Néhány éven belül mindenki számára elérhetők lesznek olyan különleges képességek, amelyek eddig csak a filmekben léteztek.

Nem fogunk azonnal minden részletet tudni mindenről és mindenkitől, de közelíteni fogunk hozzá. Ez izgalmas lehetőség, de nem mentes a kihívásoktól sem.

Egy globális pandémia, számos kegyetlen háború és fokozatosan terjedő klímaváltozás árnyékában nem érezzük úgy, hogy a világ éppen fénykorát éli. Miközben Los Angeles egyre inkább lángokban áll, a technológiai ipar izgalmas ígéretekkel teli, intelligens csevegő asszisztensek világát kínálja. Mégis, a jövő sarkában ott bujkál a remény, legalábbis Louis B. Rosenberg optimista nézőpontja szerint.

Louis Barry Rosenberg egy sokoldalú amerikai mérnök, feltaláló, tanár és vállalkozó, aki a technológiai innovációk élvonalában tevékenykedik. A 80-as évek elején szüleitől kapott személyi számítógépén kezdett el programozni, és diszlexiája ellenére is sikerült kiemelkedő teljesítményt nyújtania. A Stanford Egyetem falai között a kiterjesztett valóság kutatásával foglalkozott, és a NASA, valamint az amerikai légierő fejlesztési projektjeiben is aktívan részt vett. 2014 óta az Unanimous A.I. alapítójaként olyan technológiákon dolgozik, amelyek egyesítik a mesterséges intelligenciát és az emberi társadalmi hálózatokat, így támogatva a kollektív intelligenciát és lehetővé téve események előrejelzését. Rosenberg munkásságának külön érdekessége a haptikus technika, mely az érintésen alapuló visszacsatolás terén hozott újdonságokat. Az ő elképzelései és találmányai hozzájárultak ahhoz, hogy a modern világban mindannyian tapasztaljuk a „phantom vibrations” jelenségét, amikor a zsebünkben rezgést érzünk, még akkor is, ha a telefonunk nem jelez. A kaliforniai állami műszaki egyetem, a CalPoly professzoraként éppen a technológiai fejlődés jövőbeli hatásairól osztotta meg gondolatait a Big Think platformján, rávilágítva, hogy a kütyük fejlődése milyen új lehetőségeket kínálhat az emberiség számára. Rosenberg tehát nem csupán egy feltaláló, hanem olyan vízióval rendelkező gondolkodó is, aki formálja a jövő technológiáit.

A szakértő véleménye szerint érdemes alaposan megvizsgálni az eszközök és a képességek közötti eltéréseket. Például a kalapács egy fizikai eszköz, amely lehetőséget ad arra, hogy valaki egy szöget beverjen. Ezzel szemben a nyelv és a matematika olyan belső eszközök, amelyek segítségével képesek vagyunk különféle összetett feladatokat megoldani. Bár ezek nem számítanak hagyományos értelemben vett eszközöknek, mégis olyan kifinomult társas problémamegoldási képességeket nyújtanak, amelyek szinte szuperképességnek tekinthetők. Ironikus módon, míg a szuperhősök csodás képességei feltűnőek, addig ezek a mindennapi készségek annyira természetesek számunkra, hogy gyakran észre sem vesszük őket, és nem is gondolunk rájuk eszközként.

Rosenberg szerint a fejlődés következő szakaszában ezekhez hasonló új képességek fognak belesimulni a napi életbe. Az új képességeket viselhető elektronikus eszközökön, okosórákon, headseteken és okosszemüvegeken keresztül érjük majd el, illetve környezet- és helyzettudatos mesterséges intelligenciák segítségével kölcsönöznek nekünk szupererőt.

Képzelj el egy okosszemüveget, amely beépített kamerájával, mikrofonjával és egy sor érzékelőjével képes érzékelni a körülöttünk lévő világot. Amikor a fejünket az utca túloldalán lévő bolt irányába fordítjuk, és halkan megkérdezzük, hogy mikor nyit ki, azonnal a fülünkbe csendül a válasz: "Kilenckor." Ez a technológia nem csupán információt ad, hanem valós időben segít eligibilisen navigálni a mindennapi életünkben.

Elérhettük volna a helyet, ahol az ajtó mellett egy apró, figyelemfelkeltő tábla hirdette a nyitvatartást. Pár percnyi keresgélés a neten is elegendő lett volna, hogy információt nyerjünk. De itt nem csupán arról van szó, hogy a gépi ügynök belép a mindennapjainkba; a gép is aktívan részt vesz a párbeszédben, kérdéseket fog feltenni, amelyeket bólintással vagy fejrázással tudunk megválaszolni.

Ez a korszak a szakértők előrejelzése szerint már idén elérkezik, de 2030-ra olyan mértékben fejlődik a technológia, hogy akár suttogva is feltehetjük kérdéseinket anélkül, hogy választ várnánk. Csak annyira lesz szükség, hogy némán kommunikáljunk, és a gép magától dekódolja a gondolatainkat. 2035-re pedig már ez sem fog kelleni; a készülék az izomfeszültség apró változásainak érzékelésével képes lesz megérteni, mit mondanánk, ha éppen beszélnénk.

A leglényegesebb dolog, hogy a gép képes lesz előre látni a személyes valóságunkat. Amikor egy kollégánk közelít hozzánk, és beszélgetésbe kezd, az esetleges zavarunkból azonnal észreveszi, hogy nem ismerjük fel, így udvariasan bemutatkozik, elmondva a nevét és a munkakörét. Ha pedig egy boltban próbáljuk elolvasni egy élelmiszer csomagolásának apró betűit, a gép azonnal informál minket az esetleges allergénekről, sőt, még a konkurens bolt árát is megmondja.

A nők gyakran kiemelkedő érzékkel rendelkeznek az arckifejezések és testbeszéd árnyalataiból való hangulatolvasás terén. Ezzel szemben a férfiak számára a technológia nyújthat lehetőséget arra, hogy fejlesszék ezt a képességet. Az okostelefonok és különféle alkalmazások segítségével nem csupán az előttünk álló személy nevét és foglalkozását ismerhetjük meg, hanem a hangulatát is leolvashatjuk, hiszen az arckifejezések és a gesztusok megértése kulcsfontosságú a kapcsolatok építésében.

Bizonyos helyzetekben kiderülhet, hogy valóban megéri válaszolni.

Egy okosszemüveg igazi segítség lehet, ha véletlenül otthon hagytuk a telefonunkat. Kiterjesztett valóság segítségével átlátszóvá varázsolja a falakat, és egy hatalmas, piros animált nyilat helyez el a megfelelő helyen, mintha csak a Paint programban rajzolták volna. Ezen kívül, ha a fent említett kalapáccsal szeretnénk szöget verni a falba, a technológia szintén hasznos lehet, hiszen segít elkerülni a falban rejtőző elektromos vezetékeket vagy csöveket, így biztonságosan végezhetjük el a munkát.

Rosenberg szerint mindez hagymázas fantáziálásnak tűnhet, de három évtizedes szakmai tapasztalata alapján egyértelműen ebbe az irányba tartunk, és a Meta és Google is efelé fejlesztenek. A Meta a Ray-Bannel közösen okosszemüvegekbe fektetett pénze és energiája nyomán hamarosan vezető szereplő lesz a mesterséges intelligenciával és kiterjesztett valósággal ellátott viselhető eszközök terén. A Google decemberben jelentette be az Android operációs rendszer új generációját, az Android XR-t. Ez a Google DeepMind által fejlesztett szoftver idén kerül piacra a Samsung új okosszemüvegeiben.

A jövő, amiben a gép a fülünkbe sutyorog, viszolygást kelthet és nyomasztónak tűnhet, a vele járó ügyesség és társas kompetencia azonban olyan dolgok, amik nélkül komoly hátrányba kerül, aki nem használja. Rosenberg ugyanakkor elismeri, hogy ha népszerűvé válik, ez a technika komoly visszaélésekre és manipulációra ad lehetőséget. Az iparág szereplőinek és a törvényi szabályozásnak kell szavatolnia, hogy a szuperképességek ne arról szóljanak, hogy személyes adatainkkal visszaélve átlásson valaki rajtunk, vagy hogy boltozás közben egy targetált reklám olyasmit vásároltasson velünk, amit nem akartunk.