Kim Dzsongun váratlan lépésekkel lepte meg a világot, amikor úgy döntött, hogy katonáit húsdarálóba küldi. Azonban ennek a meglepő döntésnek mögött egy titkos terv rejlik, amely nem csupán a hatalom megerősítésére irányul, hanem a stratégiai manipuláció é

A közelmúlt eseményei során a Trump-adminisztráció háború befejezésére tett javaslatai és az orosz, valamint ukrán kormányokkal folytatott kapcsolatai komoly érdeklődést keltettek a nemzetközi közvéleményben. Azonban az utóbbi hetekben Moszkva kapcsolatai nemcsak Washingtonnal, hanem a konfliktusban katonai erővel részt vevő Phenjannal is jelentős mértékben felerősödtek.

„Kérlek, formáld át a szöveget egyedi stílusban” – kérte Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) kutatója az Economx munkatársaitól.

Az alábbiakban összeszedtük, hogy mit lehet tudni az észak-koreai erők háborús erőfeszítéséről és hogy milyen ellentételezést várhat a magát kommunistának valló rezsim a katonák küldéséért cserébe az Oroszországi Föderációtól.

Miután Moszkva 2022 februárjában megkezdte Ukrajna ellen a "különleges katonai műveletnek" nevezett offenzíváját, Észak-Korea és Oroszország között jelentős mértékben megerősödött a hadipari együttműködés. Tavaly júniusban a két ország vezetői egy államközi szerződést írtak alá, amely védelmi záradéka szerint, ha bármelyik fél agresszió áldozatává válik, a másik fél segítséget nyújt. Az észak-koreai katonai kontingens irányítását Kim Dzsongun közeli bizalmasa, Kim Jongbok vezérezredes vállalhatja el.

A tavalyi év második felében a nemzetközi jog szerint orosznak elismert kurszki térségben megjelentek Phenjan katonái. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök január elején bejelentette, hogy a kijevi erőknek sikerült két észak-koreai hadifogoly elfogása, amellyel bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a phenjani katonák is részt vesznek a harci cselekményekben. Ezt korábban az ország hivatalos képviselője az ENSZ közgyűlésén "alaptalan, közhelyes pletykának" minősítette.

Március végén a szöuli kormányzat bejelentette, hogy az előzőleg érkezett 10-12 ezer fős katonai kontingenshez januárban és februárban további 3000 katona érkezett Észak-Koreából Oroszországba. Továbbá, február végén a dél-koreai hírszerzés arról számolt be, hogy több mint 1000 műszaki szakértő katonát küldtek az eredetileg tavaly Oroszországba telepített gyalogos erők támogatására Phenjanból.

- emelte ki az MKI szakértője.

A Phenjan alá tartozó csapatok részvételét nem úgy kell elképzelni, hogy integrálódtak az orosz erőkbe, és észak-koreai és orosz vegyesalakulatok harcoltak Kurszkban, "ez már a nyelvi akadályok és a parancsnoki struktúrák különbözősége miatt logisztikai rémálom lenne"- hangsúlyozta Nagy Angelina . Hozzátéve, hogy bár "keringenek cikkek, videók arról, hogy nézeteltérések vannak az észak-koreai és az orosz erők között, azonban az orosz-ukrán háborúban mindkét fél részéről nagyon komoly dezinformációs kampány is folyik, ezért ezeket a híreszteléseket is érdemes a helyükön kezelnünk".

Mint megírtuk, idén január elején ki is vonták az észak-koreai csapatokat a harci övezetből, ám február közepén újból megjelentek a kurszki területen.

A szakértő szerint a helyzet valószínűleg azt jelzi, hogy az orosz hadsereg újra struktúrába állította és megerősítette egységeit a kurszki ellenoffenzíva előtt, amelyben Észak-Korea katonái is részt vettek. A pletykák szerint az észak-koreai csapatok jelentős veszteségeket könyvelhettek el, így a kurszki területek visszafoglalására indított hadműveletek előtt valószínűleg szükség volt Phenjan erőinek további megerősítésére.

Dél-koreai becslések szerint Phenjan 10-12 ezer katonát küldhetett Moszkva támogatására az Ukrajna elleni háborúba, de januárra már csak hétezren maradtak hadra fogható állapotban. Januári hírszerzési források alapján pedig az Észak-Koreából küldött 11 ezer katona közül legkevesebb ezret megöltek három hónap alatt. Észak-Korea és Oroszország nem közölt adatokat ezzel kapcsolatban. Az MKI munkatársa elmondta, hogy

Íme egy egyedibb megfogalmazás: "A legújabb becslések szerint körülbelül 1100 fő lehet a legpontosabb közelítés a valósághoz, míg a sérültek száma 2800 és 2900 között mozog."

Nagy Angelina hangsúlyozta, hogy az észak-koreai csapatok kezdetben kevéssé voltak hatékonyak, és veszteségeket szenvedtek, amikor harcászati szinten ismeretlen fegyverekkel találták szembe magukat. Mindazonáltal a csapatküldésből származó előnynek könyvelhetjük el Phenjan számára, hogy az észak-koreai katonák gyakorlati tapasztalatot szereztek nyugati szövetségesek modern fegyvereivel szemben és a legmodernebb hadviselést illetően.

Február elején Kim Dzsongun bejelentette, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea, valamint Japán közötti szorosabb biztonsági együttműködés komoly fenyegetést jelent Észak-Korea számára. Ennek következményeként ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja Phenjan atomfegyver-programját. Elemzők és szakértők aggasztónak tartják, hogy Moszkva támogathatja Észak-Korea ezen törekvéseit, ami tovább fokozhatja a térségben a feszültséget.

Az észak-koreai nukleáris program fejlesztéséhez nyújtott esetleges technológiai segítség az egyik legfontosabb előny, amit Észak-Korea remélhetett a katonák küldéséért cserébe - húzta alá az MKI munkatársa.

A csapatküldések óta Phenjan számos új nukleáris és hagyományos fegyvert mutatott be, beleértve katonai felderítő műholdakat, atomtengeralattjárókat és drónokat is. Nagy Angelina hangsúlyozta, hogy rendkívül nehéz kívülről megítélni, mennyi technológiai támogatást kaphatott vagy kaphat Észak-Korea Moszkvától. Ugyanakkor érdemes megfontolni, hogy Phenjan érdeke az, hogy a külvilág felé azt a képet közvetítse, miszerint Oroszországgal való szorosabb együttműködése révén jelentős előrelépéseket tud tenni nukleáris programjában. Mivel az észak-koreai nukleáris program alapvető célja az elrettentés, valamint a rezsim biztonságának és stabilitásának megőrzése, Észak-Korea számára létfontosságú, hogy minél inkább felnagyítsa az orosz technológiai támogatás mértékét, így hangsúlyozva saját nukleáris képességeinek fejlettségét.

Az MKI szakértője hangsúlyozta, hogy Oroszország számára sem lenne előnyös olyan mértékben támogatni Észak-Korea nukleáris programjának fejlődését, amely Phenjan túlhatalomra jutásához, a Dél-Koreával folytatott, gazdaságilag kedvezőbb kapcsolatok teljes megszakításához, vagy akár a régió feszültségeinek fokozódásához vezethet.

Bár Szöul már korábban is támogatta Ukrajnát a védekezési erőfeszítésekben, az észak-koreai, kommunista ideológiát hirdető katonák megjelenésével a diplomáciai kapcsolatok és a kommunikáció terén jelentős aktivitásra vált szükség. A dél-koreaiak számára kulcsfontosságúvá vált, hogy részletes információkat gyűjtsenek az észak-koreai erők kurszki műveleteiről.

Dél-Korea a későbbiekben sem szállított támadó fegyvereket Kijevnek, és a két ország közötti kapcsolatok terén nem tapasztalható jelentős előrelépés. Ennek hátterében az áll, hogy Szöul számára nem előnyös a viszony feszültté tétele Oroszországgal. Egyrészt gazdasági okok miatt, másrészt pedig tekintettel arra, hogy Moszkva jelentős befolyással bír Phenjanra – foglalta össze a déli szomszéd stratégiáját az MKI szakértője.