Ragadós száj- és körömfájás: a piaci pszichózis következtében még a kiváló magyar hús is a polcokon marad, holott megérdemelné a figyelmet.

Miközben szerda óta már két újabb magyar tehenészetben is megjelent a ragadós száj- és körömfájás, az agrárminiszter újabb szigorító intézkedéseket hirdetett ki. Szlovákia után Ausztria is a kisebb határátkelők lezárására készül, míg Szerbia fertőtlenítő pontokat állít fel saját határainál. Az állattenyésztési szektor egyre feszültebben követi a fejleményeket.

A ragadós száj- és körömfájás következtében eddig összesen 8200 állatot kellett leölni, ami már majdnem eléri a KSH tavalyi statisztikái alapján nyilvántartott 861 ezer hazai szarvasmarha-állomány, illetve a 406 ezer tehénállomány körüli számot, ezáltal a fertőzés a teljes állomány mindössze két százalékát érinti. A vírus eddig csupán a tejgazdaságokban jelent meg, a többi állomány továbbra is egészséges. Azok a gazdálkodók, akik nem a fertőzött területek védett és felügyeleti zónáiban működnek, elvileg szabadon értékesíthetik állataikat vagy azok húsát az Európai Unión belül, ezt egy külön európai bizottsági rendelet is megerősíti.

Csakhogy sok esetben az eddigi piacaik elzárkóznak, a partnereik kivárnak, más szállítókat keresnek. A Nébih oldalán jelenleg 27 olyan országot - közte öt uniós tagállamot - sorolnak fel, amelyek különböző mértékű korlátozásokat vezettek be a Magyarországról (és Szlovákiából) származó fogékony állatokra (minden páros ujjú patásra, a vadakat is beleértve), illetve a belőlük készült termékekre. Van, ahol átengedik az élőállat-szállítmányokat, de nem állhatnak meg (Szlovénia), másutt még azt is kikötik, milyen fajta bőrtermékeket szabad csak bevinni (Szerbia).

A HVG információi szerint a sertéságazatban egyelőre nincs pánik: a termelők azt várják, hogy az Európai Bizottság a napokban felszólítja a tagországokat az importtilalom feloldására. Az export folyamatos, és bár bizonyos nemzetközi kereskedők részéről érezhető némi bizalomvesztés, a magyar sertés továbbra is értékesíthető az uniós piacokon.

Az Európai Unión kívüli export a teljes, 167 ezer tonnás kivitelnek körülbelül 8 százalékát teszi ki, ami az ágazat szempontjából viszonylag csekély mértékű. Ez elsősorban azok számára okozhat nehézségeket, akik kifejezetten ezekre a piaci szegmensekre szakosodtak.

A csapás hatása eddig főként a Győr-Moson-Sopron megyei, illetve néhány Komárom-Esztergom megyei termelőkre korlátozódik. Ezek a gazdák jelenleg kénytelenek olyan körülmények között gondozni és etetni az állataikat, hogy közben komoly veszteségeket szenvednek el, miközben nem tudják, mi vár rájuk a jövőben.

Bár az első kitörés utáni elemzésünkben igyekeztünk felmérni a fél évszázada nem látott betegség megjelenésének következményeit, Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy még korai a károk pontos felmérése. Ez különösen fontos, mivel nemcsak az érintett telepeknek kell számolniuk az elveszett állat- és eszközállomány értékével, a fertőtlenítési költségekkel, a kiesett bevétellel és az újratelepítés kiadásaival, hanem a vírusos esetek által okozott járulékos károkkal is szembe kell néznie a hazai állattenyésztési ágazat kétharmadának. Ide tartoznak a sertés-, juh- és marhatenyésztők, továbbá a tejtermelők is, akik mindannyian érzik majd a helyzet hatásait.

A szakember a múlt héten még abban bízott, hogy sikerül megfékeznie a járványt, de sajnos "akadtak mulasztások" a rendszer működésében, és a rendkívül fertőző kórokozó továbbra is terjed. Most pedig aggodalommal követik a helyzet alakulását az iparági szereplők, beleértve a marhatartókat, a sertés- és juhtartókat, valamint a tejtermelőket is.

Az érintett megyékben hetente 8-10 ezer sertés várakozik arra, hogy megtalálja gazdáját, ám a helyzet egyre komplikáltabbá válik.

pszichózis van a piacon,

A belső piac is visszahúzódik, miközben az exportpiacok közül több is elzárkózott a magyar termékektől. Sok piaci szereplő, például vágóhidak, nem hajlandóak megvásárolni a magyar sertéseket, annak ellenére, hogy az állatok biztonságosak és egészségesek, ráadásul olyan területekről származnak, ahol a betegség nem jelentett problémát.

A sertéstenyésztők előtt álló kihívások között kiemelkedő problémát jelent a késlekedés a haszonállatok értékesítésében. A sertések súlygyarapodása naponta körülbelül egy kilogrammot jelent, így egy hét késlekedés már 7 kilogrammos többletet eredményezhet. "A szállítási és vágási súly határát 110 kg-ra állították be, és ez a néhány plusz kiló nem elhanyagolható", figyelmeztetnek a szakemberek. A sertések piaci értéke ilyenkor csökken, ami miatt a vágóhidak és kereskedők alacsonyabb áron hajlandók átvenni az állatokat. A problémát már most is érzékelik az érintett megyék tenyésztői, akik arról számolnak be, hogy a késlekedés miatt a náluk lévő sertéseket etetniük kell, miközben a takarmánykészleteik fogynak, és nem tudják, hova helyezzék el a következő szaporulatot.

A hazai sertéshústermelés mennyisége jelentősen meghaladja a marhahúsét: 2024-ben a legnagyobb kivitel valósult meg az elmúlt három év során, összesen 167 ezer tonna, ami 2022-höz képest (158 ezer tonna) érezhető növekedést mutat. Az érték tekintetében is figyelemre méltó az előrelépés, hiszen 193 milliárd forintot ért el, szemben a 2022-es 157 milliárddal. Ez a növekedés a sertéshús árának 16,3%-os emelkedését is magával hozta ezen időszak alatt. Az import vonatkozásában hasonló trendek figyelhetőek meg: 2024-ben 151 ezer tonna sertéshús érkezett Magyarországra, amelynek értéke 172,8 milliárd forint volt. Az importált sertéshús ára is emelkedett, 2022 óta 26,5%-kal drágult.

Az élősertés exportja jelentősen csökkent, tavaly mindössze 38,4 ezer tonna került külföldre, ami 35,5 milliárd forintot jelentett. Ezzel szemben a behozatal 67,3 ezer tonnára rúgott, és ennek értéke 64,4 milliárd forintot tett ki. Érdekes módon az export- és importsertések tonnánkénti ára szinte megegyezett, csupán 3,5 százalékos eltérés volt az utóbbi javára.

Wagenhoffer Zsombor a sertéspiaccal kapcsolatban jelezte, van egy kis túltermelés Európában, és bár előbb feljebb mentek az árak, mostanra túlkínálat kezd kialakulni, és csökkenni kezdett az ár.

A szarvasmarha-ágazatot jelenleg kevésbé érinti a lezárások miatti esetleges késlekedés:

A húsmarha árak hirtelen növekedése őszre várható, ami komoly hatással lehet a piacra.

Jelenleg a késve vágóéretté vált egyedek túlnyomó része már gazdát cserélt a tenyésztők által, és itt igazából nem számít, ha egy-két hét csúszás van. A tenyésztők viszont felhívták a figyelmet arra, hogy szükség lenne a vágómarha átvételi árának szabályozására. Ezzel elkerülhetnék a veszteségeiket, amelyek abból adódnak, hogy nem tudják értékesíteni az állataikat, és itthon alacsony áron kénytelenek átadni őket (mivel a marhahús nagyobb része tipikusan exportra kerül).

A szarvasmarha-ágazat már évek óta csökkenő tendenciát mutat: míg Magyarország 2022-ben 78,4 ezer tonna élőmarhát exportált, addig 2024-re ez a szám 63,8 ezer tonnára esett vissza. Az állatok tonnánkénti ára viszont emelkedett, 1,1 millió forintról 1,22 millió forintra (+11%) nőtt, ami a KSH statisztikáiból derül ki. A marhahús kivitelében is hasonló a helyzet: két év leforgása alatt a kiviteli mennyiség 11 ezer tonnáról 7,8 ezer tonnára csökkent, miközben az ár csupán 7,8%-kal nőtt. Ez különösen érdekes, mivel az állattartók költségei jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban.

A marhahús behozatala folyamatos növekedést mutat: míg 2022-ben Magyarország 11,9 ezer tonna élőmarhát importált, addig 2024-re ez a szám már 22,1 ezer tonnára nőtt. Érdekes megfigyelni, hogy míg a hazai és a külföldi marha ára 2022-ben szinte azonos szinten mozgott, addig 2024-re a behozott marhahús tonnánként 500 ezer forinttal drágább lett. Az import mennyisége eközben 13,4 és 14,6 ezer tonna között ingadozott, míg a hús ára 10,5 százalékkal emelkedve 2,27 millió forintról 2,51 millió forintra nőtt. Ez a helyzet azt jelzi, hogy a kivitt és a behozott marhahús ára között jelentős, közel 40 százalékos eltérés alakult ki, a behozatal javára.

A juhtenyésztők aggódása egyre inkább indokolt, mivel a kilónkénti ár 2500 forintról 1900 forintra csökkent, mindez a húsvéti időszak küszöbén. "350 ezer bárány vár arra, hogy az olasz piacra kerüljön" – mondja Wagenhoffer Zsombor. Hozzátette, hogy a betegség által jelentett kockázat "komoly fegyverré válhat azok számára, akik kereskedelmi előnyre törekednek".

A húsvéti bárány kérdése kapcsán különleges előnyökkel bírunk. Romániával ellentétben, ahol a kiskérődzők pestise miatt szigorú kiviteli tilalmak érvényesek, a magyar tenyésztők állatai - a szükséges vértesztek bemutatásával - könnyedén eladhatók. Olaszországban ugyanis kiemelkedő igény mutatkozik a magyar bárány iránt.