G4Media: Amennyiben Simion nem kerül ki győztesen, a szélsőséges politikai formációk valószínűleg jogorvoslatot kérnek az eredmény ellen.
Egészen furcsa dolgok kezdtek történni Romániában, ahogy az elnökválasztás második fordulójához közeledünk. A héten George Simion eltűnt a sajtó és a hazai választópolgárok elől: nem vett részt az állva maradt két elnökjelölt számára szervezett televíziós vitákban, helyette francia tévéműsorban bukkant fel, Brüsszelben autistázta le ellenfelét és belga sörözőben találkozott a külföldön élő románokkal.
Péntek este egy különös esemény zajlott: George Simion, aki az AUR szélsőséges párt képviseletében lépett fel, nem érkezett egyedül a Realitatea Plus élő műsorába. Magával hozta a novemberi romániai elnökválasztás első fordulójának győztesét, Călin Georgescut. Simion többször hangsúlyozta, hogy ha ő lenne Románia elnöke, a választásokból kizárt barátját fogja felkérni miniszterelnöknek. A műsor során Georgescu, aki a Vasgárda eszméit támogatja, egy idézettel rukkolt elő Corneliu Zeleu Codreanu "A legionáriuskért" című könyvéből. Az idézetet George Simion lelkesen támogatta, amely így hangzott: "aki még ha egyedül is, egy maroknyi bátor emberrel harcol a népéért, a hazájáért és Istenért, soha nem lesz legyőzve." E szavakat követően, szombat reggel, amikor elérkezett a kampánycsend, Simion leállította TikTok és Facebook fiókját. Szakértők szerint a közösségi médiában közzétett bejegyzéseinek több mint fele hamis információkat tartalmazott.
A G4Media értesülései alapján a két szélsőséges parlamenti párt, az AUR és a POT (utóbbi Călin Georgescu újonnan alapított formációja, amely a tavalyi parlamenti választások során szinte pontosan ugyanannyi szavazatot kapott, mint az RMDSZ, és 6,38 százalékos eredménnyel jutott be a Parlamentbe) több mint egy hete kidolgozott egy stratégiát, amelynek értelmében vitatni fogják a vasárnapi elnökválasztás kimenetelét, ha George Simion nem a győztes.
A bukaresti híradások szerint a párt belső kommunikációs csatornáin keresztül érkező információk alapján a vezetőség utasította a helyi aktivistákat, hogy kezdjenek el vitatkozni a választási eredményekről azokban a körzetekben, ahol George Simion gyenge teljesítményt nyújtott. Különösen figyelmet fordítanak azokra a helyekre, ahol jelentős eltérések vannak az első és második forduló eredményei között, illetve ahol a Nicușor Danhoz viszonyított különbség minimális. A helyzet már elindult: pénteken az AUR már arról tájékoztatott, hogy "valószínűtlen választási csalás" gyanúja merült fel a diaszpórában, különösen a Moldovai Köztársaság esetében, ahol sokan vettek részt a szavazáson. A politikai formáció azonban nem szolgált bizonyítékokkal erre az állításra.
A G4Media által bemutatott stratégiai elemek a következőképpen épülnek fel:
A diaszpóra részvétele továbbra is figyelemre méltó, hiszen a külföldön élő románok összesen 965 helyszínen gyakorolhatják szavazati jogukat péntektől vasárnap estig. A magyarországi szavazási lehetőségekről a román okmányokkal rendelkező szavazópolgárok itt tájékozódhatnak. Bukaresti idő szerint szombat délután három óráig már közel 450 ezer ember adta le voksát, ami kétszerese az elnökválasztás első fordulójában részt vevők számának. A legaktívabb szavazók Nagy-Britanniában voltak, ahol 65 ezer ember jelent meg az urnák előtt, őket követi Németország 64 ezer és Olaszország 61 ezer szavazóval. Emellett a Moldvai Köztársaságban is sokan, több mint 55 ezren, valamint Spanyolországban 46 ezren éltek a szavazati jogukkal. Magyarországon négy településen biztosított a szavazás lehetősége a román állampolgárok számára, eddig 3000-en éltek ezzel a lehetőséggel.
Míg Orbán Viktor szinte nyíltan támogatta George Simion jelöltségét, addig az RMDSZ világosan távol tartja magát tőle, különösen az erdélyi magyar közösség védelme érdekében. A cikk írója tavaly augusztusban Kolozsvár szívében találkozott Simionnal, aki a helyi Universitatea fociklub ultráival tárgyalt az esti, a magyar származású CFR ellen vívott rangadó előtt (hiszen ő maga is a fociultrák világából érkezett az államfői jelöltségig). Ez a mérkőzés már hosszú ideje a román-magyar feszültségek nyílt megnyilvánulása, és bár akkoriban még csak kisebb incidensek zajlottak, áprilisban a román ultrák már botokkal és üvegekkel támadtak magyar fiatalokra Kolozsváron. Az áldozatok között sajnos 14 éves fiúkat is találtunk.
Az elnökválasztás első fordulójának eredményei után a román szélsőségesek magabiztossá váltak, úgy érzik, hogy végre elérkezett az ő időszakuk, és már nem szükséges visszafogniuk magukat. Brassói ismerősöm elmondta, hogy a rendszerváltás óta soha nem tapasztalt problémát az identitása miatt a városban, de az elmúlt héten négy különböző helyszínen is bozgorozták le, ami a magyarokra használt pejoratív kifejezés, hazátlant jelent. Számos forrásból érkeztek hírek, hogy a magyarellenes verbális támadások elszaporodtak: volt, akit nem szolgáltak ki, mert nem beszélt megfelelően románul, míg máshol a magyaroktól tagadták meg az ingyenes wifi-hozzáférést.
Az utóbbi száz év során nem egy alkalommal tapasztalhattuk, hogy az anyaország vezetése háttérbe szorította az erdélyi magyarság érdekeit. Stefano Bottoni történésszel közösen próbáltuk összegyűjteni ezeket a nehezen felejthető eseményeket, de végül nehezen értük el a lista végére. Az első és második világháború után is számos alkalommal történt, hogy a magyar közigazgatás – a csendőrségtől a hivatalnokokon át a felsőoktatási intézmények vezetéséig – eltűnt, így magukra hagyva a magyar közösséget a román hadsereg érkezésével. Nem felejthetjük el Kádár János 1958-as romániai látogatását sem, amely során gyakorlatilag szabad kezet adtak Gheorghe Gheorghiu-Dejnek a magyarokkal szembeni megtorlásokhoz. A közelmúlt eseményei közül említhetjük Medgyessy Péter miniszterelnök koccintását a budapesti Kempinski szállodában Románia nemzeti ünnepén, 2002. december 1-jén, vagy Gyurcsány Ferenc határozott ellenállását a határon túli magyarok könnyített állampolgárságával kapcsolatban 2004-ben.
