Biotechnológia a klímaváltozás kihívásaira – mikor cselekszik az EU?
A klímaválság, a globális termésveszteségek és a környezeti elvárások azonnali válaszokat követelnek a mezőgazdaságtól. A világ már genomszerkesztéssel fejlesztett növényfajtákkal reagál. Európa viszont még mindig kivár.
A növénynemesítés folyamata mindig is a technológiai innovációkra épített: a hibridnövények létrehozásától kezdve a molekuláris markerek alkalmazásán át egészen a genomanalízisig számos módszer járult hozzá az új fajták kifejlesztéséhez. A legújabb áttörés a genomszerkesztés (Genome Editing) technikája, amely lehetővé teszi a növények DNS-ében végzett precíz és célzott módosításokat. Ennek köszönhetően nemcsak a termesztési idő csökkenthető, hanem a növények ellenálló képessége is javulhat a klímaváltozás kihívásaival szemben.
Miközben a világ különböző részein a genomszerkesztett növényeket nem tekintik GMO-knak, az Európai Unió még mindig szigorú genetikai szabályozásokat alkalmaz e technológiákra. Ennek következtében a termelők nem tudják kihasználni az ilyen innovációk nyújtotta lehetőségeket. Ezzel szemben az Egyesült Államok, Kanada, Brazília, Japán, India és Anglia már piacra dobta az ilyen módon előállított növényi fajtákat, beleértve a betegségellenálló vagy kevesebb erőforrást igénylő típusokat is.
Az Európai Bizottság jelenleg dolgozik a genomszerkesztett növényekre vonatkozó új szabályozási kereten. A tervek szerint ezek a fajták külön kategóriát kapnának, és nem tartoznának automatikusan a GMO-szabályozás hatálya alá. Várhatóan a fogyasztók jelölési információhoz juthatnának, de a termesztési engedélyeztetés sokkal gyorsabbá és egyszerűbbé válhatna. Ha a tagállamok megegyeznek, a szabályozás 2028-ra léphet életbe.
A szakmai szereplők szerint Európa nem engedheti meg magának, hogy kimaradjon a technológiai versenyből. A jelenlegi időveszteség miatt a kontinens vetőmagpiaca, kutatási szektora és mezőgazdasága hátrányba kerülhet. Ha a szabályozás modernizálása nem történik meg, Európa importfüggővé válhat olyan innovatív fajtákból, amelyeket maga is előállíthatna. A termelők, növénynemesítők és kutatók egyre türelmetlenebbek.
A genomszerkesztés nem csodaszer, de fontos eszköz lehet a klímához alkalmazkodó, fenntartható mezőgazdaság kialakításában. A közönség tájékoztatása, a fogyasztói bizalom megnyerése éppoly fontos, mint maga a technológia. Európának most esélye van egy kiegyensúlyozott, tudományos alapú rendszer kialakítására - kérdés, hogy él-e vele.
