A Magyarok Kenyere program keretében idén is megrendezték a Kárpát-medencei Búzaösszeöntő Ünnepséget, amely a hagyományok ápolásának és a közösség összetartozásának szellemében zajlott.

Az emberi történelem során a búza már körülbelül tízezer éve játszik kulcsszerepet, míg a magyarság Kárpát-medencei életében több mint ezer éve az élet forrása és megújulásának szimbóluma - emelte ki Kövér László. Hozzátette, hogy a magyar gazdák nem csupán gazdasági szereplők, hanem sokkal inkább a szülőföld átformálói, akik a földet termővé varázsolják.

Áldozatos munkájukkal a gazdák évről évre, jó és rossz időben egyaránt megújítják azt "az életszerződést, amely a magyarságot a Kárpát-medencéhez köti"

tette hozzá.

A házelnök véleménye szerint az Európai Bizottság felelős ezért a helyzetért, mivel az EU irányítása alatt álló intézmények „Európán kívüli magánérdekek” által, 2014-től fokozatosan „túszul ejtett” szerepet játszanak.

Mint fogalmazott, ezért történhetett meg az, hogy az EU "a szemünk láttára torzul el, vagyis a béke, a demokrácia és a jólét ígéretéből a háború, a diktatúra és az elszegényedés valóságává válik".

Kövér László véleménye szerint a magánhatalmi érdekek célja, hogy az Európai Unió és minden egyes tagállama 2030 előtt teljes mértékben elveszítse szellemi, pénzügyi, gazdasági, sőt politikai szuverenitását is.

A házelnök kiemelte, hogy Európa szellemi önállóságának alapja a kereszténységből fakadó, sokszínű nemzeti kultúrák gazdagságában rejlik. Hozzátette, hogy "ezért egyre inkább megfigyelhető a kontinensünk kultúrájának keresztény gyökereinek gyengítése és a nemzeti identitás erodálódása".

Az Európai Unió és annak tagállamai eladósításának célja, hogy gyengítsék Európa pénzügyi függetlenségét. Ezen kívül a kontinens iparának visszaszorításával és mezőgazdaságának leépítésével a gazdasági önállóságot igyekeznek aláásni - fogalmazott.

Szerinte az Európai Unióra is érvényes lehet az a magyar közmondás, miszerint a nehézségek után mindig jöhetnek jobb idők. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a kontinens lakói, köztük a magyarok, aktívan dolgoznak érte. Ha "a józan ész európai tábora" sikeresen társadalmi többséget alakít ki, és ezt demokratikus választások során politikai erővé formálja minden tagállamban, akkor az Európai Unió újra a polgároké lehet - hangsúlyozta.

A házelnök kijelentette, hogy a magyar polgárok abban tudják a legjobban támogatni ezt a célt, ha szavazataikkal folyamatosan megerősítik és megóvják "a józan ész többségét a politikai életben". A magyar kormány, amely 2010 óta ezt a többséget képviseli, elkötelezett amellett, hogy amíg nemzeti kormány irányítja az országot, a magyar állam minden helyzetben meg fogja védeni a hazai gazdák érdekeit.

- hangsúlyozta.

Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Magyarok Kenyere nem csupán egy gyakorlati segédeszköz, hanem a nemzeti összetartozás és a szolidaritás mélyebb kifejeződése is. Kiemelte, hogy a kenyér a magyar emberek asztalán a szorgalmas munkát, a biztonságot, valamint a családi kötelékeket jelképezi, és a nap végén az élet esszenciáját is magában hordozza.

Kiemelte, hogy Magyarországon jelen pillanatban Európa legnagyobb adócsökkentési programja zajlik, amit "valódi családi adóforradalomnak" nevezett. Elmondása szerint 2026-tól félmillió, 2029-től pedig már egymillió édesanya mentesül az szja alól. A családi adókedvezmények mértéke is megduplázódik, és a magyar kormány folyamatosan új lehetőségeket kutat, hogy további támogatást nyújtson a családok számára.

Tállai András, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy az edelényi esemény egyedülálló módon szimbolizálja a nemzeti összetartást, a munka tiszteletét, valamint a szegények és rászorulók támogatása iránti elkötelezettségünket.

Mint mondta, a Magyarok Kenyere indulása óta egy olyan lélekemelő programsorozattá vált, amely a rászorulók megsegítése mellett a hagyományőrzést, az összefogást, valamint a jövő nemzedékeinek oktatását is jelenti. Hangsúlyozta, bármilyen kihívás állt a gazdák elé, ők mégis vállalták és vállalják a munkát, amelynek eredménye biztosítja az élelmiszerellátást.

Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés résztvevőit a tisztelet, a kitartás és a határokon átívelő felelősség hívta a közös munkára. A program célja, hogy az emberek önzetlenül támogassák egymást, miközben a felmerülő kihívásokra közösen keresik a megoldásokat - tette hozzá.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke kiemelte, hogy a Magyarok Kenyere program a magyar gazdák szívéből és elhivatottságából született. Az első évben összegyűjtött 10 tonna gabona azóta hihetetlen módon 1100 tonnára bővült, és ez a kezdeményezés minden magyar közös ünnepévé vált, függetlenül attól, hogy hol él a világban.

Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy a magyar nép kenyere, minden egyes morzsájával, a nemzet közös történelmét, a jelen felelősségét és a jövőbe vetett reménységet szimbolizálja.

Az edelényi rendezvény keretein belül köszöntőt mondott több prominens személyiség is: Bánné Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke, Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének vezetője, valamint Pataki Ildikó, a Magyar Diaszpóra Tanács USA regionális elnöke.

A Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program 2010-ben indult el azzal a céllal, hogy az abban részt vevő gazdák terményfelajánlással segítsék a rászorulókat. A pénteki eseményen a résztvevők egy dézsába jelképesen összeöntötték az anyaországi, a külhoni és a diaszpóra magyarságának összetartozását jelképező búzát.