Magyar Péter a baloldal gazdasági csodafegyverét a mikróba helyezte, majd alaposan felmelegítette. - Mandiner
A költségvetésre jelentős csapást mérne, a családok nem éreznének semmilyen hatást, a külföldi cégek profitja tovább hízna.
Nemrég a Facebookon Magyar Péter arról írt, hogy a lengyel Katowicében egy Lidlben járt, ahol néhány élelmiszer árát hasonlította össze a hazai árakkal. Arra is rámutatott, hogy Magyarországon az élelmiszer-áfa 27 százalék, amihez szerinte még egy 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadót kell hozzáadni. Ha kormányra kerülne, Magyar ígérete szerint első lépésben a zöldségek és gyümölcsök áfáját 5 százalékra csökkentené, majd később az összes alapvető, egészséges élelmiszer áfáját is hasonlóan alacsony szintre vinné.
2014 óta folyamatosan 5 százalékra mérsékelték az alapvető élelmiszerek áfáját. Jelenleg is érvényben van ez az alacsonyabb adókulcs számos termékcsoportra, beleértve a tejet (mind a friss, mind az ESL és UHT változatokat), a tojást, a halat, valamint a háziasított húsfélék jelentős részét, mint például a sertést, baromfit, szarvasmarhát, kecskét, juhot és bárányt.
Az áfacsökkentés körüli viták közgazdasági aspektusainak megvitatása előtt célszerű visszatekinteni korábbi elemzéseinkre, ahol rávilágítottunk arra, hogy...
Márki-Zay Péter például nyilatkozott már arról, hogy az áfacsökkentés értelmetlen, mert nem jutna el a fogyasztóhoz, de arról is, hogy nagyon is szükséges. A gyurcsányi politikai erők a 2006-os kampányban ígértek áfacsökkentést, amiből hamar adó- és rezsiemelés lett. Az ellenzék oldalán rendre feltűnő Bojár Gábor (aki immár Magyar Pétert támogatja pénzzel) pedig még 2022-ben azzal buktatta le a 2006 után ismét áfacsökkentést ígérő ellenzéket, hogy a Szabad Európának elismerte, valójában ezúttal sem terveztek áfacsökkentést. "Nem került bele a végső programba egy általános áfacsökkentés. Azt ugyanis nem bírná ki a költségvetés. Az áfa a legnagyobb tétel a költségvetési bevételek között, egy-két százalékpontos csökkentése nem hozna semmit.
Érdekes módon a baloldal rendszerint az élelmiszeráfa csökkentését követeli, miközben a 2010 utáni élelmiszeráfa-csökkentések közül egyet sem támogatott. Ráadásul ne feledkezzünk meg arról sem, hogy amikor ők voltak hatalmon, éppen ellenkezőleg, emelték az élelmiszerek áfáját. 2004-ben az élelmiszerek áfája még 12 százalékos volt, de a baloldali kormányzat ezt 20 százalékra, majd a Bajnai-kormány pedig 25 százalékra növelte. Így tehát bátran állíthatjuk, hogy a baloldali ígéretek megvalósításának hatékonysága a gyakorlatban meglehetősen alacsonynak tűnik.
