A 800 milliós forintos járda és a vele kapcsolatos egyéb kérdőjelek Budapest szívében Budapest városában újra napirendre került egy figyelemreméltó beruházás: egy 800 milliós forintos járdaépítési projekt, amely sokakat foglalkoztat. De vajon mi áll a há
A Gubacsi-hídon a korrózió szinte minden fajtája megfigyelhető, és sajnos úgy tűnik, hogy újjáépítés nélkül csak néhány évig bírja a terhelést. Jelenleg a buszok szolgálnak átjáróként a gyalogosok számára.
A főváros nem támogatja a már hosszú évtizedek óta spontán módon kialakult csúcshegyi és csepel-hárosi zárt kertes területek lakóövezetté való átalakítását – derült ki a Fővárosi Településtervről folytatott hosszas vitában, amelyet a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság tartott hétfőn. Ennek ellenére a kerületek saját hatáskörükben dönthetnek a mezőgazdasági övezetekben lakóépületek felépítéséről. Azonban az infrastruktúra kiépítése jelentős anyagi terhet ró a helyi költségvetésre.
Az új várostervezési keretszabályozás létrehozását a 2023-ban elfogadott építészeti törvény írja elő az önkormányzatok számára, amelynek határideje 2025 végére tehető. A Budapest Főváros Városépítési Tervező (BFVT) Kft. által készített tervezetet már előzetesen átbeszélték a kerületi önkormányzatokkal, az állami főépítésszel, a szakmai hatóságokkal és a fővárosi cégekkel. A bizottsági ülés során azonban számos kérdés merült fel. Vitézy Dávid, a bizottság elnöke például 30 pontos módosító javaslatot terjesztett elő, és kifejezte elégedetlenségét a gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötésének tervezetből való törlése miatt. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója már az ülés kezdetén hangsúlyozta, hogy ez nem volt a szándékuk.
Vitézy Dávid: Lázár János kérésére a budapesti közlekedési tervek közül eltávolították a gödöllői HÉV és a 2-es metró összekapcsolásának elképzelését.
A Galvani híd nyomvonala, a budafoki Duna-partra tervezett Duna Spirit lakónegyed, valamint a III. kerületi Mocsárosdűlő helyzete mind vitatott kérdéseknek számítanak. A tervezett lakónegyed helyén rekreációs parkot kívánnak létrehozni, míg Mocsárosdűlő egyes részei, amelyek korábban beépíthető területeknek minősültek, most védettség alá kerültek, így természetvédelmi területté alakítanák őket. A főváros célja, hogy 265 hektárral csökkentse a zöldmezős beruházásokra kijelölt területek nagyságát, és a befektetők érdeklődését a rozsdazónák felé terelje, ezzel 46 akcióterületre szorítva vissza a számukat. Bár lehetőségek lennének ennél nagyobb területcsökkentésre is, a beépíthetőség korlátozása vagy tiltása esetén a magántulajdonosok kártalanítást igényelhetnének, ami a kerületi önkormányzatok számára is problémát jelentene, mivel jelentős bevételi forrástól esnének el. A Római Camping és a Népliget ügyei is napirendre kerültek; az utóbbi esetében a BFVT övezeti átsorolásra tett javaslatot, míg az Óbudai Egyetemhez tartozó kemping beépíthetősége 117 ezer négyzetméterről 78,5 ezer négyzetméterre csökkenne. A bizottsági vitában hangsúlyozták, hogy a kiemelt beruházásokkal kapcsolatosan az önkormányzatoknak gyakorlatilag nincs beleszólásuk abba, hogy mi épül az adott területeken.
Az új ingatlanok esetében a kötelező parkolóépítés megítélése erősen megosztó. Vitézy Dávid rámutatott, hogy a nyugati országokban, ahol sűrűn beépített városnegyedek találhatóak, már nem építenek parkolókat. Ez a tendencia arra utal, hogy az autóforgalom növekedését nem kívánják elősegíteni, hiszen a szűk belvárosi utcák nem bírják el a megnövekedett forgalmat.
Ráadásul drágítja a lakhatást, mivel a garázsok beárazódnak a lakások vételárába. Csakhogy a szakmai szempontokból, ahogy azt Vitézy megállapította: " a kerületek zöme semmit nem ért".
A bizottság egy kormánypárti tartózkodás mellett támogatta a városvezetés által kidolgozott "kívánságlistát" a Rákosrendező ügyében. Ahogy korábban részletesen is ismertettük, az eredetileg arab befektetőkkel tervezett adásvételi szerződés keretében az Orbán-kormány számos ígéretet tett. Ezek között szerepelt, hogy a második, 17,8 milliárd forintos vételárrészlet kifizetése előtt módosítják azokat a jogszabályokat, amelyeket a vevő kért. A főváros álláspontja szerint a módosítandó jogszabályok köre rendkívül bonyolult és széleskörű, ezért egy külön "Rákosrendező törvény" megalkotására van szükség. E javaslat részletei között szerepel az ingatlanfejlesztéshez szükséges források biztosítása is. A kormány emellett vállalta, hogy 800 millió euró értékű beruházást valósít meg. A főváros lemond a vasúti terület drága lefedéséről, amelyet az arab befektetők kértek cserébe. Az önkormányzat viszont többek között a vasúti pálya korszerűsítését, új vasúti megállók kialakítását, valamint felüljárók építését kéri a 3-as villamos átvezetése érdekében, továbbá az M1 metróvonal rekonstrukcióját, meghosszabbítását és a meglévő járműpark cseréjét sürgeti, mindezt sürgető határidőkkel.
Rákosrendező: itt a budapesti kívánságlista
A januárban megvásárolt 86 hektáros terület birtokba adása még mindig várat magára. A fent említett javaslatok képezik a kormányzati tárgyalások kiindulópontját, azonban a végső megállapodásnak a közgyűlés jóváhagyása is szükséges. A terület fejlesztésére vonatkozó "master-plan" pályázat kiírásáról augusztus végén, egy rendkívüli ülés keretében fognak dönteni.
A bizottság legutóbbi ülésén több fontos témát is érintett, többek között a közterületi reklámok kihelyezésének fővárosi szabályozását, a taxik működésének újragondolását és a Gubacsi-híd állapotának felmérését. Különösen a híd helyzete került most a középpontba, mivel nemrégiben a déli oldalon lévő járda egyik része beszakadt. A híd másik oldalán lévő gyalogos átjáró is használhatatlan, ezért a gyalogosok számára ingyenes buszjárat lett biztosítva az átkeléshez. Valószínű, hogy ez az átmeneti megoldás még hosszú ideig fennmarad. A járda felújításának költsége 800 millió forint, ami sajnos jelenleg nem áll rendelkezésre.
A Gubacsi vasúti híd felújítása helyett egy új dunai átkelő létesítése kezdődik Csepel és Pesterzsébet között.
A híd teljes körű felújítása sürgető feladat, hiszen a szerkezeten a korrózió minden lehetséges formája megfigyelhető, ami nem meglepő egy több mint százéves építmény esetében. A híd két részből áll: a vasúti szakaszt a MÁV üzemelteti, míg a közúti részt a Budapest Közút gondozza. Az átfogó felújításhoz vagy újjáépítéshez azonban elengedhetetlen, hogy előbb megépüljön a mellette tervezett új vasúti híd. A tervek már 2018-ban elkészültek, de a projekt forráshiány miatt leállt, és Lázár János építési miniszter is befagyasztotta a munkálatokat. A közelmúltban viszont az építési tárca kiírta a kivitelezői tender folyamatát. A tervek szerint az új vasúti híd megépítése körülbelül 44 milliárd forintba kerül, és 2029-re várhatóan elkészül. Ezen időpontig a meglévő híd működése sem szünetelhet. A BKK korábbi elképzelései alapján a vasúti hidat villamoshídként újítanák meg, míg a közúti részt felújítanák. A bizottsági ülésen senki sem akarta találgatni a költségeket és az ütemtervet. Az viszont biztos, hogy a jelenlegi híd még néhány évig üzemelhet kisebb karbantartási beavatkozásokkal. Vitézy János szerint már most elengedhetetlen a tervezés megkezdése. Azonban ezt megelőzően a BKK egy szakértői vizsgálatot szeretne lefolytatni, hogy megállapítsák, a két meglévő hídszerkezetből mi hasznosítható. Csak ezt követően lehet majd kiírni a tervezői tendert.
