Mennyire számít még mindig a diploma, mint korábban?

Régen a diploma jelentette a biztos elhelyezkedést, azonban ma a diplomás fiatalok gyakran hónapok alatt sem tudnak munkát találni (saját ágazatukban). Ők csinálnak valamit rosszul vagy tényleg kevesebbet ér ma a diploma mint régen? A Bankmonitor szakértői most ezt a kérdést járják körbe.

Az utóbbi években egyértelműen megnövekedett a diplomával rendelkező szakemberek száma hazánkban. Ez a tendencia azonban komoly kihívásokat is hozott magával: sok esetben nehezen található megfelelő szakember, hiszen számos területen hiányzik a gyakorlati tapasztalattal bíró munkavállaló. Ennek következtében előfordul, hogy hónapokat kell várni egy mesteremberre, vagy a vállalatok kétségbeesetten keresnek munkatársakat olyan pozíciókra, amelyeket nem igényelnek felsőfokú végzettséget.

Ha a most vizsgált 2001-2020 közötti időszakot szemügyre vesszük, akkor jól látszik, hogy valóban egyre többen rendelkeznek diplomával a 15-74 éves lakosságon belül. Míg 2001 első három hónapjában 11,5% volt a főiskolai (alapképzés) vagy egyetemi (mesterképzés vagy magasabb) diplomával rendelkezők aránya, addig ez 2020 negyedik negyedévére 24%-ra hízott.

Európai viszonylatban ez még mindig alacsony aránynak bizonyul, mivel a legkiemelkedőbb országokban, mint Írországban vagy Luxemburgban 46,1% a diplomások aránya. De még a középmezőnyt képző Ausztriában is 32,8% volt a diplomások aránya 2024-ben.

Azonban ez önmagában még nem elegendő információ, hogy meg lehessen ítélni a diplomások helyzetét a munkaerőpiacon. Ahhoz először meg kell vizsgálni, hogy a dolgozók közt milyen aránya van a diplomával rendelkezőknek.

Természetesen a 15-74 éves korosztályban is megfigyelhető a diplomások arányának folyamatos emelkedése. Érdemes megjegyezni, hogy az alacsonyabb végzettséggel rendelkező egyének aktivitási rátája általában alacsonyabb, így a munkaerőpiacon a diplomások aránya jelentősen meghaladja a teljes népességét. E folyamat eredményeként 2001 első negyedévében a foglalkoztatottak 17,72%-a birtokolt diplomát, míg 2020 utolsó negyedévére ez az arány már 30,01%-ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik munkavállaló diplomával rendelkezik.

A magyar munkaerőpiacon egyre növekvő számú diplomás szakember található, ami azt jelenti, hogy az oklevél önmagában már nem elegendő ahhoz, hogy kiemelkedjünk a tömegből, mint ahogy ez korábban volt.

A magasabb végzettség gyakran együtt jár a magasabb jövedelemmel, erre hívja fel a figyelmet a Bankmonitor nyugdíjkalkulátora is. Bár az összegyűjtött adatok önbevallás alapján készültek, mégis jól tükrözik, hogy milyen mértékben növelheti a diploma a kereseti lehetőségeket.

A kitöltők jövedelmének mediánértéke kiválóan tükrözi a végzettség és a kereset közötti összefüggést. Azok, akik csupán 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és a szakmai képesítéssel bíró, de érettségit nem szerzett személyek jövedelme a 300-350 ezer forintos sávban helyezkedik el. Ezzel szemben az érettségivel rendelkezők esetében a mediánjövedelem már 400-450 ezer forintra emelkedik. A főiskolai vagy alapképzést végzettek körében ez a szám 500-600 ezer forint, míg az egyetemi vagy mesterképzést szerzők esetében 600-700 ezer forintra nő. A doktori fokozattal rendelkező szakemberek pedig már 700-800 ezer forintos mediánjövedelemmel számolhatnak.

Ezek a számok a jövedelmi rangsorban a középső pozíciót betöltő személy fizetését tükrözik, ám az átlagos értékek magasabbak a kiugróan nagy jövedelmek miatt. Az ilyen kiugró értékek különösen gyakoriak a diplomások körében, hiszen az alapképzésben részt vevők 13%-a, a mesterképzésben végzettek 25%-a, valamint a doktori fokozattal rendelkező szakemberek 37%-a keres nettó 1 millió forintot vagy annál többet.

A KSH statisztikái is hasonló tendenciákat tükröznek, bár az utolsó elérhető adat 2023-ra vonatkozik, ami miatt az értékek némileg eltérnek a Bankmonitor által közölt számoktól. Mégis, a lényeg ugyanaz: a magasabb végzettségűek általában magasabb jövedelmekre számíthatnak.

A továbbtanulás előnyei nem csupán a bankszámlakivonaton tükröződnek. Azok, akik főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkeznek, sokkal nagyobb biztonságban érezhetik magukat a munkaerőpiacon, mint a diplomával nem rendelkező társaik.

Jól látszik, hogy a mester- vagy alapképzést végzetteknek legalacsonyabb a munkanélküliségi rátája. Ez igaz volt 2008 körül és 2020-ban is. Jól látni az ábrán, hogy még gazdaságilag nehezebb időszakokban is nagyon alacsony, 3-4%-os munkanélküliséggel számolhatnak az egyetemet végzettek. Ez persze nem csupán a diplomájukból fakad, hanem sokkal inkább abból, hogy a megszerzett tudásuknak köszönhetően olyan pozíciókban tudtak elhelyezkedni, amelyeket nem építenek le, vagy a lista végén szerepelnek ha leépítésről van szó.

A diplomások helyzete Magyarországon továbbra is kedvező, annak ellenére, hogy az egyetemi végzettség ma már nem számít olyan ritkaságnak, mint korábban. A folyamatosan bővülő diplomás közeg ellenére a diploma birtoklása még mindig jelentős előnyöket nyújt. Legyen szó jövedelmekről, álláskeresési lehetőségekről vagy a munkanélküliség csökkentéséről, a diplomával rendelkező egyének számára a munkaerőpiac sokkal barátságosabbnak tűnik Magyarországon.