A ramadán jelentős szerepet játszhat a magyar bárányexport fellendítésében 2025-ben. Az ünnep alatt megnövekvő kereslet a bárányhús iránt kedvező lehetőséget teremt a hazai termelők számára, hogy bővítsék piacaikat és növeljék bevételeiket. A hagyományos
Olaszország nem zárta le határait, azonban több uniós állam ideiglenes korlátozásokat vezetett be az állatok áthaladására, ami jelentős áresést eredményezett. Ha a párosujjú kérődzőket érintő ragadós száj- és körömfájás kicsit később bukkant volna fel, az komoly problémákat okozhatott volna a magyar juhászoknak. Szerencsére úgy tűnik, hogy a járványt sikerült egyetlen fertőzött telepen belül kordában tartani, így van esély arra, hogy a hagyományos húsvéti báránypiac idén nem omlik össze, csupán árcsökkenéssel kell számolnunk.
Az olasz piac eddig a legfőbb felvevője volt a magyar bárányhúsnak az elmúlt ötven év során. Azonban a száj- és körömfájás miatti zárlat következtében április 28-ig tilos minden idegen, köztük a birkanyírók és körmözők belépése a telepekre, kivéve a sürgős állatorvosi eseteket. A Magyar Mezőgazdaság információi szerint az Olaszországba irányuló szállítmányok esetében a fogadó fél rendszeres vérvizsgálatokat végez a jószágok egészségének ellenőrzésére. Azonban a helyzet nem teljesen reménytelen, hiszen az április 9-én véget érő ramadán miatt az európai muszlim közösség igényei enyhítik a kiesett keresletet.
Április 6-án a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Nagy István agrárminiszter aggasztó híreket osztott meg a juhágazatról. Kiemelte, hogy a húsvéti bárányok "értékesítési pozícióit" a kiskérődzők pestise mellett most a ragadós száj- és körömfájás vírusa is veszélyezteti. E helyzet következményeként április közepén Győr-Moson-Sopron megye, valamint Komárom-Esztergom járás területén megtiltották az állatok szállítását, ezáltal az export lehetősége is korlátozásra került.
A juhtenyésztők szakmai szervezetei szerint a kiskérődzőket, vagyis a juhokat is fenyegető betegségek közül a már említetteken kívül a kéknyelv-betegség is jelen van Európában, de Magyarországon csak a kiskérődzők Romániából behurcolt pestisét azonosították januárban Zala megyében. És mivel azóta nem volt pozitív eset, már csak védőkörzetet tartanak fenn a kitörés környezetében. A kereskedelmi korlátozások javát feloldották. A Világgazdaság szerint a szakmaközi szervezetek tagjai önkéntesen vállalták, hogy Romániából nem vásárolnak állatot, de az általános helyzeten nem segít, hogy Románia január 1-je óta a schengeni övezet tagja, így nem állítják meg a kamionokat. Ugyanakkor Románia főállatorvosa exportkorlátozást rendelt el a juhra is. Az utóbbi okán az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb jelentése szerint 16 százalékkal növelte meg a felvásárlási árakat az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Ezzel ellentétes az a tény, hogy a legújabb szakmai jelentések szerint a juhágazat komoly bevételkiesésekkel néz szembe, hiszen a bárányárak átlagosan 30 százalékkal csökkentek a tavalyi karácsonyi időszakhoz viszonyítva. Ráadásul a romániai kiskérődző-pestis járványügyi helyzete is jelentős hatással van a piaci versenyre, mivel Románia június 8-ig nem exportálhat élő állatokat külföldre.
Mindez azért sem elhanyagolandó tényező, mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorai azt mutatják, hogy 2018 és 2022 között több mint 140 ezer egyeddel esett vissza a juhkivitel, a bárányexport esetében pedig 90 ezer egyed volt a kiesés.
