KEMMA - Az ukrán háború kezdete óta az EU-tól rendkívüli támogatások érkeztek Ukrajnába, amelyek óriási összegeket képviselnek.
Az ukránok Brüsszeltől csillagászati összegeket kaptak euróban, különféle formákban és jogcímeken, a 2022-es háborús események óta. Az Európai Unió támogatása azonban idén sem csökken: több tízmilliárd euró áll rendelkezésre Ukrajna segítésére.
A háború kezdete óta az Európai Uniótól és tagállamaitól Ukrajna nagyjából 140 milliárd euró összegű pénzügyi, katonai, humanitárius és menekültügyi segítséget kapott. Ennek 65 százaléka vissza nem térítendő támogatásként vagy természetbeni juttatásként, míg 35 százaléka rendkívül kedvezményes kölcsönök formájában érkezett - áll az Európai Bizottság összesítésében.
A vg.hu által készített összefoglaló rámutat, hogy tavaly februárban az európai vezetők egyhangúlag egy fontos megállapodásra jutottak: 2027-ig akár 52 milliárd euró összegű támogatást biztosítanak az Ukrajna Eszköz keretében, amely a háborúból fakadó helyreállítási, újjáépítési és modernizációs törekvéseket hivatott segíteni. Ezt követően, októberben a G7-csúcs keretében az EU és a G7 tagállamai közösen elkötelezték magukat, hogy 48 milliárd euró kölcsönt nyújtanak Ukrajna költségvetési, katonai és újjáépítési igényeinek kielégítésére, amelyet a befagyasztott orosz állami vagyon bevételeiből finanszíroznak. Az EU ebből a keretből 19 milliárd euróval járul hozzá. Az első részlet, 3,2 milliárd dollár (3 milliárd euró) 2025 januárjában kerül kifizetésre. Ezen kötelezettségvállalások révén az EU összesen közel 191 milliárd euró támogatást biztosít Ukrajna számára.
Kiegészítő pénzügyi források:
2024 júliusában az Európai Unió 1,5 milliárd eurós támogatást szabadított fel a befagyasztott orosz vagyontömegből. Ebből a jelentős összegből 1,4 milliárd eurót a katonai segítségnyújtásra fordították az EPF (Európai Békekeret) keretein belül, míg 105 millió euró energetikai támogatásként került Ukrajna Eszközéhez.
Elkezdődött Ukrajna csatlakozási folyamata
A közelmúltban, 2023 decemberében Brüsszel hivatalosan bejelentette, hogy az európai vezetők egyetértenek Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével. Ez a lépés természetesen politikai jellegű döntés volt, amelyet sokan vitattak, különösen azok az évek óta az unió küszöbén álló balkáni országok és Törökország részéről, akik joggal érezték úgy, hogy az ő érdekeik háttérbe szorulnak. Ukrajna EU-tagsága komoly terheket róna az unióra, ami aggodalmakat ébresztett a kontinens politikai szövetségén belül, hiszen fennáll a veszélye, hogy ez a lépés megingathatja az európai együttműködés stabilitását. Ezzel párhuzamosan az EU és az Egyesült Államok átfogó szankciókat vezettek be Oroszország ellen, bízva abban, hogy ezzel sikerül Moszkvát rákényszeríteni a háború lezárására.
Ez a koncepció azonban nyilvánvalóan kudarcot vallott, mivel az orosz gazdaság zökkenőmentesen áttért a hadigazdálkodásra, és új piacokat keresett, különösen Kína és India irányába, hogy energiahordozókkal láthassa el őket. Mindeközben az Európai Unió próbálta csökkenteni a függőségét az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. Ironikus módon, a háború harmadik évére az EU több pénzt fordított orosz kőolajra és földgázra, mint amennyit Ukrajna támogatására költött. Ezen kívül Oroszország tavaly Európa második legnagyobb LNG-beszállítójává lépett elő.
Csaknem 70 milliárd euró pénzügyi, költségvetési és humanitárius támogatás:
A katonai támogatás összege 51 milliárd euró volt:
A menekültek támogatására 17,5 milliárd eurót kapott Ukrajna
Az ukrán külkereskedelem fenntartása érdekében szolidaritási folyosókat alakítottak ki, amelyek megvalósítása 2,1 milliárd euróba került. Ezeken a folyosókon összesen 170 millió tonna ukrán árut exportáltak az Európai Unióba, amelyből 81 millió tonna gabona és élelmiszer volt.
