A klímaváltozásról folyamatosan folynak a diskurzusok, de van egy másik komoly ügy is, ami sokak figyelmét felkelti: a magyar lakosság jelentős része már tudatosan foglalkozik ezzel a kérdéssel – derül ki a Pénzcentrum elemzéséből.

A mai beszámolónk szerint a Nébih 2024-es felmérésének eredményei kedvező képet festenek: a 2016-os adatokhoz viszonyítva jelentős, harmadával csökkent az élelmiszerpazarlásunk. Nyolc évvel ezelőtt egy átlagos ember évente körülbelül 33,1 kilogramm ételt dobott ki feleslegesen, míg mostanra ez a szám 21,5 kilogrammra mérséklődött.

A Nestlé legújabb kutatása alapján a magyar felnőttek körében megdöbbentő adatokat találunk: minden második ember a klímaváltozáshoz hasonlóan súlyos problémának tekinti az élelmiszer-pazarlást. Ezen kívül 28 százalék is hasonlóan vélekedik, így a válaszadók közel 78%-a párhuzamot von a klímaváltozás és az élelmiszer-pazarlás között. Ez a megállapítás világosan mutatja, hogy a társadalom jelentős része egyre inkább tudatában van ennek a sürgető kérdésnek.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a magyar lakosság jelentős többsége (94%) kellemetlenül érzi magát, ha élelmiszert kell kidobnia, noha az okok sokfélék lehetnek. A válaszadók többsége (58%) a pénzkidobás miatt szomorú, de emellett a természeti erőforrások pazarlása (41%), a rászorulók iránti empátia (36%) és a saját kudarcélmény (28%) is szerepel a mögöttes érzelmek között. E negatív érzések talán hozzájárulnak ahhoz, hogy a megmaradt élelmiszerek újrahasznosítása egyre inkább a mindennapi élet részévé válik: a válaszadók 83%-a készít új fogásokat a megmaradt ételekből. A legtöbben saját kreatív ötleteik révén (52%) oldják meg ezt a feladatot, és sokan élvezik is a kihívást (48%).

Az eredmények rávilagítanak arra, hogy a magyarok döntő többsége úgy látja (89%), hogy ma sokkal több élelmiszert pazarlunk, mint a nagyszüleink tették. Az előző generációk mentalitása az élelmiszer-pazarlás visszaszorításában a megkérdezettek számára követendő példa: a válaszadók fele (50%) szerint nagymamáink ügyesebbek a maradékok hasznosításában, és csak 14 százalékuk érzi magát náluk találékonyabbnak.

Bár a felnőttek többsége ismeri az ételmentő praktikákat (62%), több mint harmaduk számára (38%) még mindig homályos terület a pazarlás megelőzése. Az ismert technikák (adagokban való lefagyasztás, a lejárati idők figyelembevétele, a levegőmentes tárolás, a befőzés, a savanyítás, a megfelelő hűtési sorrend stb.) elsajátításában a családnak fontos szerep jut: 55 százalék említette a szülőket, 28 százalék a nagyszülőket és 11 százalék más családtagot az ezzel kapcsolatos ismeretek egyik forrásaként.

Az élelmiszer-pazarlás visszaszorításának az élelmiszerek tudatos felhasználása, valamint az otthon megmaradt ételek kidobástól való megmentése mellett a vásárlási szokások átalakítása is lehet az egyik módja. A 18-65 éves felnőttek közel 90 százaléka szokott rendszeresen vagy alkalmanként közeli lejáratú élelmiszert vásárolni.

Közülük 45 százalék a vásárlást követően hamar elfogyasztja, 39 százalékuk tisztában van vele, hogy a közeli lejárat nem jelent minőségromlást, 33 százalékuk pedig kifejezetten a maradékmentés miatt választja ezeket a termékeket. Minden harmadik válaszadó (33%) említette, hogy szokott olyan fűszerkeverékeket vagy alapokat is használni, melyek a megmaradt élelmiszerek felhasználására kínálnak ízletes megoldást. A megkérdezettek 63 százaléka az étteremből is vitt már haza megmaradt ételt, olyan alkalmazást pedig, amelyet kifejezetten élelmiszermentésre találtak ki, 33 százalékuk próbált már.

A Nestlé és a Munch már 2025 nyara óta szoros együttműködésben dolgozik azon, hogy a közelgő lejáratú élelmiszerek minél több emberhez eljuthassanak. Ennek eredményeként a Munch Market vásárlói mostantól Nestlé termékeket is beszerezhetnek az ételmentő applikáción keresztül, így hozzájárulva a fenntartható élelmiszerfogyasztáshoz.

"A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján Magyarországon az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás körülbelül 65 kilogramm. Célunk, hogy termékeinkkel és programjainkkal, valamint a Munch-csal közös együttműködésünkkel elősegítsük a tudatos ételfelhasználás elterjedését, hogy az mindenki számára könnyen hozzáférhetővé váljon. Az élelmiszer-pazarlás nem csupán környezeti problémát jelent, hanem gazdasági és társadalmi vonatkozásai is vannak" - mondta dr. Tompa Gábor, a Nestlé vállalati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója. Hozzátette:

A felmérésünk adatai világosan mutatják, hogy az emberek elkötelezettek a pazarlás csökkentése iránt, és aktívan keresik azokat a lehetőségeket, amelyek segíthetnek ebben. Legyen szó maradékmentő alapokról vagy ételmentő alkalmazásokról, a vágyuk az, hogy környezettudatosabb döntéseket hozzanak a mindennapokban.