A kettős állampolgárságról tartott népszavazás talán nemzetünk második Trianonjának tekinthető?
A mi próbatételünk a nemzeti összetartozás érzésének és tudatának megvallásáról szólt, és bizony csúfosan elbuktunk e próbán - fogalmaz a Magyar Összetartozás Intézeténél megjelent tanulmányában Lakatos Mihály kutató. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás nyomán kiderült, mint írja, hogy közösségünk meghatározó része inkább a "kaparj, kurta, neked is jut!" népi mondást tartja célravezetőbbnek, semmint a közösségi összetartást.
El kell ismernünk, hogy ez a népszavazás valójában egyfajta önismereti tréningként is funkcionált. Talán ez volt az egyetlen valódi haszna. Felszínre hozta azt a valóságot, amelyre, aki figyelmesen szemlélte a hétköznapokat, könnyen felfigyelhetett: a magyar társadalom, a negyven évnyi kommunista ideológiai befolyás következményeként, érzelmi szempontból még mindig nem találta meg az utat a nemzeti összetartozás felé. Ez természetesen vonatkozik a Kárpát-medencében szétszórtan élő többi nemzetrészre is, de most az anyaország társadalmának megmérettetése állt a középpontban. Ez a közösség, mint a legnagyobb "mágnes", amelynek magához kellene vonzania és megtartania a szétszóródott részeket, még nem volt képes felismerni sem a vele járó felelősséget, sem az ebből fakadó előnyöket – írja Lakatos.
Ha már a társadalom mentális állapotáról beszélünk, elkerülhetetlen megemlíteni, hogy a Kádár-rendszer az ötvenes évek végén tudatosan nekilátott a nemzettudat átformálásának. Ennek célja az volt, hogy megakadályozza a "burzsoá nacionalizmus" újbóli megjelenését, vagyis a határon túli nemzetrészek és azok sorsa iránti érdeklődést. Ezzel a megközelítéssel a nemzettudatot úgy szűkítették le, hogy annak értelmezési kerete kizárólag az anyaország határain belül maradjon. Lakatos Mihály fogalmazta meg ezt a jelenséget, kiemelve a Kádár-rendszer egyik legnagyobb bűnét.
A kutató meggyőződése, hogy a világban semmi sem véletlenszerűen történik. Úgy véli, hogy talán a lelki-érzelmi mélységekben tett utazás is elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a 2010-es kormányváltás után egyre magabiztosabbá váló nemzet, az Orbán-kormányok irányításával, újult erővel és elszántsággal nekiláthasson a sebek gyógyításának, valamint az egység helyreállításának, amely soha nem lett volna szabad, hogy megbomoljon.
