Készülj fel a közelgő heves esőzésekre Magyarországon: fontos tudni, mikor várhatóak! - Agrárszektor
Még esős időben volt részünk február utolsó napjaiban, majd a március sok napsütést és száraz időjárást hozott - írja legfrissebb agrometeorológiai jelentésében a HungaroMet. A múlt hét közepén egy mediterrán ciklon szállított országos csapadékot, melynek területi eloszlása elég egyenetlen volt. Hazánk északi, északnyugati felén 10-25 mm közötti mennyiség esett, így a korábban igen száraz Kisalföld is megázott végre, ugyanakkor az Alföld nagyrészén csak 2-7 mm-t mérhettünk. Ez az eső ugyan sokat segített a csapadékhiányon, de a február ezzel együtt is jóval szárazabb volt a sokéves átlagnál, nagy területen kevesebb, mint a fele hullott le az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnek. Hasonló a helyzet az egész télre vonatkozóan is, csak a déli országrészben mérhettünk 70 mm-t meghaladó mennyiséget, máshol jellemzően 40-70 mm esett, ami sokfelé a fele sincs a szokásos téli csapadékmennyiségnek.
A talaj felszínét borító réteg az elmúlt hét esőzései óta jelentős mértékben kiszáradt és szikkadt. Míg a középső és a fél méternél mélyebb talajrétegekben bőségesen található víz, a felső 1 méteres zóna még mindig 20-70 mm nedvességhiánnyal küzd a telítettségi szinthez viszonyítva. Ez a vízkészlet különösen fontos lesz, ha tavaszi vagy nyári aszály sújtja az országot, hiszen akkor érezhetően meg fog hiányozni.
Az átlagosnál kissé hidegebb február után március első napjainak középhőmérséklete már kevéssel az ilyenkor szokásos értékek fölött alakult. A múlt hét közepének borongós, esős éjszakái fagymentesek voltak, de a múlt szombat óta visszatértek az éjszakai fagyok, és hajnalonként a hegyvidéki területek kivételével, -1 és -5 fok közé hűl a levegő. A nappali felmelegedés mértéke vasárnap óta folyamatosan növekszik, és szerdán, jókora napi hőingás mellett, már 17-19 fokot mérhettünk. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga jelenleg 4 és 6 fok között alakul.
A repce fejlett, jó állapotban vészelte át a telet. Az őszi gabonák esetén azonban már nem ilyen egységes a kép. A november közepéig, egy hónapon át tartó száraz időszak többfelé egyenetlen kelést és nehézkes korai fejlődést eredményezett, elsősorban az Alföld déli részein, arrafelé maradtak gyenge táblák. Az északnyugati országrészben a tél második felében igencsak kiszáradt fölső talajréteg miatt már kezdődő aszály jelei mutatkoztak az őszi vetések szempontjából, de a február végi eső ezen sokat segített.
Januárban a szokásos téli hideg helyett meglepően tavaszias, enyhe időjárás tapasztalható, amely felélesztette a vegetáció mélynyugalmi állapotát. A februárban beköszöntött tartós fagyok azonban elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy megfékezzék a korai fejlődés megindulását. A kártevők és kórokozók visszaszorításához szükséges -10 fok körüli fagyok is több alkalommal megjelentek az ország különböző részein a hónap során.
A közelgő napokban nem várható jelentős változás időjárásunkban; a hét végéig a napsütéses órák számát fátyolfelhők árnyékolhatják be. A hőmérséklet fokozatosan emelkedik, de az éjszakák során sok helyen a levegő hőmérséklete fagypont körüli értékekre csökkenhet, míg nappal 18-23 fok közötti kellemes meleg vár ránk. Hétfőn azonban elkezdődik a változás: nyugat felől sűrűsödni kezd a felhőzet, és a nap második felében egyre több helyen esőre is számíthatunk. Keddtől felhős időszakok következnek, amely során többször is záporokra és esőkre lehet számítani. A hőmérséklet-ingadozás csökken, az éjszakák fagymentesek lesznek, viszont a nappali felmelegedés mértéke is jelentősen mérséklődik. A hét második felében tovább csökken a hőmérséklet, és a csapadék előfordulásának valószínűsége is megmarad, míg a következő hét végén várhatóan csökken a csapadék mennyisége. Így a hét folyamán több helyen is 20 mm-t meghaladó csapadék hullhat, amely a mélyebb talajrétegekbe is eljut, segítve a növények vízellátását.
