A fogcsikorgatás és az állkapocsszorítás olyan rejtett problémák, amelyek a lakosság körülbelül 25%-át érinthetik anélkül, hogy az érintettek tudomást szereznének róluk.

A témában személyesen is érintett vagyok, hiszen már körülbelül fél éve küzdök azzal, hogy alvás közben csikorgatom a fogaimat – persze kisebb megszakításokkal. Amikor először szembesültem ezzel a problémával, az arcomról nemcsak a meglepetés, hanem az ijedtség is tükröződött. Olyan helyzettel álltam szemben, amely alatt teljesen elveszítem a tudatomat a saját tetteim felett, és ez egy elképesztően félelmetes élmény. Dr. Vizin Gabriella klinikai szakpszichológus szerint a szorongás csökkentése elengedhetetlen, és az is számít, mennyire vagyunk kávérajongók. A túlzott koffeinfogyasztás nem feltétlenül kedvező annak, aki alapvetően hajlamos az idegeskedésre. Kaiser Orsolya írása.

Sokan szenvednek a fogcsikorgatás és állkapocsszorítás (más néven bruxizmus) problémájától, mégis sokan nem is sejtik, hogy a csikorgatók széles táborához tartoznak. Egy 2024-ben napvilágot látott elemzés, amely a 2003 és 2023 között végzett bruxizmussal kapcsolatos kutatásokat vizsgálta, számos érdekes következtetésre jutott:

A bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás jelensége a lakosság jelentős részét érintheti, hiszen minden negyedik embernél előfordulhat. Érdekes módon a nők esetében gyakoribb ez a probléma, mint a férfiaknál, ami külön figyelmet érdemel.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a bruxizmus leginkább Észak-Amerikában fordul elő, ahol a résztvevők 31 százaléka érintett. Ezzel szemben Ázsiában a legkisebb arányt tapasztaljuk, mindössze 19 százalékot. Az európaiak aránya e kettő között helyezkedik el, 21 százalékos értékkel. Érdemes megjegyezni, hogy a bruxizmus bármely életkorban jelentkezhet, beleértve a legfiatalabbakat is. A rendelkezésre álló adatok szerint a gyermekek körében az érintettség mértéke 14-20 százalék között mozog.

A bruxizmus nem csupán az alvás idejére korlátozódik, hiszen létezik egy nappali formája is, amit éber bruxizmusnak nevezünk. "Az érintett tudatában van a környezetének, mégis működésbe lép egy olyan automatizmus, amelynek következtében csikorgatja a fogait és összeszorítja az állkapcsát. Véleményem szerint a nappali előfordulás sokkal gyakoribb" - osztja meg gondolatait dr. Vizin Gabriella, klinikai szakpszichológus és kognitív viselkedésterapeuta, aki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Klinikai Pszichológia és Addiktológiai Tanszékének egyetemi docense.

Ha nem fordítunk elegendő figyelmet a témára, komoly és számos kellemetlenség ütheti fel a fejét, amely nap mint nap feszültséget okozhat az arcunkban és az állkapcsunk területén. Ide tartozhat a krónikus fej- és fülfájás, a fogak kopása és sérülése, valamint szélsőséges esetekben az állkapocsízület (TMJ) gyulladása, amely idővel megnehezítheti a nyelést, a rágást és a beszédet is. Érdemes tehát komolyan venni ezt a problémát, hogy elkerüljük a későbbi súlyosabb következményeket.

Dr. Vizin Gabriella szerint

Az első és leglényegesebb lépés a problémánk megoldása felé az, hogy alaposan feltérképezzük a gyökereit, és kizárjuk a lehetséges fizikai okokat, mint például a fogászati gondokat. Csak ezután érdemes pszichológushoz vagy mentálhigiénés szakemberhez fordulnunk, hogy szakmai tanácsot kapjunk.

"Mindenekelőtt érdemes bejelentkezni fogorvoshoz, ugyanis ha a szakember pszichoterápiával kezel egy tünetet, amelynek hátterében nem lelki eredetű probléma áll, akkor műhibát követ el. Pánikzavar esetén is ki kell vizsgálni, hogy a páciensnek van-e szívproblémája, és csak azt követően kezdődhet el a pszichoterápia."

A klinikai szakpszichológus szerint a fogcsikorgatás és állkapocsszorítás összefüggésben állhat érzelemszabályozási nehézségekkel is.

A szorongás testi megnyilvánulásai megjelenhetnek akkor is, amikor az egyén nehezen tudja kifejezni például a dühét, és inkább elnyomja vagy elfojtja a negatív érzéseit.

Az alexitímia jelensége szorosan összefonódik a nehezen kifejezett érzelmek világával. Ez a kifejezés arra utal, amikor egy személy képtelen az érzelmeit pontosan azonosítani, ami megnehezíti számára azok verbális kifejezését. Ennek következtében az ilyen emberek gyakran frusztrációval küzdenek, amikor megpróbálják megosztani belső érzéseiket másokkal.

Bár a mentális egészség jelentősége egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, és a témával foglalkozó irodalom, cikkek és diskurzusok száma folyamatosan gyarapszik, a társadalom még mindig hajlamos zárkózottsággal reagálni, amikor szorongás, depresszió vagy egyéb mentális zavarok kerülnek terítékre. "Sokan képesek elrejteni érzéseiket és aggodalmaikat, mert félnek a környezetük reakciójától, a diszkriminációtól és a megbélyegzéstől" - nyilatkozta egy szakértő, aki hozzáfűzte, hogy a bruxizmus, azaz a fogcsikorgatás, különösen akkor jelentkezhet, ha hektikus, stresszes helyzetekbe kerülünk, és nincsenek megfelelő stratégiáink a feszültség kezelésére.

Erre tökéletes példa a 2020 elején kirobbant koronavírus-járvány, amikor sokunk élete fenekestül felfordult. A CNN és a The Atlantic cikkei szerint is jelentősen megnőtt a fogászatok látogatóinak száma, akik az állandó bezártságból és bizonytalanságból fakadó stresszt éjszakánként a fogaikon vezették le.

A kiszámíthatatlanságon és a szorongáson túl a Sleep Foundation tavaly tavasszal megjelent cikke azt írja, a bruxizmus kialakulásában közrejátszhatnak genetikai tényezők is, mivel a kutatások szerint az érintettek felének van olyan közeli családtagja, aki csikorgat, szorít éjjelente vagy épp nappal. Mindemellett közrejátszhatnak bizonyos hatóanyagú, például amfetaminokat és antipszichotikumokat tartalmazó gyógyszerek, a dohányzás, a túl sok koffein- és alkoholfogyasztás, a rendszertelen alvás, és az olyan kevésbé ismert alvászavar, mint az alvási apnoe. (Ez utóbbiról olvassátok el Dián Dóri kollegánk hiánypótló cikkét, amiben dr. Vida Zsuzsanna neurológus-főorvost kérdezte többek között a lehetséges gyógymódokról is.)

A fogcsikorgatáshoz és az állkapocsszorításhoz hasonlóan szorongásos testi reakció az is, amikor úgy érezzük, mintha kihagyna a szívverésünk, vagy épp olyan erősen dobogna, hogy azt hisszük, kiugrik a helyéről. "Szintén tünet lehet a rendszeresen jelentkező fejfájás, az irritábilis bél szindróma és más, a bélműködéshez kapcsolódó zavarok, mint például puffadás, hasmenés, hasfájás" - részletezi a klinikai szakpszichológus, aki szerint ezek a panaszok csillapodhatnak, ha az elfojtás helyett szembenézünk az érzelmeinkkel, és megtanuljuk, hogyan tudjuk feloldani és kifejezni a bennünk felgyülemlett feszültséget.

Dr. Vizin Gabriella hangsúlyozza, hogy a relaxációs és mindfulness technikák, mint például a jóga, meditáció és légzőgyakorlatok, értékes segítséget nyújthatnak a stressz kezelésében. Emellett fontos figyelembe venni a napi koffeinbevitelünket is. „A túlzott kávéfogyasztás, valamint a koffeintartalmú üdítők és tea megnövelhetik a szorongásos tünetek intenzitását. Továbbá érdemes alvási szokásainkat is átgondolni. Hogyan készülünk az alvásra? Mennyire figyelünk az alváshigiéniára? Milyenek a körülmények, amelyek között alszunk? Ezek a kérdések segíthetnek abban, hogy felfedezzük, min érdemes változtatnunk a jobb közérzet érdekében."

Ha ezek a technikák nem hoznak eredményt, ne essünk kétségbe! Továbbra is felfedezhetjük a stresszkezelés és érzelemszabályozás területén elérhető pszichoterápiás lehetőségeket, például a kognitív viselkedésterápiát, ahogyan azt a klinikai szakpszichológus is hangsúlyozza. Ráadásul, a Healthline egy 2020-as cikkében említi, hogy a bruxizmus...

A fogvédők hatékony megoldást nyújthatnak, emellett számos olyan gyakorlat is létezik, amelyek az arc- és állkapocsizmok ellazítására fókuszálnak. Továbbá a biofeedback-terápia és a botoxkezelések is bizonyítottan segíthetnek a problémák kezelésében.

A kutatók már az 1990-es évek végén elkezdték tanulmányozni, hogyan befolyásolja a botox a fogcsikorgatás jelenségét, és azóta számos kutatás eredményei arra utalnak, hogy a botox segíthet a panaszok enyhítésében. A kezelés során az orvos apró mennyiségű botoxot juttat a rágóizmokba, melyek így ellazulnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a botox nem kínál végleges megoldást; a Healthline információi szerint általában három-négy hónapig tart a hatása, így a későbbiekben újabb injekcióra lehet szükség. Ma már a botoxot nem csupán esztétikai célokra alkalmazzák; az The Atlantic által közzétett cikk szerint a bruxizmus mellett hatékonyan kezelhető vele a túlzott izzadás, migrén és akné is.