A magyarok étrendjében a sült krumpli és a chips dominál, ami igazán meglepő, hiszen a friss zöldségek és gyümölcsök ára sokak számára luxusnak számít. A Pénzcentrum cikkében arról olvashatunk, hogy a mindennapi alapanyagok megfizethetősége milyen hatássa

Miközben számos országban egyre inkább az egészséges táplálkozás népszerűsítésére törekednek, a valóság sajnos éppen az ellenkező irányba mutat. A friss zöldségek, gyümölcsök és egyéb tápanyagokban gazdag élelmiszerek ára olyan mértékben megemelkedett, hogy sok ember számára elérhetetlenné vált. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének legújabb jelentése rávilágít, hogy a világ szinte minden részén az ultrafeldolgozott élelmiszerek olcsóbbak, mint a természetes alapanyagok. Ez a tendencia pedig alapvetően fenyegeti az egészséges életmódra való törekvést, különösen az alacsony jövedelmű háztartások esetében.

Miközben világszerte egyre többen törekednek arra, hogy egészséges ételeket válasszanak, a valóság sajnos gyakran megnehezíti ezt a szándékot. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legfrissebb jelentése rámutat arra, hogy az egészséges táplálkozás legfőbb gátja továbbra is a magas ár.

A "The State of Food Security and Nutrition in the World" című jelentés, amely július végén látott napvilágot, alaposan feltárja az élelmiszerek között fellelhető árkülönbségeket. Az elemzés rávilágít arra, hogy sokan miért döntenek a költséghatékonyabb, de egészségügyi szempontból kedvezőtlenebb opciók mellett, különösen a kalóriánkénti ár figyelembevételével.

A FAO legújabb, 2021-es összehasonlító statisztikái rávilágítanak arra, hogy az élelmiszercsoportok kalóriánkénti átlagárai milyen arányban állnak a legmegfizethetőbb keményítőalapú élelmiszerek, mint például a rizs, a kenyér és a burgonya árához képest. Az eltérések nem csupán jelentősek, hanem világosan illusztrálják, miért döntenek sokan világszerte a kevésbé tápláló lehetőségek mellett.

A lista csúcsán a zöldségek helyezkednek el: kalóriánként több mint kilencszer magasabb áron kínálják őket, mint a keményítőtartalmú alapélelmiszereket. Ez különösen megnehezíti az olyan háztartások életét, amelyek már eleve nehézségekkel küzdenek a megélhetés terén, s ezzel gyakorlatilag elérhetetlenné válik számukra a változatos és vitaminokban gazdag táplálkozás lehetősége.

A gyümölcsök manapság valóban az egészséges táplálkozás szimbólumaivá avanzsáltak, azonban nem elhanyagolható, hogy áraik szinte prémium termékekké emelték őket. A természetes cukrok és vitaminok gazdagsága mellett sokan már luxusként élik meg a gyümölcsök rendszeres fogyasztását, ami sajnálatos módon eltávolítja ezeket a tápláló ételeket a hétköznapi asztalokról.

A hús, tejtermékek, tojás és egyéb állati eredetű ételek szintén 5,8-szor többe kerülnek kalóriánként, mint a legolcsóbb alaptermékek. Ez a fehérjedús ételekhez való hozzáférést is megnehezíti, különösen a fejlődő országokban és az alacsony jövedelmű rétegeknél.

A különféle módon tartósított, pácolt, füstölt, csomagolt ételek valamivel olcsóbbak, mint a húsok vagy zöldségek, de még így is ötször annyiba kerülnek, mint a kenyér vagy a rizs. A feldolgozott élelmiszerek gyakorlatilag átmenetet képeznek a "természetes" ételek és az ultrafeldolgozott termékek között.

A feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek is 4,3-szor annyiba vannak, mint a legolcsobb kenyerek, tészták. Ezek táplálóak, de mivel nem esnek át feldolgozáson, hosszabb ideig kell őket elkészíteni, tárolásuk is nehezebb - és még így is több mint négyszer annyiba kerülnek kalóriánként, mint az egyszerű keményítős ételek.

A csokoládék, cukorkák és különféle édességek rendkívül kalóriadúsak és viszonylag pénztárcabarátok, hiszen csupán 2,8-szoros a szorzójuk. Ez jól tükrözi, hogy a cukros finomságok sokkal könnyebben hozzáférhetők, mint a táplálóbb választások, ami elgondolkodtató a táplálkozási szokásaink szempontjából.

Az iparilag gyártott, ultrafeldolgozott termékek - például chipsek, péksütemények, instant levesek - még az édességeknél is olcsóbb kalóriaforrások. Nem véletlen, hogy ezek a termékek rendkívül népszerűek, különösen ott, ahol az embereknek minden forint számít.

Még jó, hogy a lista végén ott csücsülnek a valódi szuperfoodok, a hüvelyesek! Ezekben bőven található növényi fehérje, rost és rengeteg értékes tápanyag. Bár igaz, hogy 1,8-szor drágábbak, mint a legolcsóbb élelmiszerek, de megéri a befektetést az egészségünk érdekében.

Az egészséges táplálkozás terén az ár-érték arány szempontjából továbbra is az egyik legelőnyösebb választás.

Az olajok és zsírok ára sokszor megegyezik a keményítőtartalmú ételek árával, ami nem mellesleg fontos tényező a családok étrendjének kialakításában. Ezek az élelmiszerek energiatartalmuk révén sok háztartásban népszerűek, különösen a szegényebb rétegek körében, akik gyakran ezzel próbálják feltölteni a napi kalóriabevitelüket. Azonban érdemes figyelembe venni, hogy a túlzott zsírfogyasztás hosszú távon komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, így fontos a mértékletesség és a változatos táplálkozás.

Itt van nekünk a "nullpont", ahol a keményítő alapú élelmiszerek, vagyis a strachy staples, szerepelnek. Ezek közé tartozik a fehér kenyér, a rizs, a burgonya és a tészta. Ezek a táplálékok az ár- és kalóriaértékük alapján a legkedvezőbb választásnak számítanak, és éppen ezért világszerte a legnagyobb mennyiségben fogyasztják őket. Mindez annak ellenére történik, hogy nem minden létfontosságú tápanyagot képesek biztosítani.

Összeségébe tehát kijelenthetjük, hogy minél egészségesebb egy étel, annál drágább. Ez a trend pedig nem csak gazdasági, de társadalmi kérdés is - mert miközben egyre többen küzdenek túlsúllyal és krónikus betegségekkel, az egészséges táplálkozás sokak számára továbbra is megfizethetetlen álom marad.

Ha mindez nem volna elég, az utóbbi évek globális válságai csak rontottak a helyzeten. A koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború komoly zavarokat okozott a globális ellátási láncokban, ezzel pedig élelmiszer-inflációt indított el, amely máig érezteti a hatását. Ezt kifejezetten érezhettük Magyarországon, ahol 2022-ben és 2023-ban az uniós országok közül a legmagasabb volt az élelmiszerárak drágulásának a mértéke.

A FAO legfrissebb jelentése szerint a globális élelmiszer-bizonytalanság, amely nemcsak az éhezés problémáját érinti, hanem a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás elérhetetlenségét is, bár valamelyest mérséklődött a csúcsszinten, még mindig aggasztóan magas. Az elemzés rámutat arra, hogy miközben világszerte egyre több figyelem irányul a tudatos táplálkozás jelentőségére, a gazdasági körülmények miatt sokak számára ez a lehetőség továbbra is csupán egy elérhetetlen álom marad.