Ez a jelenség Dél-Korea történetében eddig példa nélküli.

Az ügyészség vasárnap vádat emelt a letartóztatásban lévő Jun Szogjol felfüggesztett köztársasági elnök ellen lázadás vádjával a múlt hónapban általa elrendelt hadiállapot miatt.

A vádak szerint Jun egy titkos összeesküvést szőtt az akkori védelmi miniszter és mások társaságában, célja pedig a hadiállapot kihirdetése révén egy lázadás kirobbantása volt. Továbbá, azzal is gyanúsítják, hogy katonai egységeket irányított a parlament irányába, hogy megakadályozza a törvényhozók döntését a rendelet ellen.

A vádemelésre Jun esetében a fogva tartási időszakának jogszerű lejárta előtti napon került sor. A jogszabályok értelmében, ha a fogva tartott személy ellen a megadott időkereten belül nem emelnek vádat, akkor őt szabadon kell engedni.

A vádemelés nyomán Jun Dél-Korea történetének első hivatalban lévő elnökévé vált, akit fogva tartása alatt vádoltak meg.

A magas rangú tisztviselők korrupciós ügyeit nyomozó hivatal, a CIO, január 15-én fogta el azokat, akik a december 3-án kihirdetett hadiállapotot követően gyanúba keveredtek.

A hivatalos letartóztatási parancs kibocsátására január 19-én került sor.

A Jun elleni nyomozást irányító CIO a múlt héten hivatalosan is átadta az ügyet az ügyészségnek, mert a hivatal nem rendelkezik a szükséges jogi felhatalmazással ahhoz, hogy vádat emeljen egy elnök ellen.

Az ügyet vizsgáló ügyészi csoport közölte, hogy áttekintették a bizonyítékokat, és az átfogó felülvizsgálat alapján úgy döntöttek, hogy a vádlott ellen vádat kell emelni.