Természetesen, itt van egy egyedibb változat: "Korábban kizártak minket a kormányzati döntéshozatalból, most pedig visszamenőleg is tisztázni kívánjuk az elmaradt számadásokat - beszélgetés Kelemen Hunorral."

"Keményen tárgyaltunk, leszögeztük, vállaljuk a felelősséget a pénzügyminisztériumon keresztül, de kell mellé a fejlesztési tárca is, hisz a kettőt párban vállalva tudunk tenni a közösségünkért" - idézte föl hirado.hu-nak adott interjúban Kelemen Hunor. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy véli, 2023 júniusában nélkülük is megvolt a kormánytöbbség, most ez nincs meg az erdélyi magyarok érdekképviselete nélkül. Hozzátette: akkor kinyomták őket a kormányból, másfél évre visszamenőleg voltak és vannak politikai értelemben kifizetetlen számláik.

Az RMDSZ ismét meghatározó szereplővé lépett elő a kormányalakításban, hiszen hozzájuk került a pénzügyminisztérium, a fejlesztésekért felelős tárca, valamint a miniszterelnök-helyettesi poszt is. A sajtónyilatkozataikban hangsúlyozták, hogy ezek az eredmények történelmi jelentőséggel bírnak.

- A kommunista diktatúra bukása óta magyar ember még nem volt pénzügyminiszteri pozícióban. Ezt a szintet meg kellett lépnünk. Most jött el a pillanat. Olyan tárcát vállaltunk el, amire még nem volt példa az elmúlt 35 év során egyetlen alkalommal sem, amikor kormányon voltunk. Mi eddig nem láttuk a teljes képet, de ez olyan tárca, ahonnan rálátása nyílik az embernek az egészre. A pénzügyminisztériumban minden kormányzati előterjesztésnek meg kell fordulnia, hiszen pénzügyminisztériumi ellenjegyzés nélkül nem kerülhet a kormány asztalára. Az egészre való rálátás pedig teljesen új mozgásteret jelent számunkra. Emellett a miniszterelnök-helyettes politikai tisztséget is megszereztük a tárgyalásokon.

- Milyen kihívások várnak Tánczos Barnára, az új pénzügyminiszterre?

Ahhoz, hogy a gazdaságunk egészségesen növekedhessen és fejlődhessen, elengedhetetlen egy előre látható és stabil pénzügyi adókörnyezet megteremtése. Az utóbbi 3-4 év, de különösen az elmúlt 10-12 év során, a fiskális politikánk meglehetősen ingatlan volt, hiszen a pénzügyminisztérium gyakran kapkodott, és hol itt, hol ott módosította az adózási szabályokat. Ez a kiszámíthatatlanság a gazdasági szereplők mindennapjait nehezítette meg. Célunk, hogy visszaállítsuk a tervezhetőséget az adópolitikai rendszerben. Az előző kormányzat túlköltekezett, és ennek következményeivel most szembesülünk. A 2023 szeptemberétől októberéig terjedő időszakban a költségvetést sürgősen rendbe kell tennünk, hiszen komoly felelősséget vállaltunk. A pénzügyminisztériumban tapasztalt helyzet sokkal súlyosabb, mint amire számítottunk. A költségvetési hiány közel 9 százalékra emelkedett, és a román állam adóssága is jelentősen megnőtt az elmúlt években. Bár még messze vagyunk a 60 százalékos kritikus küszöbtől, az adósság már 52 százalék felett jár. Ezzel a megnövekedett államadóssággal is foglalkoznunk kell, mivel a kölcsönszerzéshez viszonylag magas kamatokra lesz szükség, és a költségvetési deficit újrafinanszírozása is drágábbá vált.

Milyen módon tervezik kivezetni ebből az országból?

A kormány elkötelezte magát amellett, hogy 2025-re a költségvetési deficit mértékét 7 százalékra csökkenti. A kiadások mérséklésére irányuló lépések várhatók, azonban a fejlesztések terén nem szándékozunk visszalépni, és továbbra is az évi 150 milliárd lejes beruházási szinten szeretnénk maradni. A költségvetés véglegesítése előtt felfüggesztjük a bérek és nyugdíjak emelkedését. A közszolgáltatások területén, ahol 2023 októberétől 2024 novemberéig az inflációt meghaladó, akár 40 százalékos bérnövekedést tapasztaltunk, év végéig a 2024. novemberi szintet rögzítjük. Létszámbővítést nem tervezünk, kivéve azokat az egyedi pozíciókat, amelyek az oktatás és az egészségügy területén találhatóak. Az osztalékadó mértékét 8-ról 10 százalékra emeljük, hiszen az egységes adókulcs szintén 10 százalék, és az osztalékadó eddig alacsonyabb volt. Ezzel a lépéssel a tőkét és a munkát egyenlő módon kívánjuk adóztatni. 2025-re más adónövelést nem tervezünk.

- Úgy tűnik, hogy nem a lakosság terheltetésére törekednek.

- Nem kell sokkterápiát alkalmazni, mert hét éve van Romániának arra, hogy a mostani 8.9 százalékos költségvetési deficitről lejöjjön 3 százalékra. Nem kell brutálisan lefaragni a költségeket vagy adókat emelni, mert ennyi idő alatt olyan ütemben lehet csökkenteni a költségvetési kiadásokat, amit a lakosság kevésbé érez meg. Őszintén beszélünk a társadalommal, elmondjuk, milyen helyzetben vagyunk, hol tartunk és hová akarunk eljutni, racionálisan elmagyarázzuk az embereknek, hogy nem lehet a végtelenségig többet költeni, mint amennyi a bevételünk, mert így a következő nemzedékek számára halmozzuk az adósságot, a számlát viszont előbb-utóbb valakinek ki kell fizetnie. A megszorításokat az állami szektorban, önmagunknál kezdjük. Úgy vélem, ezt, a tisztességes felelősségvállalást a polgárok nagy többsége elfogadja. Persze ettől az ember nem lesz népszerűbb.

Ez egy igencsak kényes határvonal a népszerűség tekintetében. Talán ezért is bízták a magyar pártra a román pénzügyminisztérium irányítását?

- Nem, sőt! Rendkívül intenzív tárgyalásokon vagyunk túl, és bár nem szeretnék minden részletbe belemenni, annyit elmondhatok, hogy nem csupán könnyed eszmecserékről volt szó. A két minisztérium átengedése nem volt egyszerű feladat, hiszen nélkülünk nem alakult volna ki a szükséges többség, így végül mindenkinek el kellett fogadnia a javaslatunkat. Kiemeltük, hogy vállaljuk a felelősséget a pénzügyminisztérium vonatkozásában, de elengedhetetlen, hogy a fejlesztési minisztérium is a kezünkben legyen, hiszen csak így tudunk igazán hatékonyan cselekedni közösségünk érdekében. Mivel már régóta ismerjük egymást, mindannyian tisztában vagyunk a határokkal és azzal, hogy mely döntések nem visszafordíthatóak. Ez a tárgyalás egyben az egyik legnehezebb és leggyorsabb is volt, amelyen részt vettem.

Milyen értelemben szeretnéd, hogy egyedivé tegyem a szöveget? Például: "Ezt hogyan értelmezi?" vagy "Mire gondol pontosan?" Kérlek, mondd el, milyen stílusban vagy formában szeretnéd!

Az idő szorítása minket kevésbé érintett, mint az ügyvivő kormányt. Voltak olyan pillanatok, amikor úgy éreztem, hogy ha nem tudunk közös nevezőre jutni, akkor marad az ügyvivő kormány, és majd január közepén újra találkozunk. A céljuk az volt, hogy év végéig sikerüljön megalakítani a kormányt, hogy végre tisztázhassák a 2025-ös költségvetési kereteket. Ha ezek a pénzügyi keretek nem lennének lefektetve, számos irreális intézkedés lépne életbe, melyeket ők a 2024-es választási kampány hevében, demagóg módon hoztak. Az ígéretek nem mindig válthatók szavazatokra; a kampány alatt sok mindent megígértek, mégis kevesebb támogatást kaptak, mint korábban, így a nagypárti státuszuk is megkérdőjeleződött. 2023 júniusában már nélkülünk is volt többségük, most viszont ez a helyzet megváltozott. Akkor kirekesztettek bennünket a kormányból, és politikai értelemben másfél évre visszamenőleg rendezetlen ügyek maradtak, amelyeket most muszáj volt tisztázni.

- Ügyesen taktikáztak, két tárcát is megszereztek, hogy válhat ez a magyar közösség javára?

A fejlesztési és közigazgatási önkormányzati minisztérium felelős minden olyan jelentős projektért, amelyek többsége európai uniós forrásokból, míg kisebb része hazai költségvetésből valósulhat meg a következő években. Fontos hangsúlyozni, hogy a már megkezdett beruházások további folytatása is lehetséges, ezek révén pedig hozzájárulhatunk közösségünk fejlődéséhez. Korábbi tapasztalataink alapján láthattuk, hogy ezen a területen a jó kormányzás és a megfelelő projektek révén jelentős mértékben javítható az életminőség. Éppen ezért a tárgyalások során összekapcsoltam ezt a két tárcát. Azonban szembesültünk azzal a nehézséggel, hogy 2023 szeptemberétől 2024 novemberéig 94 új, jelentős fejlesztést fogadtak el, amelyek kizárólag az általuk irányított önkormányzatokat érintették, minket pedig teljes mértékben figyelmen kívül hagytak.

Milyen típusú fejlesztésekről beszélünk pontosan?

A beruházások széles spektrumot ölelnek fel, amelyek között megtalálhatóak a jelentős volumenű fejlesztések, mint például uszodák, sportcsarnokok, új iskolák és kórházak, de emellett kisebb léptékű projektekkel is foglalkozunk, mint a kultúrházak felújítása. A tárca hatáskörébe tartozik a víz- és csatornahálózat korszerűsítése, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a helyi utak és számos olyan kezdeményezés, amelyek az emberek életminőségét javítják. Nem csupán játszóterek vagy épületek homlokzatának renoválása a téma, hanem komoly infrastrukturális beruházások, mint például a gáthálózat fejlesztése. Ide sorolható a korábban elindított bölcsődeprogram is, amelyet a későbbi leállítás után Cseke Attila, a tárca új vezetője, újraélesztett. Ez a minisztérium olyan nagyszabású projektekkel is foglalkozhat, amelyek összhangban állnak családpolitikánkkal, amely célja a fiatalok itthon maradásának és gyermekvállalásának elősegítése.

Felrázta a közvéleményt, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztást. Vajon van már remény a megoldásra ebben a nehéz helyzetben?

Az elnökválasztás időpontját a koalícióban javasoltam, hogy tavasszal, még a húsvéti ünnepek előtt rendezzük meg. Az első fordulóra március 23-án vagy 30-án kerülhet sor, míg a második forduló április 7-én vagy 14-én lehet esedékes. Remélem, hogy a közeljövőben megszületik a kormányhatározat a lehetséges időpontokkal kapcsolatban. Fontos, hogy ezt a folyamatot még a húsvéti ünnepek előtt lezárjuk, hiszen a társadalomban tapasztalható feszültség már így is jelentős, és nem lenne jó, ha ez tovább fokozódna. Az emberek dühét és frusztrációját a választások során a szavazólapjuk segítségével fogják kifejezni, és ez komoly következményekkel járhat.

- Már kezd körvonalazódni az indulók listája.

Crin Antonescu személyében egy olyan jelöltet kívánunk állítani, aki már bizonyította rátermettségét. Ezt az ötletet a választások érvénytelenítése után javasoltam az elsők között. Úgy vélem, hogy a koalíciós pártok vezetői közül senkinek sem lenne érdemes elindulnia. Főként azt mérlegeltük, kinek van a legnagyobb ismertsége és támogatottsága. Antonescu egy korábbi elnökválasztáson 20%-kal a második fordulóba jutott, ami figyelemre méltó eredmény. Igaz, hogy 9 éve távol van a politikai porondtól, de remek szónok és tapasztalt politikai szereplő. Az említett oldalon várhatóan még két-három jelölt is megjelenik, ami nem okoz problémát, hiszen a második fordulóban biztosan lesz tartalékunk. Nem lenne célszerű, ha egyetlen jelölt indulna Calin Georgescu ellen, mivel ez polarizálná a társadalmat, és nem látom biztosítottnak, hogy a második fordulóban elegendő támogatást tudnánk mozgósítani.

- Kit tart a legesélyesebb jelöltnek?

- Biztos, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) indítja Elena Lasconit, aki korábban bejutott a 2. fordulóba, rajta volt a szavazócédulán. A bukaresti főpolgármester is bejelentette, hogy megméreti magát, illetve Daniel Funeriu, az egykori oktatási miniszter kollégánk indulási szándéka is komolynak tűnik. Ő egyébként igen tehetséges és ismert közszereplő, egy rövid ideig EP képviselő is volt, sokat dolgozott külföldön, kutató ember a kémia tudományok doktora és nagyon jó oktatáspolitikus. Akár Crin Antonescu, akár Daniel Funeriu jut be a 2. fordulóba szerintem jó eséllyel meg tudja verni Georgescut. Nem látom azokat a jogi feltételeket, amelyekkel az ő indulását bárki megakaszthatná. Ahhoz büntető eljárás, per kellene és olyan ítélet, amely eltiltja az indulástól. Nem látok erre esélyt ebben a pillanatban.

Mit vélekedik a decemberi demonstrációkról?

- Nem voltak nagy megmozdulások, nem volt nagy tömeg. Valószínűleg lesznek még ilyen tiltakozások, amelyen részt néhány száz vagy pár ezer ember. Úgy vélem, ennél több és nagyobb tüntetésre most nem kell számítani, de nem az a legfontosabb kérdés, hogy mekkorák a demonstrációk, hanem az, hogy mekkora a társadalmi feszültség, sokkal több a dühös és mérges ember, mint amennyien kimennek tüntetni.

Milyen jövőbeli fordulatokat hozhat a magyar-román kapcsolatok terén a közeljövő?

A schengeni csatlakozás jelentős üzenetet hordoz magában. Orbán Viktor már régóta megfogalmazta ezt az ígéretét, és a magyar elnökség folyamatosan napirenden tartotta a kérdést, miközben aktívan közreműködött az osztrák és holland partnerek meggyőzésében is. Emellett a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok is igen erősek. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az orosz-ukrán konfliktus következtében a társadalomban erősen felélénkültek az indulatok és az előítéletek. Időről időre felbukkannak olyan írások, amelyek tudományosnak tűnő álcába bújtatott "magyarveszélyt" vizionálnak, hangsúlyozva, hogy a magyarok mindig is revizionisták voltak. A háború pszichológiai hatásai felerősítették ezeket az előítéleteket, de alapvetően a két nép közötti viszony ma sokkal kedvezőbb, mint egy évtizeddel ezelőtt. Az utóbbi években jelentős előrelépések történtek, új lehetőségek nyíltak meg, a miniszterelnökök rendszeres találkozói és a kormányzati szaktárcák közötti kiváló kommunikáció is hozzájárul ehhez. Biztosak lehetünk benne, hogy előbb-utóbb elérkezik a közös gazdasági projektek ideje is.