Horge Antal, a "fura egyetem úr", József Attila nemezise, egy rejtélyes figura volt, akinek élete és munkássága számos kérdést vet fel. Ki is volt valójában ez a különc professzor, aki a nőverő címkét kapta? Milyen hatással volt ő a költőre, és milyen nyo

Bár Horger Antalt a legtöbben József Attila Születésnapomra című verséből ismerik, ahol ő a költő ellenséges szereplője, aki eltanácsolja a szegedi egyetemről, valójában a tudományos közéletben megkerülhetetlen figura volt. Érdemes megjegyezni, hogy az események nem teljesen úgy zajlottak, ahogy a költő leírta. A professzor magánélete sem volt mentes a viharoktól: második felesége ellen emberölés kísérlete miatt indult büntetőper, miután az asszony kétszer is rálőtt férjére. Az ilyen drámai fordulatok ritkán tűnnek fel a tudományos pálya hűvös világában, de Horger Antal élete éppen ezt a kettősséget tükrözi.

Horger Antal életútja és munkássága gyakran elfeledett, és sokszor tévesen csupán a művészi zsenik felfedezésére képtelen kisember szinonimájaként emlegetik. Ezt a nézetet Sereg András is megfogalmazza Leporolt akták című művében. Antal 1872 májusában született Lugoson, egy német gyökerekkel rendelkező családban, amely gazdag kulturális örökséggel bírhatott. A bölcsészkart Budapesten végezte el, majd a katonai szolgálat után a Brassói Főreáliskolában kezdte meg tanári pályafutását, ahol először helyettes tanárként, később pedig véglegesített tanárként dolgozott. Brassóban kötött házasságot Daibukát Szidóniával, ám sajnos gyermekáldás nélkül. Felesége 1916-ban korai halála mély fájdalmat okozott számára, ami az életét is megpecsételte. Azonban Horger tudományos pályafutása töretlenül ívelt felfelé: 1914-ben a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán hangtanból és szótanból megszerezte az egyetemi magántanári képesítést. Ezt követően 1922-től a szegedi, majd 1940-től a kolozsvári egyetemen tanított, hozzájárulva a magyar nyelvészet fejlődéséhez. Horger Antal tehát nem csupán egy elfeledett figura, hanem a magyar tudományos élet jelentős alakja volt, aki a nyelvészet terén maradandót alkotott.

Bár a legtöbben csupán József Attilával kapcsolatos kalandjairól hallottunk, Horger kivételes nyelvtörténész volt. Ő készítette el az első magyar nyelvjárási térképet, és a róla elnevezett Horger-törvény a mai napig ismert minden magyar szakos egyetemista számára. Ez a törvény azt mondja ki, hogy legalább három szótagú szavakban, ha az első két szótag nyílt, azaz magánhangzóra végződik, akkor a második, nem hangsúlyos szótag eltűnik. Így alakul például az uruszágból ország, a palicából pedig pálca, tehát egy jelentős nyelvi törvényszerűségről van szó, amelynek hatása messze túlmutat a nyelvtudomány határain.

A professzor felesége halála után másodszor is megnősült, 1921-ben Röck Johannát vette feleségül, akitől hamarosan elhidegült, így amikor a szegedi egyetemre kapott kinevezést, az asszonyt meg sem kérdezte, hogy elfogadja-e az állást, felesége pedig nem tartott vele vidékre. Mikor a professzor először Budapestre látogatott, parázs vita alakult ki a házastársak között. Szó szót követett, Horger megmondta, hogy el akar válni, Röck Johanna pedig elfogadta ezt. A férfi ezt követően elvitte a holmiját, és azt kezdte híresztelni, hogy volt felesége ellopta személyes tárgyait.

az események nyomot hagytak a lakás légkörén. Horger dühétől fűtve, a feszültség szinte tapinthatóvá vált a falak között. Röck Johanna, aki eddig mindig higgadtan kezelte a helyzeteket, most a düh és a megaláztatás érzésével küzdött. A professzor, akinek élete nem csupán a tudományról szólt, hanem a múltjának árnyairól is, képtelen volt uralkodni magán. A szobában, ahol a szeretet és a bizalom uralkodott, hirtelen a vádaskodás és az erőszak vette át az uralmat. A szétválasztás után, ahogy a csend lassan visszatért, mindketten a saját gondolataikba merültek. Johanna a gyűrűre gondolt, amely nem csupán egy ékszer volt, hanem a múlt egy darabja, míg Horger a saját kétségeivel és a felesége emlékével birkózott. Az este végére a szoba légköre megváltozott; a szeretet és a bizalom helyét a gyanú és a fájdalom vette át. Az események nyomot hagytak, és bár a konfliktus véget ért, a következmények még sokáig kísértették őket.

Az ügyben házastárson erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés kísérlete miatt indult per a Budapesti Királyi Törvényszéken, ahol nagy sajtóérdeklődés mellett további részletek derültek ki. Például hogy a férfi nemcsak ütlegelte, de csontig harapta felesége kezét. Erre futott be az asszony előző házasságából született kamasz lánya, akit Horger szintén ütlegelni kezdett. Ekkor ugrott a nő a fegyverért, ami első férjétől maradt rá, és valójában azt sem tudta, hogyan működik.

Horger nem kívánta felesége megbüntetését, de azt vallotta, hogy felesége szeretetlen volt vele, viszonyuk azonban csak akkor romlott meg, mikor Szegedre költözött a munkája miatt, ám még ekkor is támogatta feleségét, aki ennek ellenére eladta a férfi személyes holmijait. Válása után pedig csak 1937-ben nősült újra, a nála 28 évvel fiatalabb Gillming Blankát vette el.

Horger 1923-ban elvált második feleségétől, és ezután Szegeden remélte, hogy csendes oktatói éveket tölthet el. Azonban egy váratlan fordulat állt be, amikor rábukkant József Attila Tiszta szívvel című versére. A költemény hatása alatt, 1925. március 30-án, Horger magához hívatta a fiatal költőt, akit két tanú jelenlétében tájékoztatott arról, hogy az egyetem nem kívánja kiadni számára a tanári oklevelet a vers miatt. Az esemény mély nyomot hagyott József Attila lelkében, amelyet sok évvel később, 1937. április 11-én a Születésnapomra című versében dolgozott fel, visszaemlékezve az elutasításra és annak következményeire.

Lehettem volna tanár, / nem csupán egy tollat koptató / szegény / legény.

De nem valósult meg, mert Szegeden / az egyetem furcsa ura / eltanácsolt / engem.

Természetesen, íme egy egyedi változat a megadott szöveg alapján: "Intelmét gyorsan, nyersen fogadta el, / a 'Nincsen apám' című költeményem miatt, / a haza / elnémult."

A szablya védelmező árnyéka terült el fölöttem. / Emlékeim tüzét / és annak nevét idézi fel:

"Amíg a szavakat megértem, / tanár nem létezhet e földön." - / fecseg / s csillog.

Ha öröm tölti el Horger Antal urat, hogy költőnk nem a nyelvtan útját járja, csak egy sekély, de édes kéj az, ami megmarad.

Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / taní- / tani!

A valóságban azonban nem teljesen ez történt, ahogy arról Fehér Ede, a költő egykori egyetemi ismerőse is beszámolt. Horger szerinte csak nemkívánatos személynek nevezte József Attilát, és a tanári pályától tanúk jelenlétében eltanácsolta, hivatalos lépéseket viszont nem tett azért, hogy a költőt kirúgassa. Hasonló fenyegetést pedig egy olyan diákkal szemben is megfogalmazott, aki később tanársegédje lett. A fenyegetést ekkor még József Attila sem vette komolyan. Később pedig önként hagyta ott a szegedi egyetemet, ahova vissza akart iratkozni, de Bécsbe kapott ösztöndíjat, majd Párizsban tanult.

(Borítókép: Balkányi László - We Love Budapest)