Milyen meglepetéseket tartogatnak számunkra a következő évek? Milyen új lehetőségek, kihívások és élmények várnak ránk az elkövetkező időszakban? Az idő múlásával a világ folyamatosan változik, és velük együtt mi is formálódunk. Lehet, hogy felfedezünk új
Románia gazdasági kilátásai: elemzés, értékelés, előrejelzés
A parlament jóváhagyta a 2025-ös állami költségvetést, amelyet vezető politikusaink kedvezően értékeltek. Úgy vélik, hogy a költségvetés lehetőséget teremt a makrogazdasági mutatók javítására, valamint a bérek és nyugdíjak zavartalan kifizetésére, továbbá hozzájárul az ország pénzügyi helyzetének helyreállításához. Emellett az Európai Unió haladékot biztosított ahhoz, hogy az idei évre tervezett 7%-os költségvetési hiánycélt teljesíthessük.
Beszélgetés Diósi László közgazdásszal, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület elnökével, az M&CO Training szenior trénerével.
- Mit hozhatnak nekünk a következő évek Románia gazdasági kilátásai tekintetében?
Ez egy rendkívül összetett és izgalmas téma, hiszen Románia helyzetét nem lehet csupán önállóan vizsgálni; figyelembe kell venni a globális kontextust, az Európai Unió dinamikáját és a világgazdasági kilátásokat is. Jelenleg úgy tűnik, hogy az EU gazdasága az utóbbi évek során, és a jövőre vonatkozó előrejelzések szerint is - mondhatni - nehéz időszak elé néz, hiszen a növekedés üteme rendkívül alacsony, sőt, a német gazdaság esetében akár csökkenés is várható. Ez pedig Románia számára különösen kedvezőtlen, mivel erős gazdasági kapcsolatok fűzik a nyugat-európai és német piacon. Az ilyen problémák gyorsan gyűrűznek be hozzánk, ami azt jelenti, hogy kevesebb terméket vásárolnak tőlünk, csökkennek a beszállítói lehetőségeink, és a növekedési esélyeink is csökkenni fognak. Ez már most is jelzi, hogy Romániának nehéz évek előtt áll a globális gazdasági környezet következményeként. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt időszakban Románia a sikerességét tekintve kiemelkedett, hiszen a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedésében az elmúlt húsz év során valóban Európa-bajnok lett. Mind az abszolút GDP, mind az egy főre jutó GDP tekintetében jelentős fejlődést mutatott fel, a bérek emelkedése mellett pedig a felzárkózás is figyelemre méltó volt. Az előző évben ráadásul az infláció is drámai mértékben csökkent. Pozitívumként emelendő ki az is, hogy a beruházások rekordmagasságba emelkedtek. Mindenki észlelheti, aki járja az országot, hogy mennyi fejlesztés zajlik: végre megindultak azok a régóta várt infrastrukturális projektek, amelyek már sok eredményt felmutattak. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a sikerek nem jöttek ingyen, hiszen a költségvetési hiány jelentős mértékben megnövekedett, az ország eladósodása folytatódott, és az infláció terén is sajnos az élen járunk Európában. Ezeket a tényezőket szívesen kihagytuk volna a beszélgetésből, de a növekvő eladósodottság és a hiány miatt az euró bevezetésének korábbi céldátuma is már a múlté, hiszen rengeteg lépést kell tennünk ahhoz, hogy a gazdasági egyensúly helyreálljon.
Az előző év vegyes képet mutatott: számos beruházás valósult meg, az infláció csökkent, de a növekvő bérek és nyugdíjak jellemzően nem a hazai termelők körében realizálódtak. A fogyasztás, a pénzkibocsátás és a széles választék következtében, a költségvetést jelentős mértékben felpörgette, ami a bérek, nyugdíjak, jutalékok és járulékok kiáramlásához vezetett, jellemzően az import irányába. Ezt a jelenséget figyelembe véve érthető, hogy az előző évi gazdasági növekedés szinte stagnált az azt megelőző évhez képest, mindössze 0,1%-os emelkedéssel. Ezen túlmenően a mezőgazdaság is nehéz évet zárt a szárazság miatt, ami tovább súlyosbította a helyzetet. A növekvő eladósodottságunk és a külkereskedelmi mérleg hiánya részben a külföldi befektetések, deviza-hazautalások és az EU-s támogatások révén került kompenzálásra. Jelenleg a bankszektor stabil, a bankok tőkésítettsége megfelelő, így makrogazdasági szempontból a helyzet rendben van. A problémát inkább a kormányzati túlköltekezés okozza, amely 8,4%-os hiányt eredményezett, és ezt fokozatosan a megcélzott 3%-ra kell csökkenteni, ami a következő években komoly erőfeszítéseket igényel. Az idei költségvetésben 7%-os hiánycél szerepel, amit az Európai Unió is jóváhagyott, de ez nyilvánvalóan adóemelésekhez és állami költségcsökkentésekhez fog vezetni, amelyeket mind magánszemélyként, mind vállalkozóként érzékelni fogunk. A következő évek nehézségekkel járnak, részben azért, mert az elmúlt évek növekedése olyan magas volt, hogy a további előrelépés nehezebb lesz. Érdemes észben tartani, hogy a gazdasági helyzet romlásával növekedhet a bajba jutott cégek száma, a csődök és a rosszul teljesítő hitelek aránya is. Aggodalomra ad okot a szürke- és feketegazdaság növekedése is, amennyiben az adók és a költségek egyre inkább terhelik a vállalkozásokat, sokan visszatérhetnek a szürke zónába, hacsak nem javul az adóbevételek behajtásának hatékonysága. A jelenlegi helyzet vegyes, de nehéz évek előtt állunk. További bizonytalanságot jelent a politikai helyzet, különösen az elnökválasztás közeledtével. Az elmúlt hónapokban a tőzsde és a külföldi befektetők bizalma is megingott, ami a költségvetés finanszírozási költségeit növelte, ezzel pedig mindannyiunk élete is drágábbá vált. Ha a politikai környezet nem javul, a következő időszakban is nagyobb finanszírozási költségekkel és kevesebb befektetéssel kell számolnunk. Az elmúlt évek kedvező fejlődése azonban megalapozhatja a jövőt, ha sikerül a költségvetési hiányt és az importtöbbletet csökkenteni. A piacon továbbra is lehetőségek rejlenek, és a külföldi befektetők érdeklődése is fennmaradhat. A fogyasztás terén Románia az elmúlt 15-20 évben kiemelkedett, de a következő évben a nettó bérnövekedés, bár bruttóban magasabb lehet, az infláció miatt valószínűleg el fog csökkenni.
- Ön is említette, és nemrég került nyilvánosságra az a hír, mely szerint az Európai Unióban Románia áll az első helyen az államadósság tekintetében. Azt is tudjuk, hiszen vezető politikusok kijelentették, hogy hetente egymilliárd lejt fizet országunk a külföldről felvett hitelek utáni kamatokra. Ez 52 milliárd lejt jelent ebben az évben. Ön hogy látja, milyen hatással lesz ez a román gazdaságra?
- Itt két fogalmat tisztába kell tennünk: a költségvetés éves adóssága az, amiben Európa-bajnokok vagyunk - az a bizonyos 8,5%, amivel tavaly túlköltekeztünk -, illetve idén 7%-kal, aztán, gondolom, a következő években 6%-kal, utána 5%-kal fogunk túlköltekezni, ez a költségvetés eladósodottsága. A teljes államháztartásnak az adóssága szempontjából, tehát ami magába foglalja az előző években felvett hiteleket is, Románia még mindig jobban áll az európai átlagnál, hiszen a teljes bruttó hazai össztermék mintegy 55%-ával vagyunk eladósodva, míg ezek a számok Nyugat-Európában 100-130%-on is vannak. Maga az Európai Unió átlaga is 80% fölött jár eladósodottságban. Ez nem egyedi probléma. A probléma nem magának az eladósodottságnak a mértéke, hanem egyrészt az üteme, másrészt pedig az az ár, amit fizetni vagyunk kénytelenek, hiszen Románia kapja a legdrágábban a hiteleket ebben a pillanatban, pont azért, mert a makrogazdaság helyzete - a hiány, az infláció és a külkereskedelmi mérleg hiánya miatt - nagyon negatív. Tehát ez úgy néz ki, mint egy nagyon eladósodott háztartás: amikor megkapjuk a fizetésünket, annak a 30-40%-át rögtön hiteltörlesztésre kell fordítanunk. Ez nem jó hír, azt jelenti, hogy kevesebb pénzünk lesz beruházásokra, a közalkalmazottak fizetésére, jutalmazására és olyan nagyon fontos célokra, mint például a közoktatás, amiben a GDP 6%-os arányát még mindig nem értük el. Nagyon sokat kell költeni a honvédelemre is ebben a feszült helyzetben. Összességében a pénz mindenből kevesebb lesz, mert nagyon sokat kell kifizetnünk kamatra.
- Azt is előrevetítették gazdasági elemzők, hogy a lej hígulni fog, tehát gyengül a fizetőképessége az euróhoz képes; egyes elemzők becslése szerint júniusra 1 euróért 5,04 lejt is el fognak kérni, az év végére pedig 5,088 lejt.
Románia jelenlegi gazdasági helyzete különösen figyelemre méltó. Ha az euró-lej árfolyamot az utóbbi években vizsgáljuk, és összehasonlítjuk más valuták, mint például a forint, a zloty vagy a cseh korona árfolyamával, egyértelmű, hogy a lej stabilitása kiemelkedő. Természetesen vannak kisebb ingadozások, jellemzően 4,8 és 5 lej között, de ezek a változások jelentősen alatta maradnak a környező országok árfolyam-ingadozásainak. Ez azért fontos, mert egyrészt a külföldi befektetők bizalmát tükrözi, másrészt pedig, ha megnézzük a mindennapi kiadásainkat, például a telefonszámlát vagy a hirdetett árakat, világosan látható, hogy ezeknek több mint fele euróban van meghatározva. Ez a gondolkodásmód befolyásolja a bérbeadási vagy árajánlati szokásainkat is. Ha az euró-lej árfolyam hirtelen megugrana, az azonnali hatással lenne az inflációra és az árakra is. Az infláció gyorsan megjelenne, és ennek nem lenne kedvező hatása. Más esetekben, mint például Magyarországon, ahol a forint gyengülése jótékony hatással lehet az exportorientált iparra, ez Románia esetében nem áll fenn. Az ország exportteljesítménye gyenge, így bármilyen euró-lej áremelkedés közvetlenül érezhető lenne a belföldi és importárakon egyaránt, akár már másnap. Továbbá, ha visszatekintünk az elmúlt öt évre, láthatjuk, hogy a 5 lej feletti árfolyamra vonatkozó előrejelzések szinte minden évben napvilágot láttak. Ez a szint egy erős pszichológiai határt képvisel, és nem vagyok teljesen biztos benne, hogy ezt az értéket akár idén át tudjuk lépni. A gazdasági előrejelzések mindig is kritikusan szemlélték a helyzetet, és fontos észben tartanunk, hogy a gyengülésnek valójában nincs komoly anyagi következménye.
Hogyan vélekedik arról, hogy a román kormány tavaly év végén bevezetett megszorító intézkedései milyen következményekkel járhatnak a kis- és középvállalkozások számára?
Úgy tűnik, hogy ez a csomag egyrészt rendkívül ambiciózus, másrészt viszont túlságosan támaszkodik azokra, akik eddig is becsületesen végezték a munkájukat és rendszeresen befizették az adóikat. Sokkal hasznosabb lenne inkább azokat a lehetőségeket keresni, amelyek révén az adóelkerülések csökkenthetők, illetve olyan adónemekre fókuszálni, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek megfelelően teljesíthessék adókötelezettségeiket. Valójában ez nem egy vállalkozóbarát intézkedéscsomag, ami különösen aggasztó, hiszen Romániában a vállalkozók kulcsszerepet játszanak a gazdasági növekedésben és az új munkahelyek teremtésében is. Ha a legnagyobb érintett szektorokban – például az informatikában vagy az építőiparban – érvényesülnek ezek a változások, akkor sajnos a munkavállalók létszáma is csökkenhet, ami elbocsátásokat eredményezhet. Szükség lenne inkább olyan államháztartási reformok kidolgozására, amelyek lehetővé tennék az állami kiadások jelentősebb csökkentését, mint amit jelenleg előterjesztettek. A terhek pedig ne a vállalkozókra nehezedjenek, hiszen nélkülük nem tudnánk előrelépni.
