A médiatudatosság jelentősége fokozottan megjelenik az MI-korszakban - MMOnline Az új technológiák és a mesterséges intelligencia térnyerésével a médiatudatosság szerepe soha nem látott módon felértékelődik. Az információáramlás sebessége és a tartalmak

A globális techóriások mesterséges intelligenciára épülő megoldásai egyre inkább átalakítják a médiapiacot. Az online felületek térnyerése a hírfogyasztás, a hirdetési szektor, a szórakoztatás és a kapcsolattartás terén is egyre jelentősebb hatással bír. E kérdésekről részletesebben olvashatunk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2025-re vonatkozó Médiapiaci Jelentésében. A dokumentum kiemeli, hogy a felhasználók és a platformok közötti észlelhető egyenlőtlenségeken a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA) sem tudott hatékonyan változtatni.

A kiadvány adatai alapján a magyar hírfogyasztók többsége 2024-ben is ragaszkodik a sokszínű tájékozódáshoz: a 16‒75 év közötti internetezők több mint 80%-a figyelemmel kísérte a közélet és a közgondolkodás alakulását különböző médiaplatformokon. A legnépszerűbb források között a közösségi média és az online híroldalak állnak, amelyek révén a felhasználók naprakészen értesülhetnek a fontos eseményekről.

A Médiapiaci Jelentés egyik kiemelkedő megállapítása, hogy a közösségi média felhasználóinak csupán fele ellenőrzi a megosztott információk hitelességét, mielőtt azt nyilvánosságra hozná. Ráadásul a felhasználók ötöde egyáltalán nem törődik azzal, hogy az általuk megosztott tartalmak mennyire megbízhatóak. A hazai médiafogyasztók ezzel szemben figyelemre méltó aktivitást mutattak a közösségi platformokon: 2024-ben a hazai felhasználók 81 százaléka aktívan részt vett a közösségi médiában, ami jelentősen meghaladja az európai uniós átlagot, amely csupán 65 százalék.

A kiadvány digitális gyermekvédelemmel foglalkozó fejezete szerint az online média térnyerése alapjaiban alakította át a gyermekkor mindennapjait. Az önbevallásos válaszok alapján a fiatalok szabadidős képernyőideje hétköznapokon a Covid-időszakhoz hasonló szinten stagnál, de hétvégén jelentős növekedés tapasztalható: a teljes mintában közel félórás, míg a 7-8 évesek körében mintegy egyórás a növekedés a 2020-as adatokhoz képest. A jelentés rávilágít: a szülők online térrel kapcsolatos elsődleges félelme, hogy a gyermekük cyberbullying áldozatává válik, káros tartalmakkal - például erőszakkal - találkozik, illetve hogy vírusokat tölt le az eszközére.

A kiadvány mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó fejezete rávilágít arra, hogy az MI és a digitális technológiák elterjedése forradalmasította a tartalomkészítést. Ez a folyamat számos új lehetőséget teremtett a kreatív közösségek számára, hiszen a kisebb alkotók is lehetőséget kapnak arra, hogy versenyezzenek a nagyobb szereplőkkel a közösségi médiában. Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy ez a technológiai fejlődés egyben a félretájékoztatás, a csalás és a deepfake jelenségek kockázatát is drámai módon megnöveli. Kutatások igazolják, hogy az MI-alapú hamisítási technikák létezése már önmagában képes aláásni az online tartalmak iránti bizalmat, ezzel komoly kihívások elé állítva a digitális világot.

A médiapiac különböző szegmensei közül az audiovizuális területen a nem lineáris szolgáltatások továbbra is dinamikusan fejlődnek. Eközben a kezdetben kizárólag előfizetéses alapon működő streaming platformok új bevételi forrásokat keresve egyre inkább a hagyományos televíziós üzleti modellek felé orientálódnak. Ez a tendencia aggasztó következményekkel járhat a helyi audiovizuális tartalmak szempontjából, hiszen a nemzetközi szolgáltatók műsorkínálata gyakran nem veszi figyelembe a kisebb nyelvi közösségek specifikus tartalmi igényeit, ami a helyi kultúrák háttérbe szorulásához vezethet.

A jelentés alapján a hazánkban idén 100 éve indult rádiózás továbbra is népszerű: tavaly minden héten mintegy hétmillió hallgató hangolódott rá valamelyik hazai csatornára, naponta átlagosan csaknem négy órát töltve a készülékek előtt - az előző évivel megegyező időtartamban. Ezzel párhuzamosan tovább élénkült az online rádiók és a podcastcsatornák iránti kereslet.

A nyomtatott és online sajtótermékek egyaránt kihívásokkal néznek szembe az olvasóik megtartása terén. A 2024-es statisztikák szerint a 16 évnél idősebb magyar lakosság csupán 44 százaléka olvas rendszeresen újságot, ami aggasztó tendencia. Emellett az online sajtótermékek népszerűsége is csökken, mivel a felhasználók egyre inkább applikációkon és közösségi média platformokon keresztül szerzik be a híreiket.

A hirdetési piacon - a globális trendekkel összhangban - a reklámköltés összetétele hazánkban is évek óta a digitális hirdetések javára változik, miközben az online reklámpiacból a globális platformok részesedése elérte a kétharmadot. A teljes magyarországi reklámpiac 2024-ben ‒ öt év óta először ‒ reálértéken is növekedett: az előző évhez képest 7,6 százalékkal bővült.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a határon túli magyar közösségek identitásának megőrzésében az anyanyelvű médiához való hozzáférés továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik. Kutatások alapján a külföldön élő honfitársaink az online médiában is elkötelezettek anyanyelvük és identitásuk iránt, hiszen a válaszadó külhoniak Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban egyaránt jelentős mértékben látogatnak magyar nyelvű weboldalakat.

A kiadvány idén is gazdagodik több rövidebb írással, amelyek a fő fejezetek tematikáját gazdagítják. Ezek az egyedi szövegek érdekes jelenségeket és összefüggéseket tárnak fel, lehetőséget adva arra, hogy mélyebb bepillantást nyerjünk a digitális médiaszektor rendkívül összetett folyamataiba.