Az adatvédelmi hatóság figyelmeztetést bocsátott ki a titkos lehallgatásokkal kapcsolatos aggasztó helyzet miatt.
A hangfelvétel készítése nem csupán a tisztességtelen, rejtett rögzítések jogi következményeit vonja maga után, hanem az adatvédelem, a polgári jog és a büntetőjog területén is komoly hatásokkal bírhat. Ezen túlmenően, a Péterfalvi Attila által készített dokumentum hangsúlyozza, hogy az emberi méltósághoz fűződő jogok megsértése is felmerülhet a nem megfelelően kezelt hangfelvételek esetében.
Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) alapján a természetes személy hangja, valamint az arról készült felvétel, s az ezzel végzett bármely művelet - például a hangfelvétel készítése, felhasználása, nyilvánosságra hozatala - adatkezelésnek minősül - közölte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH).
A NAIH legutóbbi közleményében jelezte, hogy a sajtóban megjelent információk és az aktuálisan folyamatban lévő ügyek hátteréből szerzett tudomása szerint az utóbbi időszakban egyre elterjedtebbé vált a hangfelvételek készítése és felhasználása, ami adatkezelési szempontból aggasztó tendenciának számít.
A közleményben hangsúlyozzák, hogy bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egy kiemelkedően fontos közérdek ütközhet a magánszféra védelmével. Ennek ellenére a hatóság világosan kijelenti, hogy ez a kivétel nem csorbíthatja a magánszféra védelmét szolgáló, alapvető alkotmányos garanciákat. Az adatkezelőknek tehát elengedhetetlenül figyelembe kell venniük ezeket a garanciákat, és a magánszféra védelmét mindig alaposan, tisztességesen és átlátható módon kell mérlegelniük.
Úgy fogalmaztak, hogy a hangfelvétel készítése a tisztességtelen, leplezett hangfelvételek készítésének és felhasználásának adatvédelmi, polgári jogi és büntetőjogi jogkövetkezményei mellett az emberi méltósághoz fűződő jogot is sértheti, a szabad és nyitott emberi kommunikációt is korlátozza, erodálja, továbbá rombolja a közbizalmat és aláássa a társadalmi érintkezés és párbeszéd általánosan elfogadott alapvető kereteit.
