Kim Dzsongun arra szólította fel országát, hogy fokozza nukleáris fegyverkezését az amerikai és dél-koreai hadgyakorlatokkal kapcsolatos aggodalmak miatt.
Phenjan már régóta hadműveleti gyakorlásokként értékeli a szövetségesek közös katonai gyakorlatát. Kim Jong-un gyakran hivatkozik ezekre az eseményekre, hogy legitimálja saját katonai bemutatóit és fegyverteszteléseit, amelyek célja az atomfegyverprogramjának fejlesztése és bővítése.
Kim Dzsongun észak-koreai diktátor elítélte a dél-koreai-amerikai hadgyakorlatokat, és nukleáris erőinek gyors bővítését ígérte a riválisok ellen - közölte kedden az állami média.
A nyilatkozatát akkor tette közzé, amikor hétfőn ellátogatott a nyugati Nampo kikötőbe, ahol alaposan megvizsgálta legmodernebb hadihajóját, amelyet nukleáris képességekkel rendelkező rendszerekkel látnak el.
A kijelentés akkor hangzott el, amikor a dél-koreai és az amerikai hadsereg elindította hagyományos nyári hadgyakorlatát, melynek fő célja a fokozódó észak-koreai fenyegetésekre való felkészültség erősítése volt.
A 11 napos Ulchi Freedom Shield gyakorlat, amelyet a szövetségesek védelmi célú hadmozdulatként értékelnek, összesen 21 000 katonát vonultat fel. Ebből 18 000 a dél-koreai haderő tagja. A gyakorlat során számítógépes szimulációkon alapuló parancsnoki bevetések és terepgyakorlatok zajlanak, amelyek célja a közös védelmi készségek fejlesztése és a katonai együttműködés erősítése.
Észak-Korea hosszú ideje inváziós kísérletekként értékeli a szövetségesek közös hadgyakorlatait. Kim rendszeresen hivatkozik ezekre az eseményekre, hogy legitimálja saját katonai fejlesztéseit és fegyvertesztelési tevékenységeit, amelyek célja az atomfegyverprogramjának szélesítése.
A Koreai-félszigeten már nyolc évtizede húzódik a technikai hadiállapot, amelyet egy demilitarizált övezet választ el a két ország között.
Miközben a Choe Hyon hadihajót, a legújabb 5000 tonnás rombolót, amelyet áprilisban mutattak be, ellenőrizte, Kim a következő megjegyzést tette: a szövetségesek közös hadgyakorlatai árulkodó jeleket mutatnak, amelyek az ellenségeskedés fokozódására és a feltételezett "háború kirobbantására irányuló szándékaikra" utalnak - jelentette a koreai állami hírügynökség.
A gyakorlatok most már jóval provokatívabbak lettek, mivel "nukleáris elemet" is magukban foglalnak. Kim szerint ez arra kényszeríti Phenjant, hogy "proaktív és elsöprő erejű" válaszlépéseket tegyen.
Kang Ju-jung, Lee Jae Myung dél-koreai liberális elnök szóvivője, aki az észak-koreai kapcsolatok javításán dolgozik, kijelentette, hogy Szöul "mindig is védekezésnek tartotta az Ulchi gyakorlatokat". Azonban a szóvivő nem bővítette ki a mondandóját Kim megjegyzéseivel kapcsolatban.
A Koreai-félsziget politikai légköre az utóbbi években egyre feszültebbé vált, mivel Kim Jong-un felgyorsította a katonai nukleáris programját. Ezen túlmenően, az ukrajnai orosz inváziót követően még inkább erősítette a kapcsolatát Moszkvával, ami tovább bonyolította a térség geopolitikai helyzetét.
Kormánya többször elutasította Washington és Szöul felhívásait, hogy újítsák fel a nukleáris és rakétaprogramja leállítását célzó tárgyalásokat, amelyek 2019-ben siklottak ki, miután első hivatali ideje alatt meghiúsult a Donald Trump amerikai elnökkel tartott csúcstalálkozó.
A júniusban hivatalba lépett Lee pénteken Phenjanhoz intézett legutóbbi üzenetében kijelentette, hogy törekedni fog a 2018-as Korea-közi katonai megállapodás helyreállítására, amelynek célja a határ menti feszültségek csökkentése volt, és felszólította Észak-Koreát, hogy reagáljon a bizalom helyreállítására és a tárgyalások felújítására irányuló déli erőfeszítésekre.
A 2018-as katonai egyezmény, amely a Koreák közötti rövid diplomáciai enyhülés idején jött létre, innovatív pufferzónákat létesített a szárazföldi és tengeri határok mentén, emellett repüléstilalmi zónákat is meghatározott a légterükben. Ez a megállapodás célja a konfliktusok megelőzése és a feszültségek csökkentése volt.
Dél-Korea 2024-ben úgy döntött, hogy felfüggeszti a megállapodást, amelyet Észak-Korea által Dél felé indított, szeméttel teli léggömbök körüli feszültségek miatt hozott létre. A helyzet súlyosbodása nyomán Dél-Korea a frontvonalbeli katonai tevékenységek és a propagandatevékenységek folytatása mellett határozott.
A lépés akkor valósult meg, amikor Észak-Korea már korábban nyilvánosságra hozta, hogy nem kívánja betartani a megállapodást.
