Varga Mihályék nem a kamatok terén végeztek megfontolt lépéseket, de más területeken annál inkább jelentős változtatásokra került sor.
Horváth Balázs, 2025. július 22. kedd, 16:33 Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás - Illusztráció
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nemrégiben tartotta meg legutóbbi kamatmeghatározó ülését, ahol úgy döntöttek, hogy az alapkamatot változatlanul 6,50 százalékon tartják. Ezzel párhuzamosan bejelentették, hogy augusztus 1-jétől a kötelező tartalékráta 10 százalékról 8 százalékra csökken. A döntések mögött továbbra is az inflációs célok fenntartható elérése, a gazdasági növekedés stabilizálása és a pénzügyi rendszer rugalmas működésének megőrzése áll.
Varga Mihály jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes megközelítést követ. Az inflációs cél elérése mellett fontos cél a gazdasági stabilitás megőrzése is. Az alapkamat változatlanul hagyása azt jelzi, hogy a jegybank még nem látja indokoltnak a kamatcsökkentést, ugyanakkor nyitva hagyta a lehetőséget arra, hogy később - a beérkező adatok és várakozások függvényében - újraértékelje a monetáris kondíciókat.
A kötelező tartalékráta csökkentése technikai jellegű lépésként értelmezhető, amely nem jelent változást a monetáris politika alapvető szigorúságában. A lépés célja a bankrendszer likviditásának támogatása a lejáró jegybanki programok ellensúlyozása érdekében.
Júniusban az infláció 4,6%-ra nőtt, ami továbbra is meghaladja a jegybank által kitűzött inflációs célt, amely 3% körüli értéket céloz meg, 1%-os eltéréssel.
A lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten állnak, ami megnehezíti az infláció célzónába való visszahúzását. Noha a vállalati árvárakozások júniusban enyhültek, ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a jegybank elindítsa a monetáris enyhítést.
A jegybank előrejelzései alapján 2025-től a belső fogyasztás és a külső kereslet fokozatosan élénkülni fog, ami hozzájárul a GDP növekedési ütemének gyorsulásához. A háztartások költése és a beruházások várhatóan emelkedni fognak, míg a közszolgáltatásokra fordított kiadások és a nettó export is kedvezően hat a gazdaság teljesítményére.
Nemzetközi téren a világkereskedelmet továbbra is nagyfokú bizonytalanság jellemzi a vámháborúk és geopolitikai feszültségek miatt. Ugyanakkor az EU-ban és az Egyesült Államokban elfogadott kiadásnövelő programok (például Németország 500 milliárd eurós gazdaságfejlesztési terve és az USA 3300 milliárd dolláros költségvetési csomagja) hosszabb távon érdemi növekedési hatással járhatnak.
A munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, de a bérek emelkedési üteme májusban már lassulást mutatott, ami a keresleti oldalon visszafoghatja az inflációs nyomást. Ugyanakkor a versenyszférában továbbra is jelentős számú betöltetlen álláshely található, ami a munkaerőpiac feszességére utal.
A folyó fizetési mérleg 2025 májusában enyhe hiányt regisztrált, ami a korábbi jelentős többletekhez képest eltérő irányt mutatott, részben egyszeri tételek következményeként. Az energiaegyenleg alakulása továbbra is kulcsfontosságú tényezőként szerepel ebben a szektorban.
A jegybank továbbra is elkötelezett a pozitív reálkamat politikája mellett, amely kulcsszerepet játszik az inflációs várakozások stabilizálásában, valamint a fenntartható gazdasági növekedés alapjainak lefektetésében. A Monetáris Tanács véleménye szerint a jelenlegi gazdasági és inflációs helyzetben a szigorú monetáris feltételek fenntartása elengedhetetlen. Az előretekintő irányelvek változatlanok maradtak; a jegybank célja, hogy a piacon kiszámítható és stabil partnerként működjön.
Varga Mihály újságírói kérdésére, amely arra vonatkozott, mikor érkezhet el Magyarország számára az euró bevezetésének ideje, hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság szempontjából rendkívül fontos a szükséges feltételek teljesítése. Jelenleg a gazdaságpolitika legfőbb célkitűzései közé tartozik, hogy biztosítsák az alacsony inflációt, a mérsékelt költségvetési hiányt, a stabil árakat, valamint a folyamatos növekedést.
A jegybankelnök véleménye szerint, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek, érdemes elgondolkodni azon, hogy szükség van-e Magyarország számára az euró bevezetésére, valamint hogy milyen irányvonalat kövessünk e folyamat során.
