Kiszivárgott, hogy az EKB új monetáris politikai stratégiája milyen kulcsfontosságú területekre összpontosít. A tervezet célja, hogy alkalmazkodjon a globális gazdasági kihívásokhoz, és fenntartja a stabilitást, miközben figyelembe veszi a fenntarthatóság
A Bloomberg jelentése szerint az Európai Központi Bank (EKB) mérlegeli monetáris politikai stratégiájának átalakítását, hogy hatékonyabban tudjon alkalmazkodni az árak ingadozásához a fokozódó globális volatilitás időszakában.
A hírek alapján az EKB Kormányzótanácsának tagjai május 6-7-én informális ülést tartanak a portugáliai Portóban, ahol a stratégiai módosítások lehetősége kerül napirendre.
Ez lesz az első alapos eszmecsere a folyamatban lévő stratégiai átértékelésről, amelynek célja, hogy a jegybank felkészültebben reagáljon a gyakrabban előforduló és komolyabb gazdasági sokkokra.
A rendelkezésre álló információk alapján a találkozón a két, az értékelés céljából létrehozott munkacsoport, továbbá az Európai Központi Bank (EKB) és az euróövezet 20 nemzeti központi bankjának vezető közgazdászaiból álló Monetáris Politikai Bizottság jelentéseit fogják alaposan áttekinteni és elemezni.
A 2021 júliusában publikált korábbi stratégiai felülvizsgálatot hirtelen próbára tette a soha nem látott mértékű infláció, amely váratlanul érte az Európai Központi Bankot (EKB). A jegybank tevékenységeit kritika érte, mivel sokan úgy vélték, hogy a kamatemelésre túl késlekedtek - ezt a megállapítást a közreműködő közgazdászok is hangsúlyozták.
A felülvizsgálat során a közgazdászok két kulcsfontosságú témára helyezték a fókuszt: egyrészt az EKB működési környezetének változó makrogazdasági feltételeire, másrészt ezek monetáris politikai hatásaira, amelyek közé tartoznak a rendelkezésre álló eszközök is.
Bár a jegybankárok továbbra is figyelmen kívül hagyhatják a 2%-os inflációs céltól való kisebb eltéréseket, a jelentősebb ingadozásokra határozottabb lépésekkel kell válaszolniuk. Különösen fontos ez, mivel egyes tisztviselők véleménye szerint a fogyasztók és a vállalatok árakkal kapcsolatos várakozásai egyre instabilabbá válnak.
A felülvizsgálat a 2021-2022-es inflációs csúcs idején az Európai Központi Bank (EKB) teljesítményét kritikus szemszögből vizsgálja. A közgazdászok arra a megállapításra jutottak, hogy a bank tisztviselői késlekedtek a kamatemelések elindításával, amelyre 2022 júliusában került volna sor, miközben a fogyasztói árak már 8% feletti növekedést mutattak.
A közgazdászok véleménye szerint az úgynevezett előretekintő iránymutatás, amely során az Európai Központi Bank (EKB) előre jelzi a monetáris politika várható irányát, bizonyos mértékben korlátozó hatású lehet. Ahelyett, hogy csak egy szűk keretet állítana fel a jövőbeni lépésekhez, célszerűbb lenne, ha a jegybank részletesen kifejtené, mely gazdasági mutatókra helyezi a hangsúlyt, bemutatná a kockázatokat és bizonytalanságokat, továbbá ismertetné azokat a fejleményeket, amelyek reakciót válthatnak ki tőle.
A szakértők szerint az EKB összes eszköze - beleértve a szuverén adósságválság idején és a közelmúltban kifejlesztett vészhelyzeti eszközöket - továbbra is megfelelő.
A kamatlábak maradnak az elsődleges eszköz a finanszírozási feltételek módosítására, és szükség esetén nulla alá is csökkenthetők.
A nagyszabású kötvényvásárlások (QE) továbbra is kulcsfontosságú eszközként szolgálnak a pénzügyi stabilitás megőrzésében, különösen olyan helyzetekben, amikor a hagyományos kamatcsökkentések már nem bizonyulnak elegendőnek. A jövőbeli alkalmazásuk azonban valószínűleg óvatosabb megközelítést igényel, részben amiatt, hogy néhány központi bank már súlyos veszteségekkel szembesült e politikák révén.
Az EKB hivatalosan 2025 második felében tervezi közzétenni a felülvizsgálat eredményeit, belső célként a július eleji sintrai konferenciát jelölték meg.
