Magyarország jelentős hiányosságokat mutathat az összevont európai drónvédelmi rendszerben, ami aggasztó kockázatokat hordozhat magában.

A Frankfurter Rundschau, amely a mérsékelten baloldali nézőpontot képviseli, úgy véli, hogy Ukrajna nem rendelkezik teljes szuverenitással. Ezt a megállapítást a magyar miniszterelnök legutóbbi nyilatkozata támasztja alá, amely a kijevi hatóságok által közzétett információkra reagál, miszerint magyar drónok léptek be ukrán légtérbe.

"Imagináljuk el, hogy néhány méterre berepült oda, és mi történik ezután?" - idézi a lap Orbánt, aki hangsúlyozza, hogy Ukrajna nem tekinthető független országnak, és nem viselkedhet úgy, mintha szuverén állam lenne. A frankfurti elemző véleménye szerint a magyar-ukrán kapcsolatok a mélypontjukra jutottak, több mint három és fél évvel a nemzetközi jogot sértő háború kitörése óta.

Magyarország jövője szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír a drónvédelem kérdése, hiszen a közeljövőben a nemzetbiztonság kulcsfontosságú elemeivé válhatnak ezek a technológiai vívmányok. A helyzet különösen aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy hazánk potenciálisan tátongó lyukká válhat az európai drónvédelmi rendszerben. Ez a hiányosság nem csupán a védelmünket veszélyezteti, hanem a közös uniós erőfeszítéseket is alááshatja. Mivel a drónok egyre kifinomultabbá válnak, és képesek lehetnek súlyos károkat okozni, elengedhetetlen, hogy Magyarország integrálódjon a globális védekezési stratégiákba. A nem megfelelő felkészültség és a hiányzó technológiai fejlesztések könnyen arra vezethetnek, hogy országunk védtelen marad a drónokkal szemben, és ezáltal sebezhetővé válik a külső fenyegetésekkel szemben. A megelőzés érdekében sürgető szükség van a drónvédelmi rendszerek korszerűsítésére, a határok mentén történő szorosabb együttműködésre, valamint a technológiai innovációk folyamatos nyomon követésére. Ha nem lépünk időben, Magyarország nemcsak hogy egyedül marad, hanem a közös európai védelmi erőfeszítésekből is kiszorulhat, ami hosszú távon komoly következményekkel járhat. A jövő generációi érdekében tehát elengedhetetlen, hogy proaktívan cselekedjünk, és megerősítsük a drónvédelmi képességeinket, így elkerülve a tátongó lyuk kialakulását.

A cikkben hivatkozott szakértő kifejtette, hogy a tervezett drónfal potenciálisan a modern kor Maginot-vonala lehet, amennyiben nem párosítják azt hatékonyabb oroszellenes intézkedésekkel, például a drónok lelövésének lehetőségével még azelőtt, hogy azok belépnének a NATO vagy az EU légterébe. A Maginot-vonal, amelyet a franciák a két világháború között alakítottak ki a keleti határuk mentén, bunkerből, géppuskafészkekből, katonai támaszpontokból és aknamezőkből állt, és a német invázió kivédésére szolgált. Azonban 1940-ben Hitler seregei úgy támadták meg Franciaországot, hogy egyszerűen megkerülték ezt a védelmi vonalat, és az Ardennek, valamint Belgium irányából indították offenzívájukat. Azóta a Maginot-vonal a hatékony, de alapvető gyengeségekkel küzdő védelmi rendszerek szimbólumává vált.

A Telegraph legfrissebb hírei szerint Magyarország nem csatlakozik a drónfal projektjéhez, ami az Orbán Viktor által képviselt Kreml-barát politika miatti bizalmatlanságból fakad. A brit lap véleménye szerint ez a bizalomhiány megkérdőjelezi a drónfal hatékonyságát. Habár azóta új információk láttak napvilágot, amelyek szerint Magyarország részt vehet a tervezési folyamatban, a cikk hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor akár a projekt teljes blokkolását is fontolóra veheti. Carlo Masala, a NATO római Védelmi Egyetem korábbi igazgató-helyettese kiemelte, hogy Magyarország aggasztó tényező az EU-n belüli kiemelt katonai döntések, például a légvédelem megerősítése vagy Oroszország szankcionálása kapcsán, mivel vétójogával élhet az ilyen intézkedések ellen.

A Telegraph értesülései szerint hatalmas várakozás övezi az első, videókonferencia keretében zajló pénteki megbeszélést a drónfal ügyében. Különösen fontos, hogy milyen összetevőkből áll majd össze ez a védelmi rendszer. A tervek szerint egy többrétegű védelmi megoldás kerül kialakításra, amely magában foglalja a rádiófrekvenciás érzékelőket, kamerákat és radarokat, ezeket pedig csapásmérő rendszerek egészítik ki.

de maradunk a katonai témakörben. A Military Times című, védelmi kérdésekkel foglalkozó, magát függetlennek valló amerikai portál a Pentagon hamarosan közzéteendő, új stratégiájáról azt írja, hogy az a belföldre, tehát az Egyesült Államok területére, illetve a nyugati féltekére összpontosít, ugyanakkor Kínát továbbra is kiemelkedő biztonsági fenyegetésnek tekinti.

Érdemes megjegyezni, hogy amikor a nyugati féltekéről beszélünk, az amerikai stratégiai elemzők általában kizárólag Észak-, Közép- és Dél-Amerikára vonatkoztatják ezt a kifejezést. Néhány besorolás szerint még Izland, valamint Írország és Portugália is ebbe a kategóriába tartozik, azonban a stratégiai szakirodalom alapján ezek az országok valójában nem tekinthetők a nyugati félteke részeinek.

A cikk kiemeli, hogy az amerikai védelmi minisztérium - illetve ahogy Donald Trump újabban nevezi: hadügyminisztérium - a stratégiai dokumentumban az elnök által kiemelt gyakorisággal hangoztatott szempontot fogja tükrözni, vagyis azt, hogy "Amerika az első". A portál emlékeztet arra, hogy Trump már hivatalba lépésének a napján olyan elnöki rendeletet írt alá, amely azt a kötelezettséget rótta a haderőre, hogy segítsen biztosítani a határokat, járuljon hozzá az Egyesült Államok szuverenitásának, területi épségének és biztonságának a megőrzéséhez, verje vissza az invázió különböző fajtáit, beleértve a jogellenes migrációt, a kábítószer-csempészetet, az embercsempészetet és emberkereskedelmet, a csempészetet és más bűncselekményeket. A Military Times egyik név nélkül nyilatkozó informátora szerint a határvédelem kiemelt prioritássá vált, és ez fordulatot jelent.

Ez azonban - mondta egy másik forrás - nem jelent teljes elfordulást a kínai problémától. Éppenséggel az, hogy most erősebben hangsúlyozzák Washingtonban a nyugati félteke fontosságát, azzal egyben azt is kilátásba helyezik, hogy határozottabban fognak szembeszállni Kína ellenséges latin-amerikai tevékenységével. "Kína, Oroszország és Irán túlságosan hosszú ideje mutat aktivitást Latin-Amerikában, és erre Washington válasza eddig hatástalan volt" - nyilatkozott a Military Timesnak Bradley Bowman katonapolitikai szakértő.

Washington számára tehát egyre fontosabbá válik Amerika hagyományos "hátsó udvara", Latin-Amerika, amelynek stratégiai jelentősége folyamatosan növekszik. Érdekes módon a Military Times cikkében Európa egyáltalán nem kap említést.