A magyar munkavállalók körében sajnos elmondható, hogy 49 főből 49-en az uniós átlagkereset alatt jutnak jövedelemhez.
Magyarországon csupán a legjobban kereső 2 százalék rendelkezik olyan jövedelemmel, amely összevethető a francia vagy német középosztály szintjével.
A G7 által közzétett adatok szerint csupán minden 50. magyar keres olyan mértékű jövedelmet, ami eléri az európai uniós átlagbért. Az EU-ban a nettó éves átlagfizetés 23 ezer euróra rúg, ami körülbelül 9,5 millió forintnak felel meg, tehát havi szinten ez körülbelül 792 ezer forintos bért jelent.
Nagyjából az uniós átlag szintjén keres a francia és a német középosztály, azaz Magyarországon csak a leggazdagabb 2 százalék mondhatja el magáról, hogy legalább olyan jól keres, mint Franciaországban vagy Németországban a jövedelmi eloszlás közepén található munkavállalók. A magyarnál csak északi és délkeleti szomszédunk statisztikája rosszabb: Romániában és Szlovákiában csak a felső 1 százalék keres az uniós átlag felett.
Ehhez képest Luxemburgban mindössze a társadalom 12 százaléka keres az uniós átlag alatt, de a többi Benelux államban is közel hasonló a helyzet: Hollandiában a 32., Belgiumban a 35. jövedelmi percentilis keres hozzávetőlegesen nettó 23 ezer eurót. Az emberek többsége az uniós átlag felett keres az északi államokban és Ausztriában is.
A KSH pénteki közleményében arról írt, hogy Magyarországon a nettó átlagbér kedvezmények nélkül 423 800 forint volt 2024 októberében - alig több, mint fele az uniós átlagfizetésnek. A mediánkereset ennél is alacsonyabb, mintegy 366 000 forint, azaz a magyarok többsége még feleannyit sem keres, mint az európai uniós átlag.
