Egy izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel ért véget a Futaki-emlékkiállítás, amely a könyvtár falai között zajlott.

A Futaki-emlékkiállítás gazdag válogatást kínál az alkotó műveiből, bemutatva kiadványokat, füzeteket, különleges ritkaságokat és eredeti rajzokat, amelyek mind-mind egyedi bepillantást nyújtanak a művész kreatív világába.

Futaki Attila, a nemzetközi hírű képregényes noir-műfaj mestere, Békéscsabán látta meg a napvilágot. Tanulmányait Budapesten kezdte a gimnáziumban, majd tovább fejlődött a Magyar Képzőművészeti Egyetem falai között, valamint a firenzei nemzetközi képregényiskolában. Kertész Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese megosztotta, hogy bár a tárlat időszaki kiállítás volt, a látogatók száma mégis meghaladta a várakozásokat a könyvtár földszinti folyosóján.

A találkozások során tapasztaltam, hogy az érintettek kifejezetten pozitívan fogadták ezt a kezdeményezést. Számos alkalommal észleltem, hogy a grafikus diákok is visszatértek ide, sőt, olyanok is megjelentek, akik Attila osztálytársai voltak. Az első reakciójuk meglepetés volt, hogy ez az anyag ide került, de ezt követően örömmel fogadták, és nosztalgikus hangulatban felidézték a közös emlékeket a múltból - mesélte az igazgatóhelyettes.

A kerekasztal-beszélgetésen három tehetséges művész osztotta meg gondolatait: Novák Hanga, a grafikusművész és illusztrátor, Felvidéki Miklós, a Korcsmáros Pál- és Alfabéta-díjas képregényrajzoló, valamint Németh Gyula, szintén Korcsmáros Pál-díjas grafikus. Mindannyian valamilyen formában együtt dolgoztak Futaki Attilával, így a beszélgetés során felfedték az ő lenyűgöző munkásságát és stílusát az érdeklődők előtt.

Németh Gyula szerint Attila leginkább technikai tudásáról volt ismert, hiszen rendkívül jól értette, hogyan épül fel egy képregény. Kiemelte a háttér szerepét és a hátterek precíz megkomponálásának fontosságát, amit sokat emlegetett pályafutása korai szakaszában. Azonban később egy jelentős elmozdulás történt: Attila egyre inkább a történetmesélésre összpontosított, ami lényegében a képregények lényegét adja. Sajnos, a rövid pályafutása alatt ez a két aspektus végül csak a karrierje végén találkozott.

A kerekasztal-beszélgetés rendkívül interaktív légkört teremtett, mivel a három grafikus bemutatkozása után a résztvevők bátran kérdezhettek a képregényrajzolás és a grafikai művészet izgalmas világáról. Ez a közvetlen párbeszéd lehetőséget adott a mélyebb megértésre és a kreatív gondolatok megosztására.