Dustin Hoffman mindig is vágyott arra, hogy a szépség megtestesítője legyen, ám a sors más utat szánt neki, és ez az álom sosem valósult meg.
A színész karakterét az Aranyoskám című film főszerepe kedvéért alakították át női szereplővé, azonban ennek a folyamatnak számos korlátja volt, amelyek befolyásolták az átalakulás mértékét és mélységét.
A film cselekménye középpontjában Michael Dorsey (Dustin Hoffman) áll, egy tehetséges, ámde nehezen kezelhető színész, akit senki sem hajlandó alkalmazni. Az elkeseredett helyzetéből egy merész ötlettel próbál kijutni: női identitást ölt magára, és ezzel a húzással egy népszerű sorozat főszereplője lesz. Ez a megoldás nagyszerű alapot szolgáltat a vígjátékhoz, ám Hoffman számára az Aranyoskáma (1982) nem csupán egy komikus produkció volt. Ő egy szép nő karakterét szeretett volna megformálni, mintha egy mély drámában játszana. Az elképzelése azonban nem valósult meg úgy, ahogy tervezte, és ennek okait is feltárjuk.
A Hoffmant nővé varázsoló procedúra két órán át tartott, amikor is leborotválták a színész lábát és a karját, sőt, még az ujjait is, majd hátratapasztották az arcbőrét, hogy kifeszüljenek a vonásai; ezenkívül műfogsort is kapott. De még így is adódott három probléma, ami komoly kihívást jelentett a stábnak. Mivel Hoffmannak nagyon erős a borostája, nem volt az a smink, ami tartósan el tudta tüntetni a fekete árnyékot, ami délután öt körül mindig megjelent az arcán - ezért az arcborotválás-sminkelés után csak három-négy órán át tudott Dorothyként játszani. Ha ez nem lett volna elég, volt még két feltűnően férfias vonása, a jókora ádámcsutkája és a nagy orra. Az előbbi problémát úgy oldották meg, hogy minden női ruhájának magasított nyakat terveztek, ami aztán nem csak az ádámcsutkáját rejtette el, de meglepően vastag nyakáról is elvonta a figyelmet.
Hoffman feltűnő orrára a szemüveg lett a megoldás, ami még lágyabbá tette a vonásait, ezt azonban Owen Roizman operatőr kezdetben ellenezte, mivel a lencsékről visszaverődő fény megzavarta a megvilágítást. Szerencsére pont ekkoriban fejlesztett ki a Panavision akkori vezetője, Robert Gottschalk egy speciális, fényvisszaverődés-mentes bevonatot, amelyet a kameralencsék bevonására használták, hogy javítsák a fényáteresztést. Amikor kipróbálták ezt a spray-t Dorothy szemüvegén, kiderült, hogy tökéletesen működik.
Dustin Hoffman úgy próbálta ki új külsejét, hogy lánya Dorothy nénijének adta ki magát az iskolai szülői értekezleten. Az alakítása olyan hiteles lett, hogy meggyőzte a tanárokat, akik még csak nem is gyanakodtak. A film 7 Oscar-jelölésig jutott - ebből csak egyet váltott díjra, amit Jessica Lange kapott a legjobb női főszereplőként.
