Az élelmes magyarok számára egy új pénzügyi menedékhely vált elérhetővé, ahol jelentős hozamokra tehetnek szert. Az elmúlt év során hihetetlen profitra tettek szert, ami figyelemre méltó eredményeket hozott számukra. - Pénzcentrum

Az MNB legfrissebb előzetes adatai szerint a hazai háztartások pénzügyi vagyona jelentős, 11 százalék feletti növekedést mutatott az elmúlt év során, különösen a 2025. második negyedévében. Ezen belül kiemelkedően magas növekedést tapasztaltunk a magyar háztartások külföldi vagyonelemeinek terén is, ami még inkább hangsúlyozza a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok erősödését.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) oldalán megjelent a "Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 2025. II. negyedév" című elemzés, kimutatás.

Az előzetes adatok értelmében a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona érdemben növekedett az elmúlt időszakban, ezen belül is megugrott a külfölddel szembeni követelés összege. Mondhatni jelentős pénzmennyiséget tartanak valamilyen formában külföldön a magyar háztartások - olvasható a Bankmonitor közleményében.

2025. második negyedévében 98 734,2 milliárd forintra rúgott a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona. Az előző negyedévben ez az érték még "csak" 97 066,6 milliárd forint volt, míg 2024. második negyedévében 88 629,3 milliárd forintra rúgott ez az érték. Vagyis egy év alatt 11,4 százalékkal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona. Ez jelentősen meghaladta az elmúlt év inflációját: júniusban az éves áremelkedés 4,6 százalék volt.

A pénzügyi vagyon gyarapításának szempontjából számos fontos tényezőt érdemes figyelembe venni. Ide tartozik a készpénz, a lekötött és a látra szóló betétek, amelyek a bankszámlán elérhető egyenlegeket jelölik. Továbbá, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdonrészt megjelenítő értékpapírok, mint például a részvények és más üzletrészek, szintén hozzájárulnak a vagyoni helyzet megerősítéséhez. A biztosítástechnikai eszközök és a lakosság által nyújtott kölcsönök is jelentős szerepet játszanak a vagyon növelésében. Ezzel szemben a vagyon csökkenését előidéző tényezők közé tartoznak a lakosság által felvett hitelek és egyéb tartozások, amelyek a pénzügyi stabilitás szempontjából kockázatot jelenthetnek.

Amennyiben ezt a 98 734,2 milliárd forintot elosztjuk a lakosság számával (amely a KSH statisztikái szerint 9,54 millió főt ölel fel 2025 elején), akkor egy főre körülbelül 10,35 millió forint jut. Ez az impozáns összeg azonban több szempontból is óvatosságra int minket, hiszen a számok mögött eltérő tényezők és körülmények húzódhatnak meg.

Egyrészt ebben nincs benne az ingatlanvagyon, ami alapesetben nem is baj, hiszen a lakhatási célú ingatlanokat nem lehet igazán vagyonelemnek tekinteni. Ugyanakkor így a befektetési célú ingatlanok sem kerülnek be a számításba.

Másrészt ez az érték magában foglalja a nem tőzsdei üzletrészek értékét is, amelyeket szintén óvatosan kell vagyonelemként kezelni. Valójában valószínű, hogy ezekből a forrásokból származik a szóban forgó személy vagy háztartás rendszeres jövedelme. Ez egyáltalán nem elhanyagolható tényező, hiszen ennek az elemeinek összértéke az idei második negyedévben elérte a 40 506,7 milliárd forintot. E tétel nélkül a háztartások nettó pénzügyi vagyona már 58 227,5 milliárd forintot tett ki, ami alapján a nem tőzsdei üzletrészek hiányában minden egyes magyarra 6,1 millió forint jutna.

Ez az egy főre jutó 10,35 millió forint, más számítással 6,1 millió forint nettó pénzügyi vagyon egy átlagérték. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen minden magyarnak ennyi a vagyona, sőt... A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint ezen vagyon jelentős része a leggazdagabb 10-20 százaléknál összpontosul.

A 98 734,2 milliárd forintból 11 763,9 milliárd forint volt külfölddel szembeni követelés. Ide lehet sorolni a devizában tartott készpénzt, a devizabetéteket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a külföldi részvényeket, tulajdonrészeket, külföldi befektetési alapokat és biztosításokat is. Természetesen a külfölddel szembeni kötelezettségek csökkentik (például az onnan felvett hitelek) a nettó állomány értékét.

Az idei év első negyedévében a megtakarítási állomány 11 424,4 milliárd forintra rúgott, míg 2024 második negyedévében már 10 160,3 milliárd forintra csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy év leforgása alatt a megtakarítások 15,8%-os növekedést mutattak.

Ha a 4381,4 milliárd forint nem tőzsdei üzletrészt kivesszük, akkor is 7382,5 milliárd forintra rúgott a külföldi eszközökben tartott pénzügyi vagyon. Így nézve egy év alatt 19,3 százalékos volt az emelkedés (6187 milliárd forint volt egy éve az így meghatározott vagyonelem értéke.)

Tehát a nettó vagyon jelentős mértékben gyarapodott az utóbbi időszakban, azonban a külföldi vagyonelemek értéke ennél sokkal gyorsabban és látványosabban emelkedett.

A készpénz és lekötés nélkül a bankszámlán tartott pénzösszeg 2025. második negyedévében 19 540,6 milliárd forintra rúgott. Ezen állomány nagyrészt nem termel hozamot. (Egyes bankoknál vannak olyan speciális számlák, melyeknél értelmezhető látra szóló kamat is, de az ilyen csomagok száma eléggé kevés.)

Az utóbbi időszakban ismét növekedésnek indult a lekötés nélküli és készpénzben tartott összegek volumene. Egy évvel ezelőtt ez a szám mindössze 17 731,2 milliárd forintot tett ki, mostanra pedig 10,2 százalékkal emelkedett. A magas inflációs időszakban a lekötés nélküli betétek értéke csökkent, de a drasztikus árnövekedések időszaka után most újra a tetőfokára hágott a készpénz és a látra szóló betétek állománya. Jelenlegi értéke messze túlszárnyalja a 2022 második felében tapasztalt rekordot is.

A készpénz és lekötés nélküli állomány értéke az idei évben, a júliusi 4,3%-os éves infláció figyelembevételével körülbelül 840,2 milliárd forinttal csökken. Ez azt jelenti, hogy ennyivel csökken ezen nettó vagyonelem vásárlóereje egy év leforgása alatt.

A lekötés nélküli megtakarítások összegét, ha a magyar lakosságra vetítjük, átlagosan körülbelül 2,04 millió forintot jelentene minden egyes ember számára. Ez azt jelenti, hogy ha az összes rendelkezésre álló pénzt elosztanánk a magyar népességgel, ennyivel gazdagodna minden állampolgár. Azonban fontos megjegyezni, hogy ez az átlag nem tükrözi a valóságot: a készpénz és a lekötés nélküli bankbetétek eloszlása a társadalomban messze nem egyenletes. A nettó pénzügyi vagyonhoz hasonlóan, itt is jelentős eltérések figyelhetők meg a különböző jövedelmi csoportok között.

Összességében megállapítható, hogy a magyar háztartások pénzügyi vagyona jelentős növekedésen ment keresztül az utóbbi évben. Különösen figyelemre méltó, hogy a külföldi eszközökben elhelyezett vagyon üteme kiemelkedően gyors volt. Ez a jelenség arra utal, hogy a lakosság egy része a nemzetközi megtakarítási formákat biztonságosabbnak és kiszámíthatóbbnak tartja. E mellett azonban hatalmas összegek pihennek kamat nélkül a bankszámlákon vagy készpénz formájában. A jövő legnagyobb kérdése, hogy a hazai pénzügyi rendszer képes lesz-e olyan vonzó alternatívákat kínálni, amelyek itthon tartják és hatékonyabban hasznosítják a magyarok megtakarításait.