Mi történik, ha megszűnik a Barátság? Pletser Tamás hangsúlyozza, hogy nem a hiány érzete az, ami igazán aggasztó.
Az utóbbi napokban többször is megszakadt a szállítás Magyarország felé a Barátság-kőolajvezetéken, mivel az orosz-ukrán konfliktus következtében a hálózat sérülései léptek fel. Ennek potenciális hatásairól Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari szakértőjét faggattuk.
A Mol a nyersolajigényének 70-80%-át a Barátság-kőolajvezetéken keresztül szerzi be, ami orosz kőolajat jelent. Ezért a vezeték rendkívüli fontossággal bír a vállalat ellátásában - fogalmazott Pletser Tamás az InfoRádióban. Bár léteznek alternatívák, például a horvát Janaf cég által üzemeltetett infrastruktúra, amely magában foglalja az omisalji kikötőt és az Adria-kőolajvezetéket, a jelenlegi kapacitások és a Mol felkészültsége alapján, ha a Barátság hosszú távon leáll, akkor a horvát rendszer nem tudná teljes mértékben kielégíteni a magyar vállalat igényeit - tette hozzá az Erste olaj- és gázipari elemzője. Ilyen helyzetben a Mol korábbi nyilatkozata szerint a cég dunai és pozsonyi finomítójának kapacitáskihasználtsága 70-80%-ra csökkenne.
A szakértő kijelentette, hogy ha Magyarország véglegesen el kíván szakadni a Barátság-vezetéktől, akkor a Molnak másfél-két évre van szüksége ahhoz, hogy a saját infrastruktúráját olyan szintre fejlessze, amely lehetővé teszi a tenger felől történő teljes ellátást az említett két finomító számára. Ehhez azonban elengedhetetlen a Janaf rendszereinek bővítése, valamint egy átfogó megállapodás létrejötte a két cég között, esetleg még egy politikai konszenzus is a két ország kormányai között – tette hozzá.
Pletser Tamás nyilatkozata szerint a Mol már megkezdte a szükséges lépéseket; ahogy azt a legfrissebb negyedéves gyorsjelentésükben is jelezték, 20 millió dollárt fektettek be új keverőüzem és különféle tárolók kialakításába a százhalombattai finomító területén, ami elengedhetetlen lehet a levallási folyamatokhoz. Az elemző azonban rámutat, hogy a projekt nem halad "teljes gőzzel", részben azért, mert még nem született meg egy átfogó megállapodás a magyar és horvát fél között.
Ha a Barátság-kőolajvezeték hirtelen leáll, mint ahogy pénteken is történt, akkor hazánknak körülbelül 90 napnyi kőolaj- és kőolajtermék-tartaléka áll rendelkezésére. A Mol, normális körülmények között, nagyjából egy hónapra elegendő nyersolajat tart a készleteiben. Azonban, ha ezek a tartalékok kimerülnek, a Mol kénytelen lesz mérsékelni a belső finomítóinak működését, mivel Omisaj irányából nem tudják biztosítani a szükséges orosz kőolajmennyiséget. Ezért belső ellátási zavarok léphetnek fel. Pletser Tamás hangsúlyozta, hogy bár más forrásokból is beszerezhető a szükséges kőolajtermék, ez jelentős áremelkedést vonna maga után.
Magyarország földgázfüggősége szempontjából fontos fejlemények történtek az utóbbi években. Az elemző hangsúlyozta, hogy az ország már szinte minden szomszédos állammal interkonnektorokkal összeköttetésben áll, kivéve Szlovéniát, de a magyar-szlovén interkonnektor megépítése is napirenden van. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szomszédos országokban elegendő földgáz áll rendelkezésre, az könnyen elérheti Magyarországot. Jelenleg azonban a helyzet nem teljesen ideális, mivel orosz földgáz csupán egyetlen vezetéken, a Török Áramlaton keresztül jut el az országba, ami az ellátás körülbelül 75%-át biztosítja. Ez természetesen kockázatot jelent, de a kőolajjal szemben a helyzet kedvezőbb, mivel az ország földgáz-infrastruktúrája már jelentős mértékben kiépült - tette hozzá Pletser Tamás.
Ha az orosz földgázszállítások hirtelen leállnának, akkor elsődlegesen a környező cseppfolyósított gázforrások, valamint a nyugat-európai gázrendszerek nyújthatnának alternatív megoldást. Továbbá, 2027-től várhatóan egy jelentős fekete-tengeri gáztermelés veszi kezdetét Romániában, ami komoly lehetőségeket kínálhat Magyarország számára. Azerbajdzsán is szóba jöhet, azonban az azeri termelés már most is csúcskapacitáson működik, és a helyi hatóságok minden erejükkel a meglévő exportvolumen növelésére törekednek, így ebből a forrásból a következő években nem várható lényeges bővülés - tette hozzá a szakértő.
Az Erste olaj- és gázipari elemzője egy esetleges hosszú távú leállást illetően kiemelte: egy olyan szabadversenyes gazdaságban, mint a magyar olaj- és gázkereskedelem, elsősorban
nem attól kell aggódni, hogy hiány lesz, hanem attól, hogy az árak jóval magasabbak lesznek.
Megjegyezte: nehéz egyértelműsíteni, hogy a szóban forgó támadások a Barátság-kőolajvezeték ellen történnek, vagy egyszerűen az ukránok próbálják megbénítani az orosz olajinfrastruktúrát, aminek ez is része, megváltoztatva ezáltal a háború menetét. Pletser Tamás inkább utóbbi eshetőséget valószínűsíti, nem azt, hogy ezek az akciók Magyarország ellen irányulnának.
