A Fertő part kapui megnyíltak, de vajon valóban így van ez?

Hét évnyi várakozás után csütörtökön végre megnyílt a Fertő tó magyar oldala a nagyközönség számára. Az eddigi fejlesztések során milliárdokat költöttek el, betonozás folyt, és a különleges cölöpházakat is elbontották. Az átdolgozott tervek és a számtalan ígéret ellenére a soproniak, fertőrákosiak és a látogatók jelenleg csak egy kikötőt csodálhatnak meg, amely a régi bejárattól nyolcszáz méterre található, két kerítés között. Sokan remélik, hogy visszakapják a strandot és a fürdési lehetőségeket, amelyek kulcsfontosságúak lennének a turizmus szempontjából, és amelyekről korábban számos ígéret hangzott el. Barcza Attila miniszteri biztos sem tudott konkrét információt adni a jövőbeli tervekről.

"Ma megnyílik az északi kikötő és a hozzá kapcsolódó móló. Déltől mindenkit várunk - nemcsak vitorlázókat és horgászokat, hanem azokat is, akik szívesen sétálnának a mólón vagy a kikötő deszkáin" - írta közösségi oldalán Barcza Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője. A Fertő tó miniszteri biztosa örömtelinek szánta a bejelentést, de valójában csak kevesek, főleg a horgászok és a vitorlázók hurrázhatnak most. Mindenki más sétálhat ugyan, de a látvány egyelőre inkább lehangoló, mint csábító.

Az időjárás nem kedvezett a sétának, mégis, az eső és a hideg ellenére voltak, akik tényleg sétára indultak a szeles Fertő parton. Az öböl bejáratánál évek óta zárva tartott kapu most kinyílt. Sőt, a hivatalos megnyitás előtt fertőrákosi szállásadóknak és vendéglátósoknak mutatták be a fejlesztési területet, és civileket, környezetvédőket is meghívtak a bejárásra. A miniszter biztos reményei szerint azzal, hogy a Fertő tavi vízitelep egy része újra látogatható lesz, a faluba irányuló turizmus és a vendéglátás is megélénkül.

Sokan úgy érzik, hogy a jelenlegi helyzet inkább a katasztrófaturizmusra emlékeztet. Major Gyula, a Fertő tó Barátai Egyesület elnöke és csapata már hét éve harcol a hatalmas beruházás ellen, kiemelve, hogy sokkal inkább egy emberléptékű és a természet iránti tiszteletet tükröző átalakításra lenne szükség. A Telexnek most azt nyilatkozta,

Kétségtelen, hogy a párbeszéd elindult, és észlelhető a kompromisszumkészség is, azonban ezt a folyamatot már hét éve el kellett volna kezdeni, nem mostanság.

"Pozitív, hogy a jó megoldásokat keresik, és tömegturizmus helyett ökoturizmust emlegetnek, de ez azt is jelenti, hogy egy ideig még nem lesz strand" - mondta Major Gyula.

A leglényegesebb kérdés mind a helyiek, mind a turisták számára az, hogy mikor nyílik meg újra a fürdési lehetőség a Fertő magyar partján. Jelenleg azonban erre senki sem tud biztos választ adni. Még Barcza Attila miniszteri biztos is tartózkodott a jóslatoktól. A 421 férőhelyes kikötő kapcsán viszont megosztotta, hogy az már elérhető a vitorlások és csónakok számára, míg a horgászok részéről annyira megnőtt az érdeklődés, hogy már várólista is kialakult.

"A Fertő tó ügye kapcsán elengedhetetlen a béke megteremtése!" - emeli ki a miniszteri biztos, aki hangsúlyozza, hogy a meglévő alapokra és funkciókra építve kell kidolgozni egy új, mindenki számára elfogadható tervet.

A beruházás kritikái eddig azt hangoztatták, hogy a Fertő partján eddig csupán 12 milliárd forintból betonozás történt, azonban most már egyértelmű, hogy ennél jóval több valósult meg. Számos hektárnyi új vízfelületet alakítottak ki, és egy két kilométer hosszú csatorna építése is napvilágra került, amely új vízi élőhelyeket teremtett. A mélyépítési és vízépítési munkák keretében, az északi kikötőnél, ahol acél és műanyag szádfalazás védi a területet, 35 ezer négyzetméternyi új vízfelületet alakítottak ki. A meder vízmélységét 1,8 méterre növelték száraz kotrással, majd ezt követően vízzel töltötték fel.

Az északi kikötőtől mindössze három méterre terül el a nyílt víz, amelyet egy széles, védőmóló ölel körül. A keleti oldalán egy 25 méter széles hajóútnyílás biztosítja a könnyű be- és kihajózást. A kikötő szomszédságában egy ökogreen burkolattal díszített parkoló és közösségi tér is létesült, ahol a természetes elemek harmóniában találkoznak a modern infrastruktúrával. Az olajfogó réteg pedig hatékonyan megakadályozza, hogy a járművekből szivárgó olaj kárt tegyen az élő víz világában.

A kikötőt a Fertő Tavi Vitorlás Szövetség fogja üzemeltetni. Lesz nyitvatartási idő, és a nyári rend szerint egészen biztosan késő estig látogatható lesz a móló és környéke. Ennek mondjuk a hajótulajdonosok annyira nem örülnek, hiszen nagy értékű vízi járműveket hoznak majd ide.

A Fertő tó magyar partján található fejlesztési terület az egyetlen nyílt vízi hozzáférési pont, amely lehetőséget nyújt turisztikai projektek megvalósítására. A régóta elhanyagolt vízitelepként működő terület már az 1950-es évektől kezdve idegenforgalmi célokat szolgál, ám romló állapota miatt elengedhetetlenné vált a revitalizáció. Fontos, hogy a fejlesztések léptéke megfelelően legyen meghatározva.

A Fertő tó magyar oldalára, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területére, a Natura 2000 területen tervezett állami beruházás 60 hektáron, 45 milliárd forint közpénzből valósult volna meg. A beruházás kivitelezére kiírt tendert Mészáros Lőrinc cége nyerte. Többek közt egy 4 csillagos szálloda, fedett sportkomplexum, parkoló, vitorláskikötő, valamint motelek és apartmanházak épültek volna a területen.

A tervek ellen ellenzéki politikusok, helyi civilek és zöldszervezetek is tiltakoztak. Lázár János 2022 nyarán pénzhiány miatt leállította a beruházást, 2023. június 17-én pedig a miniszter úgy döntött, hogy az eredeti, nagy beruházást egyelőre elhalasztják, helyette megnyitják a kikötőt, a strandot és az ökoparkot.

A kikötő tehát megvan, legalábbis az egyik, mert lesz az öböl másik oldalán is. A strand sorsáról egyelőre nem tudni. A strand újratervezésénél egyébként nemcsak az emberi kívánságlistákat kell majd a miniszteri biztosnak mérlegnek tennie, hanem a környezetvédelmi előírásokat is. Az UNESCO-ICOMOS-RAMSAR-küldöttség 2023 októberében járt a fertőrákosi öbölben és május 29-én újra a tóhoz látogat. A szakemberekből álló nemzetközi küldöttség a vizes élőhelyeket ellenőrzi és segíti, Magyarország 1979-ben csatlakozott a nemzetközi jelentőségű vadvizekről és a vízimadarak élőhelyeiről szóló rámszari egyezményhez.