Soha ne ültess ilyen típusú fát a kertedbe, mert csak a kellemetlenségeket vonzza!
A diófa - akárcsak a bambusz - sokak szemében veszélyesnek tűnik, és egyes hiedelmek szerint balszerencsét is hoz. Azonban ez a megszokott, közismert fa valójában számos titkot rejteget, amelyekre a tapasztalt kertészek már régóta fényt derítettek.
A Mon Jardin Ma Maison oldal egyik olvasója indította el az alábbi a vitát: "Egy nagy gyep közepére szeretnék diófát ültetni. De azt mondták, hogy meg fogom bánni, mert ez a fa mérgező, a lombja pedig veszélyes. Igaz, hogy alatta semmi sem nő meg?"
A magazin megszólaltatta Stanislas Alaguillaume kertészeti szakértőt, aki szeretett volna tiszta vizet önteni a pohárba.
"A diófa valóban rossz hírben áll már a középkor óta. Azt beszélték, hogy az árnyéka a boszorkányok társalgója, és aki alatta elalszik, rosszul lesz, hányingere támad, vagy fejfájás gyötri" - idézi fel a szakember.
A kertész véleménye szerint ezek a hiedelmek pusztán téves megfigyeléseken nyugszanak. "Valóban, a diófa árnyéka hihetetlenül kellemesen hűvös, főleg a nyári hónapokban. Amikor valaki a forróságban, kerti munka után ide dől le, a hirtelen lehűlés valóban megfázást okozhat – talán innen származik ez a legenda."
Bár a diófa nem számít veszélyes növénynek, van egy egyedi kémiai tulajdonsága, amely miatt sokan tartanak tőle. "A diófa leveleiben és gyökereiben egy juglon nevű vegyület található, amely gátolja más növények csírázását" - fejtette ki Alaguillaume.
Ez a természetes védekező mechanizmus egyáltalán nem gonosz dolog: épp ellenkezőleg, megóvja a fát a kártevőktől és parazitáktól. "Ez a kesernyés anyag távol tartja a nemkívánatos rovarokat" - teszi hozzá a szakértő. - "A juglon főként eső után, párás időben párolog ki a levelekből - vagyis épp akkor, amikor amúgy sem szoktunk a fa alatt szundikálni."
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy semmi sem nőhet a diófa alatt. "Vannak talajtakaró növények, például a meténg, a veronika vagy a szamóca, amelyek jól érzik magukat a diófa hűvös árnyékában. Ősszel viszont érdemes kerülni, hogy a dióleveleket a komposztra tegyük" - tanácsolja a kertész.
A diófa ültetése igazán komoly feladat, amely hosszú távú elköteleződést igényel. Ez a csodálatos növény akár háromszáz évig is élhet, és csak tizenöt év elteltével kezd el gyümölcsöt hozni. Koronája hatalmasra nőhet, akár száz négyzetméternyi területet is elfoglalva, ezért fontos, hogy megfelelő távolságra helyezzük el a háztól, kerítéstől és a föld alatti vezetékektől. Erőteljes gyökérzete és masszív fája könnyen károkat okozhat, ha túl közel helyezkedik el az építményekhez. Éppen ezért gondosan meg kell tervezni az ültetés helyét, hogy a jövőbeli problémákat elkerüljük.
A diófa, évszázadok óta kísértett hiedelmek árnyékában, valójában a természet csodálatos ajándéka. Nemcsak hogy gazdagítja a biodiverzitást, de kertünk egyik legértékesebb fája is lehet. Ráadásul olyan tápláló gyümölcsöt hoz, amely jótékony hatással van egészségünkre.
Ha megadjuk neki a helyet és a tiszteletet, amit megérdemel, a diófa nem átok, hanem áldás lesz a kertünkben - csendes, bölcs és erős szövetséges, amely nemcsak árnyékot, hanem életet is ad.
