Európai vállalatok sokasága alkalmazhat észak-koreai munkavállalókat anélkül, hogy erről tudomást szereznének.

Egy alapos nyomozás során kiderült, hogy egy észak-koreai férfi 12 különböző álnév alatt tevékenykedett. Szakértők véleménye szerint a kelet-ázsiai diktatúra ügynökei több európai országban folytatnak "távmunkát", rejtve maradva a hatóságok elől.

A brit cégeket arra bátorítják, hogy az informatikai pozíciókra jelentkezőkkel állásinterjúkat videóchat keretében vagy személyesen bonyolítsanak le. Ezzel kívánják megelőzni azt a kockázatot, hogy észak-koreai, álnéven jelentkező egyének kerüljenek a munkaerőpiacra - értesült a Guardian.

A figyelmeztetés azután hangzott el, hogy elemzők szerint az Egyesült Királyság a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által kiküldött álnéven működő informatikusok elsődleges célpontjává vált.

A Google a legfrissebb havi jelentésében felfedte, hogy egy tavaly napvilágra került ügyben egy észak-koreai munkavállaló legalább tizenkét különböző néven próbált elhelyezkedni európai és amerikai vállalatoknál. Az illető informatikus a védelmi ipar és a kormányzati szektor területén keresett lehetőségeket.

Egy új taktika szerint a kamu informatikusok azzal fenyegetőznek, hogy kirúgásuk után érzékeny vállalati adatokat adnak ki.

John Hultquist, a Google Threat Intelligence csoportjának vezető elemzője a Guardiannek nyilatkozva kiemelte, hogy Észak-Korea fokozott figyelmet fordít Európára, különösen az Egyesült Királyságra. E lépést az indokolja, hogy az Egyesült Államokban egyre bonyolultabbá vált a hamis munkavállalói stratégiák alkalmazása.

Ezek a közvetítők olyan fontos segítő munkát végeznek, mint például hamis útlevelek biztosítása és egy fizikai cím fenntartása az országban, ahová a felvételt követően laptopokat küldenek az informatikai alkalmazottnak. Ezt a laptopot aztán hozzáférhetővé teszik egy Phenjannak dolgozó személy számára.

Ugyanakkor tudvalevő, hogy az álmunkahelyek kihasználják a "hozd a saját eszközödet" (BYOD) politikát alkalmazó vállalatokat is, mivel ezeknél az eszközök ellenőrzése sokkal nehezebb. Az egész rendszer működése mögött az áll, hogy számos európai cég még a videós interjúkat sem tartja szükségesnek az új munkavállalók esetében. Amennyiben szigorúbb ellenőrzési protokollok lennének érvényben, az ügynökök beszivárgása sokkal nehezebb lenne.