Európai Számvevőszék: A civil szervezetek uniós finanszírozása túlzottan átláthatatlan Az Európai Számvevőszék legújabb jelentése rámutatott, hogy a civil szervezetek uniós támogatásainak rendszere nem elég átlátható. A vizsgálatok során kiderült, hogy a

Az Európai Számvevőszék legfrissebb, hétfőn közzétett jelentése rávilágított, hogy bár a legutóbbi értékelés óta történt némi előrelépés, a civil szervezetek uniós támogatásainak átláthatósága még mindig messze van az ideális állapottól. Az uniós költségvetés felelőseként eljáró testület hangsúlyozta, hogy az információk továbbra is pontatlanok és hiányosak, ráadásul az Európai Bizottság nem biztosít elegendő nyilvánosságot bizonyos uniós forrásokból származó lobbi tevékenységekkel kapcsolatban. Ezen kívül, a Számvevőszék kifogásolta, hogy a finanszírozott szervezetek tevékenységeinek ellenőrzése nem garantálja a uniós értékek tiszteletben tartását.

A magyar kormány a civilek uniós finanszírozását vette górcső alá, miután a USAID-támogatások megszüntetése körüli feszültség felszínre került. Ezzel párhuzamosan egy program az Európai Parlament (EP) falai között is komoly vitákat generált. Az EP költségvetési ellenőrző bizottsága szerződések részleteit kérte be, amire Bóka János, az EU-ügyekért felelős miniszter is utalt az uniós tárcavezetők márciusi tanácskozása után, ahol a téma napirendre került.

Az Európai Parlamentben a környezetvédelmi LIFE-program került a figyelem középpontjába, amelyről idén januárban külön vitát rendeztek. Monika Hohlmeier, a jobbközép néppárt képviseletében és a költségvetési ellenőrző bizottság alelnökeként, komoly aggályokat fogalmazott meg. Kifejezte azt a véleményét, hogy a LIFE-programot közvetlenül felügyelő Európai Bizottság "szigorúbb javaslatokat támogat egy aktivista hálózaton keresztül", ezzel pedig komoly kérdéseket vetett fel a program jövőjével kapcsolatban.

Az Euronews szerint a Néppárthoz és az euroszkeptikus-konzervatív ECR-hez tartozó képviselők kezdeményezésére a múlt héten a környezetvédelmi EP-szakbizottságban szavaztak egy határozati javaslatról, ami a LIFE-ról szólt. Ebben kimondták volna, hogy szerintük nincsenek megfelelő biztosítékok a lobbizás ellen a következő évekre és új kiírást kértek volna, de a szöveg egyetlen szavazattal már ebben az előkészítő szakaszban elbukott, így nem került a teljes testület elé.

Az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentése hétfőn látott napvilágot, és a közleményben részben azt emelik ki, hogy az Európai Parlament sürgette az uniós finanszírozás átláthatóságának növelését. A sajtótájékoztatón, ahol a dokumentumot bemutatták, hangsúlyozták, hogy a jelentés munkálatait nem sokkal a 2022 decemberében kirobbant Katargate botrány után kezdték meg, de még a LIFE program körüli viták előtt. Érdemes megjegyezni, hogy a civileknek nyújtott uniós támogatásokkal legutóbb 2018-ban foglalkoztak részletesen, és a tervek szerint három év múlva újra visszatérnek erre a témára.

A dokumentumban a LIFE mellett foglalkoztak többek között a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) nevű uniós programmal, aminek a Szuverenitásvédelmi Hivatal ment neki. A megosztva kezelt, azaz nemzeti irányító hatóságokkal működő programokkal szétosztott Európai Szociális Alap Pluszt, valamint a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot vizsgálták.

A legfrissebb jelentés és a kapcsolódó sajtóközlemény alapján a civil szervezetek 2021 és 2023 között összesen 7,4 milliárd euró támogatásban részesültek. Ebből az Európai Bizottság 4,8 milliárd eurót biztosított, amelyből csupán 0,3 millió euró volt működési támogatás, míg a tagállamok 2,6 milliárd eurót járultak hozzá. Ez a támogatási összeg a vizsgált forrásoknak mindössze négy százalékát teszi ki, azonban fontos megjegyezni, hogy a számadatokkal óvatosan kell bánni. A nem kormányzati szervezetek számára kifizetett uniós pénzekről ugyanis nem áll rendelkezésre megbízható és átfogó áttekintés. Az információk szétszórtan kerülnek nyilvánosságra, ami megnehezíti az átláthatóságot és a helyzet elemzését. Ennek következtében nehéz megítélni, hogy az uniós források esetlegesen nem egy szűk körű nem kormányzati szervezetre összpontosulnak-e. Így a civil szervezetek uniós szakpolitikákban betöltött szerepe is elmosódottá válik.

A számvevőszék állásfoglalása szerint az Európai Bizottság valóban előrelépett a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott uniós támogatások információinak összegyűjtésében, azonban a közzététel terén még mindig jelentős hiányosságokkal kell szembenéznie. Példákkal is szolgálnak, mint például egy olyan eset, ahol egy szervezet irányító testülete kizárólag állami képviselőkből állt. Ennek hátterében az áll, hogy az Európai Bizottság nem végez ellenőrzést a civil szervezetek tekintetében, hogy vajon van-e rájuk jelentős hatással valamelyik tagállam kormánya, illetve hogy esetleg kereskedelmi érdeket képviselnek-e. Egy textilipari kutatóintézet esetében is felmerült, hogy a támogatások nem mindig átlátható módon kerülnek elosztásra. A tagállamoknak nincs kötelezettségük nyomon követni a civileknek nyújtott támogatásokat, és a jövőbeli, várhatóan szigorúbb szabályozás értelmében sem lesznek kötelezve arra, hogy beszámoljanak a kifizetéseikről.

A számvevőszék megállapította, hogy az Európai Bizottság "nem tette egyértelművé a nem kormányzati szervezetek uniós forrásokból finanszírozott lobbitevékenységeivel kapcsolatos információit". A jelentés bemutatóján a közel száz vizsgált szerződés közül csupán két függeléket emeltek ki, ahol a lobbizás említést nyert, ugyanakkor elismerték, hogy nem találkoztak konkrét bizonyítékkal arra, hogy ezt az Európai Bizottság előírta volna. A Politico februárban 28 szerződést vizsgált meg, és nem talált közöttük olyan dokumentumot, amelyben lobbizásra vonatkozó kötelezettség szerepelne, és a pályázati kiírásokban sem volt ilyen kikötés.

A jelentés alapján "mintánkban két olyan, a LIFE-program által finanszírozott működési támogatást találtunk, amely szakpolitikai döntéshozókkal folytatott érdekképviseleti tevékenységeket is finanszírozott", mindkét szervezet szerepel a lobbiszervezetek jegyzékében. "Igaz, hogy a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott működési támogatásokban szereplő érdekképviseleti tevékenységek közzététele nem jogi követelmény, megítélésünk szerint érzékeny jellegük - uniós finanszírozás esetén - mégis megköveteli a fokozott átláthatóságot."

Az Európai Bizottság tavaly külön iránymutatásban tisztázta, hogy "bizonyos álláspontok bemutatása az uniós intézmények és tagjaik felé" semmiképp sem "követelmény vagy feltétel az uniós finanszírozáshoz". A számvevőszéki közlemény is megemlítette ezt, de hozzátette, hogy már csak a vizsgálatuk kezdete után jelent meg a bizottsági iránymutatás.

A sajtótájékoztatón az ellenőrzést vezető Laima Liucija Andrikienė számvevőszéki tag, volt néppárti képviselő függetlenségét is firtatták. Elismerte, hogy a jelentés elkészítésénél találkozott több képviselővel, köztük Hohlmeierrel, de civilekkel is. 2023 januárja óta számvevőszéki tag, azóta is megbízhatóan követi az esküjét, hogy független marad. Nem pártot képvisel, "eddig senki még csak meg sem próbált befolyásolni" - jelentette ki. Andrikienė azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság sem vitatta a megállapításaikat vagy ajánlásaikat.