Sertésembriókban sikerült emberi szívet létrehozni, ezzel új dimenziókat nyitva a biomedikai kutatásokban.

Kutatók forradalmi eredményeket értek el azzal, hogy először képesek voltak emberi sejteket tartalmazó szíveket növeszteni sertésembriókban. Az embriókban apró emberi szívek kezdtek életre kelni, amelyek pulzálva jelezték a tudományos áttörés lehetőségét.

Ezen a héten a Nemzetközi Őssejtkutatási Társaság éves konferenciáján Hongkongban bemutatták az izgalmas kutatási eredményeket. A tudósok sikeresen fenntartották az embriók életképességét 21 napon keresztül, miközben emberi szívsejtekkel kísérleteztek. Ez idő alatt a kísérleti állatok apró szívei már pulzálni kezdtek. Az ember-állat kimérák létrehozására irányuló kutatás során a tudósok emberi sejteket ültetnek be állati embriókba, a cél pedig az, hogy olyan állatokat állítsanak elő, amelyek képesek emberi szervek növesztésére, ezzel potenciálisan orvosolva a globális szervhiány problémáját.

Az emberi szív különleges módon fejlődik ki egy állati embrióban. Ez a jelenség lenyűgöző példája annak, hogyan képes a biológia határokat átlépni, és új lehetőségeket kínálni a tudományos kutatásban. Az embriókban zajló folyamatok tanulmányozása segíthet megérteni a szívbetegségek kialakulását és új terápiás megoldások kidolgozását. Az állati modellek felhasználása nemcsak a fejlődésbiológia területén nyújt értékes információkat, hanem szélesebb körű etikai és tudományos kérdéseket is felvet.

A kimérák fejlesztésének egyik innovatív megközelítése, hogy olyan állati embriókat hoznak létre, amelyekből bizonyos szervképző gének hiányoznak. Ezt követően emberi őssejteket juttatnak a hiányos embriókba, lehetővé téve, hogy ezek az őssejtek kialakítsák a szükséges szervet. Ezt a módszert már több kutatócsoport is sikeresen alkalmazta, különösen emberi izom- és érszövetek növesztésére sertések embrióiban.

"A sertések ideális donorfajnak tekinthetők, mivel a szerveik mérete és felépítése hasonlít az emberi anatómiai struktúrára" – nyilatkozta Lai Liangxue, a Kínai Tudományos Akadémia Guangzhou Biomedicina és Egészségügyi Intézetének fejlődésbiológiai szakértője.

Lai és csapata innovatív módosításokat végeztek az emberi őssejteken, hogy azok jobban alkalmazkodjanak a sertések szervezetéhez. Ezt követően az átalakított sejteket olyan sertésembriókba ültették, amelyekből kiiktatták a szívfejlődéshez elengedhetetlen géneket. Az emberi sejteket a korai szedercsíra-szakaszban helyezték el, majd az embriókat pótanyákba ültették át. A kutatók megfigyelték, hogy az embriók akár 21 napig is fejlődtek, azonban ezt követően elpusztultak. Lai véleménye szerint lehetséges, hogy az emberi sejtek zavarokat okoztak a sertésszívek normális működésében. A kutatás során, amikor alaposabban megvizsgálták az embrionális szíveket, azt tapasztalták, hogy azok mérete megegyezik az azonos fejlődési szakaszban lévő emberi szív méretével - körülbelül egy ujjbegy nagyságúra nőttek, és még dobogtak is. Az emberi sejtek azonosítása lumineszcens biomarker segítségével történt, így a sejtek világító jelet adtak, ahogyan azt az Origo is beszámolta.

A kutatók nem adtak tájékoztatást arról, hogy a szívben az emberi sejtek aránya pontosan mekkora. Az előzőleg sertésekben végzett vesefejlesztésük során a veseszövet körülbelül 40-60%-át emberi sejtek képezték, míg a megmaradt részt sertéssejtek töltötték ki.