Megkezdődött a Korond-patak elterelése Parajdon, ami környezetvédelmi kihívásokat vet fel, mivel a bányából származó sós víz szivárgása súlyosan érintheti a helyi ökoszisztémát.

A Korond-patak elterelési munkálatai megkezdődtek a bányakatasztrófa által sújtott Parajdon. Mircea Fechet, a román környezetvédelmi miniszter kedd délután a Digi24-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a sóbányából felszabaduló sós víz komoly környezeti kihívásokat jelenthet a térség számára.

Fotó: Pinti Attila / Székelyhon A tárcavezető a hírtelevíziónak nyilatkozva figyelmeztetett, hogy a székelyföldi település sóbányájából kiszivárgó sós víz komoly környezetvédelmi problémákat okozhat. A legfrissebb mérések aggasztóan magas sótartalomra utalnak. A sóbánya felett folyó Korond-patak elvezetésének szükségessége nemcsak a talajsüllyedés kockázatának csökkentése miatt sürgető, hanem azért is, mert a patak a sós vizet a Kis-Küküllőbe juttatja. A miniszter elmondása szerint kedden a Kis-Küküllő vízének kloridtartalma tízszerese volt a május 29-én mért 51 milligrammnak literenként. A környék víztisztító állomásai legfeljebb 250 milligramm sókoncentrációig képesek kezelni a vizet, így a magasabb értékek esetén az ivóvíz ihatatlanná válik. Ennek következményeként Maros megye 16 településén a vezetékes víz fogyasztása tilos lett, és a hatóságok 30 napos veszélyhelyzetet hirdettek. Mircea Fechet szerint a sóbányából kifolyó víz magas sótartalma halveszélyt is jelent, hiszen literenként 1000 milligramm sótartalomnál már halpusztulás lép fel, míg 2000 milligramm felett a víz bármilyen élőlény számára halálos. Bogdan Ivan gazdasági miniszter bejelentette, hogy megkezdődtek a Korond-patak elterelésének munkálatai, miután a szakemberek kidolgozták a megfelelő műszaki megoldást. A Hargita megyei prefektúra által közzétett terv alapján a patak vizét nagy átmérőjű vezetékekben gyűjtik össze, amelyeket a hegyoldalhoz rögzítenek. Ezek a vezetékek másodpercenként 20-24 köbméter vizet tudnak szállítani. A munkálatokat biztonságos területen végzik, amelyet nem érint a szuffózió, és a tervek szerint a vezetékek a patak régi medre mentén haladnak. A patak felső szakaszán ideiglenes víztározókat is kialakítanak, amelyek képesek nagy vízhozam esetén a víz egy részét tárolni. A miniszter elmondta, hogy hétfő este telepítették azokat a szkennereket, amelyekkel a turisztikai részleget és a régi bányát figyelik, hogy felmérjék a víz által okozott károkat. Az adatokat négyóránként elemzik a szakemberek. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a parajdi helyzet megoldásán a legjobb román geológusok dolgoznak, és az európai katasztrófavédelmi mechanizmus aktiválásával hét külföldi szakértő érkezik a helyszínre a legmodernebb technológiákkal. Nyágrus László, Parajd polgármestere bizakodó, de várják a következő napok méréseinek eredményeit és a szakértői véleményeket. A veszélyeztetett területen élők kilakoltatása továbbra is érvényben marad, a vasárnap felépített védőgátat pedig nem bontják le. A román állami tulajdonban lévő Salrom által üzemeltetett parajdi sóbányába múlt hét elején ismét betört a Korond-patak vize, amely rövid idő alatt elöntötte a bánya minden részlegét, beleértve a turizmus számára kialakított szintet is. A helyszínen járt Nicusor Dan román államfő is, aki ígéretet tett arra, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajbajutottakat, és kárpótlást ígért a bányászoknak és az idegenforgalomból élőknek. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, mely számos ember megélhetését biztosítja.