoldások és digitális platformok lépnek életbe, amelyek célja, hogy a fiatalok számára m
A magyar kormány elfogadta a külhoni ösztöndíjrendszer teljes átalakításáról szóló előterjesztést, a résztvevő hallgatók létszáma negyven százalékkal nő, 2030-ig pedig a rendelkezésre álló forrás 700 millióról 1,8 milliárd forintra bővül.
Az ország elkötelezett a Makovecz Program folytatása mellett, amely a Kárpát-medencei magyar egyetemek közötti együttműködés erősítésére irányul. Céljuk, hogy növeljék a Collegium Talentum program keretein belül résztvevő doktori ösztöndíjasok számát, valamint a támogatás mértékét is. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, aki a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint a fiatalokat érintő ügyekért felelős, hangsúlyozta az ilyen kezdeményezések fontosságát.
a változások között kiemelte, hogy amikor magyarországi tanulmányokat folytat egy külhoni fiatal, akkor az adott régió egyetemeihez mérten támogatnák, azaz a prioritás, hogy ha elérhető egy képzés a külhoni egyetemen, akkor ott tanuljanak a fiatalok. Elvárásként jelenik meg majd a magyarországi tanulmányokat követő visszatérés a szülőföldre. Egy új ösztöndíj bevezetését is tervezik ("Székely bicskás" munkacímmel), melyben azok a nagyon tehetséges külhoni magyar fiatalok részesülhetnek, akik felvételt nyernek az adott ország valamely legerősebb egyetemére. Itt is az a cél, hogy a legjobban képzettek hazatérve a saját közösségüknek adják vissza a tudásukat. Varga-Bajusz Veronika továbbá kiemelte: a cél a külhoni magyar felsőoktatás minél szélesebb körű támogatása, az, hogy minden területen legyen magyar nyelvű oktatás, ahol van kellő számú fiatal. Afelé tolódik a támogatás, hogy a szülőföldön maradást szolgálják.
