Forradalom a búzaföldeken: Mesterséges intelligencia a természetes termesztés úttörőjeként - Alternatív Energia A búzaföldeken zajló változások új dimenziókat nyitnak a mezőgazdaságban, ahol a mesterséges intelligencia szerepe egyre hangsúlyosabbá válik.

Ez a megközelítés jelentős szerepet játszhat a klímavédelem és a talaj egészségének fenntartásában. Wolfram Weckwerth, a Bécsi Egyetem professzora által vezetett nemzetközi kutatócsoport új, innovatív módszert dolgozott ki a búzanövények nemesítésére, amely a természet erejét és a mesterséges intelligencia előnyeit ötvözi. A kutatás célja olyan búzafajták létrehozása, amelyek kevesebb műtrágyát igényelnek, ám mégis magas hozamot produkálnak, és jobban reagálnak a klímaváltozás kihívásaira. A mesterséges intelligencia ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik, mivel a kutatók gépi tanulási algoritmusokat használnak, amelyek képesek nagy mennyiségű genetikai, biológiai és környezeti adatból mintázatokat azonosítani. E technológia segítségével a kutatók felfedezhetik azokat a búzafajtákat, amelyek a legjobban alkalmazkodnak a talajmikrobákhoz, valamint a változó éghajlati körülményekhez.

A kutatók megállapítása szerint a talajban élő mikroorganizmusok, például a baktériumok, és a növények közötti együttműködés alapvető fontosságú a megfelelő tápanyagellátottság szempontjából, amely elengedhetetlen a bőséges terméshez. A Holobiont-koncepció éppen ezt a szoros kapcsolatot emeli ki, hangsúlyozva, hogy a növények és a környezetükben megtalálható apró élőlények, vagyis mikrobák, egy egységet alkotnak. A növények működésének mélyebb megértéséhez, valamint a terméshozam és a növények ellenálló képességének javításához elengedhetetlen, hogy ezt a növény-mikroba rendszert együttesen vizsgáljuk és fejlesszük, ahelyett, hogy külön-külön foglalkoznánk velük. A Bécsi Egyetem által vezetett nemzetközi kutatásban, amelyben több ország, köztük Görögország, Ausztrália, India, Japán, Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó kutatói is részt vettek, a szakértők olyan búzafajtákat azonosítottak, amelyek természetes úton képesek lassítani a nitrogén talajbeli lebomlását. Ennek következtében csökkenthető a műtrágya felhasználása, ami viszont hozzájárul a környezetszennyezés mérsékléséhez. A nitrogéntrágya túlzott alkalmazása ugyanis komoly környezeti problémákat okoz, beleértve a vizek és levegő szennyezését, a klímaváltozás fokozódását, valamint az élővilág károsodását. "Ha sikerül olyan fajtákat előnyben részesíteni, amelyek kevesebb műtrágyával is jól teljesítenek, az nem csupán a gazdák számára jelent kedvezőbb lehetőséget, hanem bolygónk ökológiai egyensúlyának megőrzéséhez is hozzájárul" – figyelmeztetett Wolfram Weckwerth professzor.