"Pénzeső az állampapírokból: Budán a kutyavásár többé nem ismétlődik meg."
Az utóbbi időszakban a befektetők körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kockázatosabb befektetési alapok, amelyekhez a frissen felszabaduló tőke is hozzájárul – osztotta meg Temmel András, a BAMOSZ főtitkára. A hozamok emelt adója ellenére a befektetők kedve nem csökkent, azonban továbbra is kihívást jelent a különböző alapok környezeti fenntarthatóságának pontos megítélése. Az alábbiakban interjút olvashatnak.
Nagyjából hasonló értékű, 13 ezermilliárd forint körüli lakossági megtakarítás hever bankbetétben, állampapírban és befektetési jegyben is. Versenyeznek az alapkezelők az állampapírokból felszabaduló ezermilliárdokért?
A verseny folyamatosan jelen van, és az utóbbi esztendőkben a befektetési alapok kiemelkedő növekedést mutattak, kétszer olyan gyorsan bővültek, mint a lakossági megtakarítások általában. Ha az európai országok statisztikáira vetünk egy pillantást, azt látjuk, hogy az elmúlt három év során nálunk nőtt a legnagyobb mértékben az alapokban kezelt vagyon, amely összességében megduplázódott, míg Európában csupán háromszázalékos növekedést tapasztalhattunk.
Az alapok jelentősége a lakossági megtakarítások terén kiemelkedő, hiszen arányuk a húsz százalék körüli értékkel az európai élvonalba tartozik. Az, hogy a pénzügyi eszközök merre tartanak, nagyrészt nem a mi, alapkezelők döntésein múlik, hanem elsősorban a nagy banki forgalmazók stratégiáján.
Ha visszatekintünk, a befektetési alapok még csak 15-20 éve kerültek ki a "futottak még" kategóriából. Megéltünk hullámzásokat, például amikor jött a 2008-2009-es pénzügyi válság, utána szépen felfutottak az alapok, mert nekik mindig az a legjobb, amikor egy mélypont után kezd visszarendeződni a gazdaság és a tőkepiac. A Covid vagy az orosz-ukrán háború kitörésekor a befektetők már tapasztaltak voltak és jól reagáltak, nem estek pánikba úgy, mint a korábbi krízisek idején, nem indult drámai kiáramlás, inkább olcsó beszállási lehetőségként tekintettek rájuk. Hozamvadászat folyik, azok, akik befektetési alapokba teszik a pénzüket, meglehetősen racionálisan viselkednek.
Ez azt is jelenti, hogy a befektetési alapok továbbra sem a kis tőkével rendelkező, tapasztalatlan befektetők számára ideális választás?
Nekik is valók, nincs belépési limit, de a bankok nyilván nem bombázzák ajánlatokkal a relatíve kis megtakarítással rendelkező ügyfeleket. Magyarországon ugyanakkor speciális a befektetési alapok helyzete a lakossági állampapírok kiemelkedő aránya miatt.
Az alapokat a tudatosabb befektetők választják, akik a különféle alapok között is diverzifikálják a pénzüket. Az utóbbi időben sokat profitáltak a kötvényalapokon, most viszont leginkább a vegyes és az abszolút hozamú alapokat preferálják, mivel azoknál jók a visszatekintő hozamok is. Emiatt gondolom azt, hogy az állampapírokból kiáramló pénzekből jut a befektetési alapokba is.
