ENISA NIS360: Fény derült arra, hol rejlenek a legnagyobb kihívások a kiberbiztonság terén A kiberbiztonsági tájékoztatók és elemzések világában az ENISA legújabb NIS360 jelentése megszólítja a figyelmet, és rávilágít a legégetőbb problémákra, amelyekkel

Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége nyilvánosságra hozta első NIS2-es jelentését, amely arra figyelmeztet, hogy a digitális infrastruktúra szolgáltatók kiberbiztonsági felkészültsége nem éri el a várt szintet.

Először értékelte a tavaly életbe lépett NIS2 irányelvek alapján az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége, az ENISA az Unió kiberbiztonsági helyzetét. A NIS360 néven ismert tanulmány célja, hogy feltérképezze a különböző szektorok NIS2-es érettségét, lehetővé téve a tagállamok nemzeti hatóságai számára, hogy átfogó képet kapjanak a jelenlegi kihívásokról. Ez segíti őket abban, hogy pontosabb prioritásokat állítsanak fel és meghatározzák a fejlesztésre szoruló területeket.

Az elemzés három lényeges javaslatot fogalmaz meg:

Fontos, hogy erősítsük az együttműködést nemcsak az egyes ágazatokon belül, hanem a különböző ágazatok között is, mind a tagállami, mind pedig az uniós szinten.

2. Különböző iparágakra szabott útmutatók kidolgozása szükséges a NIS2 alapvető követelményeinek hatékony alkalmazásához.

Bizonyos iparágakban elengedhetetlen a NIS2 követelményeinek határokon átnyúló harmonizálása.

A digitális infrastruktúra szektora nem éppen a legjobban felkészült terület.

A jelentés szerint azok az ágazatok állnak a legjobban NIS2-szempontból, melyekre korábban is szigorú (kiber)biztonsági előírások vonatkoztak. A villamosenergia-hálózatok, a távközlés és a bankszektor a három legfelkészültebb. Ez részben annak köszönhető, hogy a három területre régóta jelentős szabályozási nyomás nehezedik, és mindig is kiemelt politikai figyelmet kapott.

Ezzel ellentétben a digitális infrastruktúrák, mint például az internetes tőzsdék, felső szintű domainek, valamint az adatközpontok és felhőszolgáltatások, az érettségi szint alacsonyabb fokán helyezkednek el. A szegmens jellemzően heterogén a hálózat- és információbiztonság terén, ami megnehezíti a felügyeletet, hiszen ezek a szolgáltatások gyakran nemzetközi határokon átnyúlóan működnek.

Az ENISA hat olyan szektort tárt fel, amelyek kiberbiztonsági szintje nem éri el azt a mértéket, ami a jelentőségükhöz képest indokolt lenne.

Az IKT-szolgáltatásmenedzsment területén a szolgáltatások globális dimenziója jelentős kihívásokat jelent. E problémák leküzdésére a nemzetközi együttműködések fokozása lehet a kulcs.

Az űripar legjelentősebb kihívása a kiberbiztonság terén rejlik, ahol a résztvevők tudásának hiányosságai komoly aggodalomra adnak okot. Gyakran előfordul, hogy fejlesztéseik során kereskedelmi forgalomban elérhető komponenseket alkalmaznak, ami tovább növeli a kockázatokat. A helyzet javítása érdekében elengedhetetlen a kiberbiztonsági tudatosság növelése és szigorú tesztelési normák bevezetése, amelyek segíthetnek a biztonságosabb űrtechnológiák létrehozásában.

Szintén problémát lát az ENISA a közigazgatási szerveknél. Az ágazat sokszínűsége komoly kihívást jelent egy közös és magasabb érettségi szint elérésében. Hiányzik az érettebb szektorokra jellemző támogatás és tapasztalat, miközben ez a terület van a legjobban kitéve a kibertámadásoknak.

A tengerészet területén a jelentés hangsúlyozza, hogy sürgető szükség van olyan kiberbiztonsági kockázatkezelési iránymutatásokra, amelyek kifejezetten az ágazatra jellemző kockázatok csökkentésére irányulnak. Ezen kívül a dokumentum kiemeli az uniós szintű válságkezelés koordinációjának hiányát, amely elengedhetetlen a hatékony reagáláshoz.

Az egészségügyi szektorban a komplex ellátási láncok, az elavult technológiai rendszerek és a gyengén védett orvostechnikai eszközök állítják a legnagyobb kihívást. Ezen problémák megoldásához elengedhetetlenek olyan beszerzési iránymutatások, amelyek támogatják a biztonságos szolgáltatások és termékek hatékony beszerzését.

A hatodik terület a gázhálózatok fejlesztésére összpontosít. Ebben az ágazatban kiemelten fontos az incidensekre való felkészültség és a gyors reagálási képességek javítása. A biztonságos üzemeltetés érdekében folyamatosan új megoldásokra van szükség a kockázatok minimalizálása és a hatékony válaszlépések kidolgozása érdekében.