A Covid-19 szelídült, és úgy tűnik, hogy továbbra is velünk marad.

A védőoltásokkal kapcsolatban a szakértők egyre inkább arra a következtetésre jutnak, hogy a legjobb védelem az, amikor a szervezet saját magát készíti fel az immunitásra egy rövid, de intenzív covid-fertőzés után. Dr. Somos Éva, a Hírklikk által megkérdezett családorvos, megerősítette ezt a nézetet, hangsúlyozva, hogy három évvel a járvány kezdetét követően már egyértelmű, hogy a Covid-19 nem fog eltűnni, hanem tartósan velünk marad. Friss kutatások az Egyesült Államokban azt mutatják, hogy a tudósok egyetértenek abban, hogy a vakcinák korszerűsítése elengedhetetlen. Ugyanakkor viták zajlanak arról, hogy milyen gyakorisággal kellene az emlékeztető oltásokat beadni, és hogy érdemes-e folyamatosan frissíteni a vakcinákat a vírus folyamatos változásainak megfelelően.

Ön mit tanácsol a betegeinek, oltani, vagy inkább nem?

Nem vagyok a feltétlen felüloltás pártján. Aggaszt, hogy a hazai közegészségügyi helyzet folyamatosan romlik, és jelenleg is, a jövőben pedig valószínűleg számos indokunk lesz arra, hogy oltási kampányokat indítsunk. Például most éppen az influenza elleni oltások időszakában vagyunk, és a kanyaró terjedése is egyre aggasztóbbá válik. A COVID-oltásokkal kapcsolatban a véleményem az, hogy a fiatal, egészséges 20-60 éves korosztály számára a korábban már részben immunizált szervezet oltása teljesen indokolatlan. Ugyanakkor határozottan ajánlom az oltást minden olyan betegem számára, aki valamilyen egészségügyi problémával küzd.

Kikre gondol?

Első helyen azokra, akik valamilyen daganatos betegségük miatt olyan kezelést kapnak, amely csökkenti a szervezetük ellenálló képességét, a korosabb, szív és érrendszeri, valamint cukorbetegeknek. A betegkörömhöz majdnem kétezren tartoznak, közülük alig száznál fogom szorgalmazni az oltást. Az a baj, hogy már a Covid idején nagyon leromlott a hazai egészségügyi ellátás színvonala, azóta egyfolytában tüzet kell oltanunk. Emiatt a krónikus betegségek megelőzése, a szűrővizsgálatok háttérbe szorultak. Azt hiszem, minden háziorvos egyetért velem: nekünk is csak 24 órából állnak a napjaink.

Nem érzik úgy, hogy talán túlságosan is megnyugodtunk a Covid helyzetével kapcsolatban? Úgy tűnik, hogy sokan, akiknek ajánlott lenne a vakcina, nem sietnek beoltani magukat.

Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom: a felsőlégúti panaszokkal orvoshoz forduló betegek között bőven akad covidos is. Azonban a köhögő, tüsszögő, és magukat gyengének érző páciensek többsége nem Covid-19-es, sőt, az influenza sem fenyegeti őket jelenleg, hiszen az a járvány majd csak január-február táján várható. Az influenza ellen viszont ma már hatékonyan tudunk védekezni. Amióta elérhetőek a védőoltások, sokkal ritkábban találkozom szövődményes esetekkel, mint amikor néhány évtizeddel ezelőtt elkezdtem a háziorvosi munkát.

Nem lehet ebből később egy nagyobb járvány, mert most úgy érezzük, három éve letudtuk a Covid-19 nehezét?

A budapesti szennyvízben továbbra is fellelhető a Covid vírus örökítő anyaga, váltakozó koncentrációban. Október környékén tapasztaltunk egy növekedést, és rendelőnkben is több olyan beteget kezeltünk, akiknél gyanús jelek jelentkeztek. Amikor a beteg magas lázzal, szaglás- és ízérzés elvesztésével érkezik, akkor kezdünk el kételkedni abban, hogy csupán egy hétköznapi légúti fertőzésről van szó. Ezek a tünetek inkább a Covidra utalnak, mint a szokványos rinovírusokra, influenzákra, parainfluenza vírusokra, enterovírusokra vagy adenovírusokra, amelyek szintén nem kellemesek, de a köhögés gyakran hosszú ideig elhúzódik. Reménykedem benne, hogy nem tér vissza olyan drámai mértékű koronavírus-járvány, mint amilyen három éve megfosztotta a világot a normális életvitelétől. Osztom azok nézeteit, akik úgy vélik, hogy a legjobb védekezés az, ha az egészséges test saját magának dolgozza ki az immunitást egy rövid, enyhe Covid-fertőzés után. Úgy gondolom, hogy az utóbbi időszakban szinte mindenki átesett legalább egyszer, vagy akár többször is egy ilyen fertőzésen, komolyabb következmények nélkül. Ami igazán aggaszt, azok az újabb járványok, amelyek a közeljövőben fenyegethetik az emberiséget. Ha most túlzottan oltakozunk csekély kockázat miatt, akkor később, amikor valóban szükségünk lenne egy erős immunrendszerre, védtelenek maradhatunk.

Ma még ismeretlen víruscsaládok "támadásától" tart?

A közelmúltban olvastam egy aggasztó hírt: a korábban az emberre veszélytelennek vélt H5N1 madárinfluenza vírust, amelyet 1997-ben azonosítottak, a WHO lehetséges következő pandémiai forrásként emlegeti. Jelenleg a H5N1 csak a vadon élő madarakra és a házi baromfira jelent veszélyt, ám egy mutáns formáját már szarvasmarhában is felfedezték, és néhány esetben emberről emberre terjedésről is beszámoltak. A vírusok rendkívül sokféle és gyorsan változó természetűek, különösen az influenza törzsei, így a kutatók nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy egy emberről emberre terjedő variáns is megjelenjen. Jó hír viszont, hogy a Covid-19 viszonylag alacsony virulenciája miatt ma már nem tekintjük az emberiség legfőbb ellenségének.