Baljósló jövőt vázol Magyarország uniós támogatásainak szempontjából a precedensértékű meghallgatás.
Különleges jogi csata bontakozik ki az Európai Parlament és az Európai Bizottság között a Magyarország számára 2023 decemberében feloldott uniós forrásokkal kapcsolatban. A hivatalos kommunikáció alapján a magyar kormány igazságszolgáltatási reformjai lehetővé tették, hogy a Bizottság jelentős összegeket szabadítson fel. Ugyanakkor a Parlament véleménye szerint csupán arról van szó, hogy a magyar kormány támogatása lehetővé tette az Ukrajnának nyújtott segélyek folyósítását, valamint a csatlakozási tárgyalások előrehaladását, így a források feloldása inkább politikai játszma, mintsem valódi reformok elismerése.
A héten az Európai Unió Bírósága háromórás meghallgatáson vizsgálta a Parlament vádjait, miszerint a Bizottság megsértette saját szabályait, amikor 2023 decemberében elérhetővé tette a Magyarországnak járó támogatások egy jelentős, 10,2 milliárd eurós részét az igazságszolgáltatási reformokra hivatkozva.
Az EP-képviselők véleménye szerint a döntés mögött politikai kalkulációk állnak, és időzítése sem véletlen, hiszen közvetlenül az Európai Tanács csúcstalálkozója előtt történt. Ezen a találkozón az uniós tagállamok vezetői újabb, fontos kérdéseket vitatnak meg.
Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélyről és a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szavaztak.
A szavazás végkimenetele azt mutatta, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, a várt vétó helyett inkább a kávézóban töltötte az időt a szavazás alatt. Ennek következtében Ukrajna további támogatását egyhangúlag fogadták el, Orbán állásfoglalása nélkül.
A Parlamentet képviselő ügyész állítása szerint a magyar intézkedések, amelyek az igazságszolgáltatás függetlenségét hivatottak biztosítani, a Bizottság által csupán felületesen lettek áttekintve. Az ügyész hangsúlyozta, hogy a források megszüntetése szinte egyik napról a másikra történt, ami aggasztó jelenség.
Ezzel szemben a bizottsági álláspont szerint az időzítés mögött semmilyen politikai megfontolás nem volt, az ügyet már hónapok óta vizsgálták, és úgy látták, nincs értelme tovább lakat alatt tartani a források ezen részét.
Ahogy már korábban több alkalommal is említettük, ezt az állítást erősíti meg az is, hogy a Bizottság még azelőtt tájékoztatta Magyarországot az uniós pénzek feloldásához szükséges további reformokról, hogy az Ukrajna csatlakozási szándékával kapcsolatos tárgyalások egyáltalán napirendre kerültek volna. Ebből a perspektívából nézve sokkal valóságosabbnak tűnik az a magyarázat, hogy
A kormány valószínűleg tudatosan várta meg a decemberi csúcstalálkozót, hogy a források megkaparintásával indokolhassa a korábban bejelentett vétó elhalasztását.
A meghallgatást levezető bíró elsősorban azt firtatta, hogy a Bizottság miért tartotta indokoltnak a zárolt források körülbelül felének feloldását, miközben számos olyan mérföldkő maradt teljesítetlen, amelyek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintették.
Ez inkább arra utal, hogy az ügyet elbíráló testület hajlik arra, hogy a döntés jogosságát szélesebb összefüggésben vizsgálja. A négy bizottsági ügyvédet magyar részről támogató Fehér Miklós Zoltán többek között azzal érvelt a vád megalapozatlansága mellett, hogy az Európai Parlament elvileg jóváhagyta a Magyarország által javasolt reformokat, és nem jelezte előre, hogy ezeknek a gyakorlati alkalmazásában hatással kellene lennie a szerintük rendszerszintű problémákra.
Fehér többször is hangsúlyozta, hogy a vádban megfogalmazott feltételezések ellenére a bírósági tanácsok összetétele számos tényező miatt változhat. Ezért a leváltások és átalakítások nem szolgálhatnak alapként annak feltételezésére, hogy az ország vezetése a kellemetlen szereplők lecserélésére törekedett volna. Továbbá kiemelte, hogy a beépített automatikus rendszerek biztosítékot nyújtanak arra, hogy az ügyek elosztása objektív kritériumok alapján történjen.
Tamara Ćapeta, aki az ügyet el fogja bírálni, február közepén adja majd ki nem kötelező érvényű véleményét. Ennek a végső döntésnek két jelentős következménye lehet Magyarország számára:
A 2028-2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) tervezetének ismertetése során Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az uniós támogatások kifizetése szoros összefüggésben áll a jogállamisági kritériumok betartásával. Ennek értelmében a források elérhetősége a jogállamiság biztosításától függene, ami új megközelítést jelent a pénzügyi támogatások rendszerében.
Ezt még a költségvetési reform ellen, a kohéziós és agrárforrások védelmében kardoskodó parlamenti jelentéstevők is üdvözlendőnek ítélték, akik átláthatóbb kritériumrendszert javasoltak a közös EU-s pénzek elosztásánál.
Fehér a meghallgatás során kifejezetten hangsúlyozta ezt a szempontot, rámutatva arra, hogy bár az Európai Bizottságot terhelik a vádak az ügyben,
