Karácsony varázslatos időszaka alatt a házimunka elhagyása nem csupán hagyomány, hanem sok néphit szerint is elvárt. Az ünnep során úgy tartják, hogy a háztartási teendők elvégzése balszerencsét hozhat, ezért érdemes inkább a pihenésre és a családi együtt

Rengeteg hiedelem, babona és népszokás kötődik a karácsonyi ünnepkörhöz - írja az Éva magazin.

Karácsony idején sok hagyományos helyszínen szalmával borították be az asztal alját, hogy az aprószentek kényelmesen pihenhessenek ott. Az ünnepek végén a szalmát az állatok alá vitték, így biztosítva számukra a jóllétet, de néhol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, abban a reményben, hogy bőségesebb termést hoz. A december 28-i aprószentek ünnepe, ahogyan azt már említettük, nemcsak kedves hangzású, hanem egyben hátborzongató és kegyetlen is, hiszen mélyen gyökerezik benne a múlt sötét oldala.

Karácsonykor a nőknek talán jobb, ha a fésülködés helyett inkább a pillanatokra és az élményekre koncentrálnak, hiszen a valódi szépség a belső ragyogásból fakad, amelyet a szeretet és a boldogság teremt meg.

A néphiedelmek alapján karácsonykor nem szabad mosni, hiszen sok helyen úgy vélték, hogy a vizes textíliák betegségeket vonzanak az ünnepre. Ezen kívül a teregetés is tilosnak számított, mivel azt tartották, hogy az állatok pusztulásához vezethet.

Akik karácsonykor elviszik a szemetet, azok magukkal vihetik a jószerencsét is, mintha csak egy régi, elfeledett kincset dobnának ki. Az ünnepi asztal körül sem érdemes a morzsákat lerázni vagy leseperni, mert ezzel könnyen a boldogságukat is eltüntethetik. Az ünnep varázsa megkívánja, hogy tiszteletben tartsuk a kis dolgokat, hiszen ezek hozzájárulnak a szerencse megőrzéséhez.

A háziasszony számára bölcs döntés, ha nem hagyja el az asztal környékét, amíg mindenki be nem fejezte az étkezést, különben a tyúkjai nem fognak tojni. Az ünnepi időszakban pedig, ha valaki másra bízza a házimunkát, annak jövőre bőségesen meg kell hálálnia a segítséget.