Demkó Attila véleménye szerint az ukrán álláspont pszichológiai szempontból érthető, ám logikai értelemben nem tűnik célszerűnek.
A szerdára kitűzött miniszteri szintű tűzszüneti tárgyalás Londonban elmaradt, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította Donald Trump Krímre vonatkozó ajánlatát. Ezzel egy időben az Egyesült Államok külügyminisztere is lemondta a tervezett találkozót. A kialakult helyzetet Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai jövők programjának vezetője elemezte. A biztonságpolitikai szakértő a hirado.hu-nak adott interjújában kifejtette, milyen üzenetet kíván közvetíteni az Egyesült Államok ezzel a döntéssel, és milyen további lépések várhatók az érintett felek részéről.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő a hirado.hu megkeresésére reagálva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok határozott üzenetet küldött Ukrajnának és európai szövetségeseinek azzal, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a szerdára tervezett londoni találkozót, ahol a feltétel nélküli tűzszünet kérdése került volna terítékre.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, valamint Ukrajna külügyminiszterei szerdán egy fontos találkozóra készültek a brit fővárosban. Azonban az eredeti elképzelésekkel ellentétben a rendezvény szintje alacsonyabbra került, és a külügyminiszterek helyett csupán vezető tisztviselők képviselik majd az érintett országokat. A változtatás hátterében áll, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította Donald Trump utolsó ajánlatát a Krím státuszáról, ami miatt az amerikai külügyminiszter úgy döntött, hogy nem vesz részt a megbeszélésen. Ennek következményeként az Egyesült Államokat Keith Kellogg, Ukrajnáért és Oroszországért felelős elnöki különmegbízott fogja képviselni az eseményen.
Demkó Attila szerint Washington ezzel a lépéssel azt akarja jelezni, hogy az Egyesült Államok komolyan gondolja a tűzszünetet, de ehhez partnerekre van szükség. Ha Ukrajna úgy érzi, hogy az amerikai javaslat nem elfogadható, akkor nem érdemes külügyminiszteri szinten tárgyalni, az elnöki különmegbízott is tud tájékoztatást adni Kijevnek, Londonnak, Párizsnak és Berlinnek.
- fogalmazott a szakértő.
Demkó Attila úgy gondolja, hogy bár Marco Rubio és Donald Trump is jelezte, hogy az Egyesült Államok nem fog az örökkévalóságig közvetíteni, ha záros határidőn belül nem lesz eredmény, mégsem várható, hogy az Egyesült Államok a világ legnagyobb hatalmaként kiszálljon ebből a konfliktusból. Az ugyanakkor elképzelhető, hogy Washington a jövőben nem fog ekkora erőfeszítéseket tenni a háború lezárása érdekében. Ez Ukrajnának okozna nagyobb kellemetlenséget, hiszen amennyiben az az amerikai percepció, hogy Ukrajna nem hajlandó engedményeket tenni, akkor nem várható el tőle, hogy további nyomást gyakoroljon Oroszországra.
Demkó Attila hangsúlyozta.
Miközben az Egyesült Államok próbál megoldásokat találni a konfliktus lezárására, Európa egészen ad hoc módon reagál a fejleményekre. Bár létrejött a tettre készek koalíciója, továbbra sincs kidolgozott stratégiája a háború lezárására. Arra a kérdésre, hogy ebben a tekintetben várható-e változás, Demkó Attila nemmel felelt. "Nem várható változás, mert harminc ország harminc különféle vélemény van. Tettre készek ezek az országok, csak mindenki más tettre kész" - magyarázta.
A biztonságpolitikai szakértő rámutatott, hogy a csapatok Ukrajnába történő telepítésére mindössze hat ország adott zöld lámpát a harmincból. Szavai szerint ez világosan tükrözi Európa gyengeségét: a kontinens nem alkot egységes hatalmat, és a közeljövőben sem valószínű, hogy ez megváltozik. Ezért nem várható, hogy Európa képes lenne jelentősebb befolyást gyakorolni az orosz-ukrán konfliktus rendezésére.
- hangoztatta Demkó Attila.
A biztonságpolitikai szakértő véleménye szerint Ukrajna számára a konfliktus mielőbbi befagyasztása és a békefolyamat elindítása lenne a legésszerűbb lépés, mivel az idő nem a javára dolgozik. Ugyanakkor, ami célszerű, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy elfogadható is. Jelenleg Ukrajna még képes folytatni a harcot, rendelkezik elegendő erőforrással a frontvonalak fenntartásához. Azonban a helyzet bonyolultsága miatt sokan reménykednek, ami érthető érzelmi és pszichológiai szempontból, ugyanakkor logikai értelemben hátrányos lehet; hiszen az idő múlásával egyre szélesebb területeket kockáztatnak el.
- értékelte a helyzetet Demkó Attila.
