Az Európai Unió biztos léptekkel halad a 2030-as klímacélok megvalósítása felé, folyamatosan törekedve a fenntartható jövő kialakítására.

Egy friss jelentés szerint jó úton halad az Európai Unió, hogy elérje 2030-as klímacéljait, amik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 55 százalékos csökkenését indítványozzák - írta meg szerdán a Politico.

Az Európai Bizottság azt állítja, hogy az EU-tagországok az utóbbi időszakban jelentős előrelépéseket értek el, amivel a jelenlegi ütem mellett 54 százalékkal csökkennének az unió üvegházgáz kibocsátásai az 1990-es szinthez képest - legalábbis ha a tagországok teljes egészében implementálják a meglévő és tervezett klímapolitikai vállalásokat.

"Jelentős utat jártunk be eddig, de még messze vagyunk attól, hogy elérjük a kitűzött céljainkat" - hangsúlyozta Dan Jørgensen, az energiaügyekért és lakhatásért felelős dán EU biztos a szerdai sajtótájékoztatón. Az Európai Bizottság aggodalmának adott hangot, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben, amikor az országok a katonai kiadásokra összpontosítanak, senki ne engedje meg magának a túlzott optimizmust. Továbbá, figyelembe véve a zöld átmenettel kapcsolatos ellenállásokat, azt várják a tagállamoktól, hogy fokozottan foglalkozzanak az energiaszegénység problémájával, és támogassák azokat, akik a klímapolitikai intézkedések következményeit a legnagyobb mértékben érzik meg.

Amennyiben a klímapolitikai kötelezettségeinket sikerülne maradéktalanul teljesíteni, úgy az évtized végére a megújuló energiaforrások aránya az Európai Unióban átlagosan 42,5 százalékra nőne. Jelenlegi becslések szerint azonban ettől csupán 1,5 százalékpontos elmaradásra számíthatunk. Az energiafogyasztás csökkentésével kapcsolatos helyzet viszont még kedvezőtlenebb: a célunk egy 11,7 százalékos visszaesés lenne, de a meglévő vállalások alapján csupán 8,1 százalékos csökkentés tűnik reálisnak.

"Jobban összpontosítunk a megújuló energiára, mint az energiahatékonyságra" - mondta Jørgensen, ami szerinte egy paradoxon, hiszen a hatékonyság növelése gyors előnyökkel járna. Ugyanakkor Magyarországon például, mint korábban megírtuk, pont a leginkább rászorulók tudják legkevésbé igénybe venni a háztartási energiahatékonyság növelését célzó programokat.

"Egyre nő a költsége annak, ha nem teszünk semmit - mondta a szerdai sajtótájékoztatón Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős spanyol uniós biztos - Minden egyes klímakatasztrófa, amire nem vagyunk felkészülve, erősebben üt. Több a gazdasági költsége, és több társadalmi kárt okoz".

2024-ben mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió energiatermelése, hiszen ekkor először fordult elő, hogy a napelemek által előállított energia mennyisége meghaladta a szénerőművek által termelt energiát. Hasonló tendencia figyelhető meg az Egyesült Államokban is, ahol a nap- és szélerőművek összesített teljesítménye túlszárnyalta a szénerőművek kibocsátását. Ezen kívül, a megújuló energiaforrások folyamatos bővülésének hatására Kína üvegházgáz-kibocsátása az idei év első negyedévében először csökkent, miközben az ország energiaigénye növekedett. Ez azt jelzi, hogy az a vélekedés, miszerint ha Kína nem lép a klímavédelem érdekében, akkor nekünk sem kellene tennünk, egyre inkább megkérdőjelezhetővé válik.