A magyar lakáspiac új magasságokba emelkedik Európában: ilyen dinamikus fejlődésre évek óta nem volt példa! - Pénzcentrum

A tavalyi harmadik negyedévben a vizsgált 14 ország közül kilencben élénkült a lakáspiac, míg öt európai államban csökkenés volt megfigyelhető – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből. Magyarország a növekvő piacok közé tartozik, és az éves összevetésben elért 23%-os növekedésével csak Luxemburg, amely 46,3%-os ugrást mutatott, tudta megelőzni. A harmadik helyen pedig Portugália végzett, így ő is a sikeres országok között szerepel.
2024 első kilenc hónapjának elemzésekor egyértelműen megállapítható, hogy a magyar piac rendkívül dinamikusan indult. Az év első negyedévében Ciprus után a második helyet foglaltuk el a tranzakciószám növekedése szempontjából, egy lenyűgöző 26,8%-os bővüléssel. Ezt követően a második negyedévben tovább fokozódott a lendület, hiszen a magyar piac 30%-os növekedése egész Európában a legkiemelkedőbb volt. Bár a nyárra egy kis lassulás tapasztalható, július és szeptember között még mindig a kontinens élvonalában maradtunk a növekedési ütemünkkel.
A számok természetesen alátámasztják az Eurostatnak adatot szolgáltató KSH nemrég megjelent statisztikáit, melyek az első félév erőteljes piacbővülése után valamelyest lassulást mutattak a harmadik negyedévben. Az Eurostat adatai szerint negyedéves összevetésben 3,1%-kal csökkent a tranzakciószám a kiugró nyár eleji időszakhoz képest, ez a középmezőnybe tartozott Európában.
A harmadik negyedév során a szlovén lakáspiac szenvedte el a legnagyobb visszaesést, ami 28,4%-os csökkenést jelentett az előző évhez viszonyítva. Írországban is érezhető volt a trend, ahol a forgalom közel 15%-kal csökkent. Ezen kívül a finn, francia és dán ingatlanpiacok is lassulást mutattak az éves összehasonlításban.
Ha 2023-at és 2024-et együttesen elemezzük, akkor világosan kiderül, hogy a magyar ingatlanpiacnak volt honnan emelkednie, hiszen 2023-ban, különösen az év első felében, az egész európai színtéren az egyik leggyengébb teljesítményt nyújtotta. Érdekes, hogy abban az időszakban éppen a most legnagyobb növekedést mutató Luxemburg lakáspiaci forgalma is drámai mértékben csökkent. Ez alapján elmondható, hogy Európa lakáspiaca az elmúlt két évben igen változékony teljesítményt mutatott. Ezen tendenciákból pedig jól látszik a bázishatás hatása: egy jelentős visszaesés után mennyire dinamikusan tud felfelé ívelni a forgalom.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország esetében figyelemre méltó tendencia figyelhető meg: míg általánosságban a negyedik negyedév az, amely a legnagyobb forgalmat generálja a nemzeti lakáspiacokon 2015 és 2023 között, hazánkban ez a minta eltérő. Magyarország tehát kiemelkedik a régiós átlagból, ami különleges helyzetet teremt a lakáspiacon.
Miközben más országokban az év eleje általában csendesebb időszaknak számít, nálunk éppen ezekben a hónapokban tapasztalható a piac élénkülése. Ennek fő oka, hogy az utóbbi évek során a magyar lakástranzakciók növekedését több alkalommal is látványos lakáspolitikai intézkedések serkentették, amelyek jellemző módon január elején léptek életbe.
Éppen ezért az év első hónapjaiban a piac kissé felbolydult, amit a tranzakciószámok növekedése is tükrözött. Ezzel szemben a más országokban erőteljesnek számító negyedik negyedév nálunk inkább a kivárás időszaka volt.
Arra számítunk, hogy 2025-ben is tovább emelkedik majd a lakáspiaci tranzakciók száma részben az év elején bevezetett kormányzati programoknak köszönhetően. Az éves tranzakciószám akár a 150 ezret is elérheti a tavalyi évre prognosztizált 130 ezer után
- hívta fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az előrejelzések alapján az idei év során a lakossági állampapírok vonzó kamatkifizetése, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások ideiglenes felhasználhatósága, valamint számos kedvező támogatási és hitellehetőség mind olyan impulzusokat adhatnak, amelyek felerősíthetik a lakáspiac dinamizmusát. E trendek első jelei már az év első heteiben megfigyelhetők.