A gazdasági semlegesség megvalósítása egy rendkívül összetett feladat, ám az eredményekért érdemes küzdeni.
Magyarország gazdasági semlegességre irányuló politikája a szuverenitás megőrzésére és a globális gazdasági erőviszonyoktól való függetlenségre helyezi a hangsúlyt. Az alapkoncepció lényege, hogy az ország elkerüli a gazdasági blokkokhoz vagy politikai tömbökhöz való kötődést, ugyanakkor törekszik arra, hogy fenntartja stabil kapcsolatait a nemzetközi szereplőkkel. A semlegesség garantálásához elengedhetetlen a változatos gazdasági szerkezet és a szabadkereskedelem, amely lehetőséget biztosít Magyarország számára, hogy saját érdekeit megvédje a globális piacok gyors alakulása és a politikai nyomások közepette - fogalmaz a Világgazdaság.
A gazdasági semlegesség elérése tehát komplex kihívás, amely folyamatos egyensúlyt igényel a nemzetközi és hazai érdekek között.
A közelmúltban egy új világgazdasági helyzet alakult ki, amelyet több tényező is befolyásol: a folyamatban lévő háborúk, a szankciók kudarca, valamint az a tendencia, hogy a gazdasági együttműködéseket sok helyen ideológiai és politikai keretek közé szorítják. Ennek következtében a növekedés szempontjából alapvető eurázsiai együttműködés egyre inkább eltávolodik a stabilitástól. E témában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyújtott részletes tájékoztatást a parlament év végi ülésén.
Napirend előtti kérdésre reagálva a távirati iroda tájékoztatása szerint elmondta, hogy míg 1992-ben a G7-csoport részesedése a globális gazdasági teljesítményből 45 százalékot tett ki, addig a BRICS-országoké 22 százalék volt. Azonban napjainkra ez az arány megváltozott, és most a BRICS-államok 36 százalékos részesedése áll szemben a G7 30 százalékával.
- Ezt a nézetet osztotta a tárcavezető. Hangsúlyozta, hogy amennyiben a kormány nem a gazdasági semlegesség elveit követné, Magyarország komoly mértékű növekedési lehetőségektől fosztaná meg magát.
Magyarország a legjobb példa arra, hogy micsoda haszon származik a civilizált és kulturált kelet-nyugati együttműködésből - fogalmazott, kiemelve, hogy hazánk gazdasági növekedésének egyik fontos alapja, hogy az ország mára a keleti és a nyugati beruházók fontos találkozási pontjává vált, különösen az autóiparban.
Számos beruházás szemlélteti a keleti és a nyugati befektetések közötti egyensúlyt:
* A német BMW debreceni gyára több mint kétmilliárd euróba kerül a befektető cégnek (790 milliárd forint). Évente mintegy 150 ezer autó készül itt 2025-től, a cégnek már most több mint ezer alkalmazottja van.
A BYD, a kínai autógyártó óriás, Szegeden új gyárat épít, amely várhatóan 2025 végén kezdi meg működését. Ez a több milliárd eurós befektetés a cég első európai üzemének számít. A tervek szerint évi háromszázezer jármű fog elhagyni a gyártósort, és a projekt révén több ezer új munkahely jön létre a régióban.
A német Mercedes új kecskeméti gyártóegysége várhatóan 2026 elején kezdi meg működését, és a bővítési projekt összköltsége 400 milliárd forintot tesz ki.
A kínai CATL, amely a világ vezető akkumulátorgyártója, nemsokára megkezdheti a termelést Debrecenben található gyárában. Ez a jelentős beruházás 3000 milliárd forint értékű, és várhatóan közel tízezer új munkahelyet hoz létre a térségben.
A kínai Huayou Cobalt 520 milliárd forintos befektetésével 900 új munkahelyet teremt első európai gyárában, amely Ácson fog működni. Az elektromos akkumulátorokhoz elengedhetetlen katódok gyártása 2025-ben veszi kezdetét.
A Semcorp is Magyarországot szemelte ki első külföldi gyártóüzeme helyszínéül. A kínai vállalat 2025-re tervezi megkezdeni az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges alkatrészek gyártását Debrecenben. A projekt értéke 65 milliárd forint, és várhatóan 440 új munkalehetőséget teremt a régióban.
* A dél-koreai EcoPro szintén Debrecenbe helyezte katódgyártó üzemét, és hamarosan elkezdi a gyártást. A mintegy 280 milliárd forintos beruházás 630 munkahelyet létesít.
A német Audi győri üzemének fejlődése új lendületet kapott, miután nemrégiben megkezdte a Cupra modellek gyártását, ezzel 3500 munkavállalónak biztosítva munkahelyet.
Az év végéhez közeledve a hírek arról számolnak be, hogy amerikai vállalatok is jelentős összegeket terveznek befektetni Magyarországra, amely méretét tekintve rivalizálhat az ázsiai befektetések volumenével.
A magyar gázkereskedelem területén a gazdasági semlegesség választása kifizetődőnek bizonyul. Nemrégiben Hortay Olivér, a Századvég Gazdasági Folyamatok Kutatóintézet vezetője egy videóban kifejtette, hogy Magyarország a szankciók helyett a diverzifikációs stratégia mellett döntött. Ezzel a lépéssel párhuzamosan sikerült csökkenteni az energiafüggőséget, megerősíteni a regionális gázelosztó pozícióját, és egyúttal növelni a geopolitikai befolyását is.
Ezeket a megfontolásokat figyelembe véve megállapítható, hogy Magyarország számára a gazdasági semlegesség politikája ígéretes irányvonal. Ez lehetőséget teremt a nemzetközi kapcsolatok megerősítésére és a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítására. A keleti és nyugati befektetések közötti kiegyensúlyozottság, valamint a gazdaság sokszínűségének elősegítése hozzájárul a szuverenitás megőrzéséhez és a függetlenség fenntartásához. A különböző iparágak fejlődése és a munkahelyek bővülése révén Magyarország egyre inkább versenyképes szereplővé válik a globális piacon.
