Magyarország igazi különlegességnek számít a globális adórendszerek között, hiszen itt a fogyasztók viselik a legnagyobb terheket.
Kívánja felfedezni, hogy a globális politikai események miként hatnak a pénzügyeire?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem képesek is felfogni, mi zajlik a világban – és a tőkepiacok világában!
A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat, a Forvis Mazars immár tizenharmadik alkalommal adta ki a Közép- és kelet-európai adókalauzt, amely átfogó képet ad 22 európai és 3 közép-ázsiai ország adórendszeréről. A 2025-ös év egyik legjelentősebb adózási kiadványa részletesen bemutatja a foglalkoztatási és vállalati jövedelmek adózásának aktuális trendjeit, a digitalizáció előrehaladását, valamint a globális minimumadó bevezetésének állását. A kiadvány értékes összehasonlítási alapot teremt a régióban tapasztalható hasonlóságok és különbségek feltérképezéséhez, ezzel hasznos támpontot kínál a befektetők, vállalkozások és döntéshozók számára.
Bár a régióban a minimálbér éves emelkedése 9 százalékot, míg a bruttó átlagbér 8 százalékot mutat, a bérszintek között jelentős eltérések figyelhetők meg. Az élen Ausztria és Németország áll, ahol a bruttó átlagbér már meghaladja a 4000 eurót. Ezzel szemben Ukrajna, Moldova, Koszovó és Albánia esetében a bérszintek továbbra is 1000 euró alatt mozognak, ami éles kontrasztot mutat a gazdasági helyzetek között.
Érdekes új fejlemény, hogy a jelentés idén először tartalmazza a vásárlóerő-paritáson (PPP) alapuló nettó bérek összehasonlítását is. Megdöbbentő, hogy míg a nominális bérek között jelentős eltérések figyelhetők meg, a reális vásárlóerő sok esetben sokkal kiegyenlítettebb képet nyújt. Például Szlovénia bruttó bérei 700 euróval magasabbak Lengyelországénál, ám vásárlóerő szempontjából szinte egy szinten állnak. Ukrajna bruttó bére mindössze harmada Görögországának, de PPP-alapon a különbség szinte eltűnik. Ez mind azt mutatja, hogy mennyire lényeges a nettó jövedelmek és a reálisan elérhető vásárlóerő összehasonlítása.
