Reszkethet a Mercedes? Európa színpadán új szereplő lép színre: itt a Denza, amely saját gyermekeként támadhat a prémium autógyártók trónjára.

A BYD, a neves kínai autógyártó, a Mercedes-Benz közreműködésével létrehozott egy új márkát, amely most Európába lép, hogy megvédje helyét a prémiumautók piacán. Vajon milyen esélyei vannak a Denzának ebben a versenyben?

Ha nem főne már eléggé a feje így is az európai autógyártóknak a BYD menetelése miatt, akkor 2025 végétől újabb veszéllyel kell szembesülniük. A Teslát a világ legtöbb eladását produkáló elektromosautó-gyártójának trónjáról csaknem letaszító kínai vállalat ugyanis év végén elkezdi az európai piacon is értékesíteni saját prémiummárkája, a Denza járműveit is.

A Denza egy különleges időutazás, amely visszarepít minket egy olyan korszakba, amikor a kínai autógyártók még a klasszikus európai márkák árnyékában próbáltak érvényesülni. A Denza története 2010-re nyúlik vissza, amikor a BYD és a Mercedes-Benz közös erővel, egyenlő részesedéssel indították el ezt a vállalkozást. Az első modell, a Denza EV, 2014-ben debütált a kínai piacon, és ezzel új fejezetet nyitott a kínai elektromos autók világában.

A mai BYD modellek mellett a Denza EV nemhogy prémiumnak nem hat, hanem egyenesen talán szánalmat ébreszt. Persze az még egy másik korszak volt, de a modell így sem tarolt, a csúcsidőszakban sem adtak el belőle évi néhány ezer darabnál többet, ami egy Kína méretű piacon finoman szólva sem kiugró eredmény.

A cég második modellje, a 2020-tól elérhető Denza X SUV, sajnos nem aratott osztatlan sikert, olyannyira, hogy a gyártását már 2021-ben leállították. Ez a csalódás valószínűleg hozzájárult a Denza két tulajdonosa közötti feszültségek fokozódásához is. Ennek következményeként a Mercedes először 10 százalékra csökkentette részesedését a vállalatban, majd 2024-ben véglegesen kiszállt a közös vállalkozásból. Így a Denza mára már teljes mértékben a BYD almárkájának számít.

2022-től kezdődően, amikor a BYD 90 százalékos tulajdonrészhez jutott, sorra érkeztek az új modellek. Ezek között található a D9, az N7, az N9 és a Z9, melyek a cég Denza néven ismert sorozatának részei. Ezzel párhuzamosan a vállalat Kína különböző városaiban saját bemutatótermeket nyitott, ezzel is erősítve jelenlétét a piacon.

Ezek a modellek világosan jelezték, hogy új korszak kezdődik: a Denza a prémium szegmensben kíván versenyezni. Ezt a célt talán néhány évvel ezelőtt még mosolygós kétkedéssel fogadták volna az európai prémium márkák vezetői, ám a BYD lenyűgöző technológiai előrelépése és az értékesítési számok robbanásszerű növekedése fényében már nem lenne hiteles ez a mosoly.

A BYD tavaly 1,76 millió elektromos járművet értékesített, míg a Tesla, a piaci óriás, 1,79 milliót tudott eladni. Érdekes megjegyezni, hogy voltak olyan időszakok, amikor a BYD megelőzte a Tesla-t. Ha azonban figyelembe vesszük a hibrid modelleket is az eladások számításánál, a Tesla már nem állja meg a helyét: a BYD ugyanis 2024-ben összesen 4,3 millió járművet értékesített.

Talán ennél is fájóbb lehet a Teslának, hogy a BYD 107 milliárd dolláros bevétele is megelőzte a Tesla 97,7 milliárdját, miközben például a Tesla Model 3 riválisának szánt új Qin L modelljük is nagyjából feleannyiba kerül Kínában, mint a Model 3.

A Denza nem játszott jelentős szerepet az összesített eredményekben, hiszen az almárka eladásai csupán a csoport forgalmának 3%-át képviselték. Ugyanakkor valószínű, hogy a bevételek és a profit szempontjából ennél nagyobb részesedéssel bírnak, mivel a Denza általában prémium kategóriás modelleket forgalmaz.

A Denza európai debütálása nem feltétlenül jelent komoly kihívást a Tesla számára, hiszen a Tesla eladásai már most is jelentős csökkenésen mennek keresztül. Ennek mögött valószínűleg Elon Musk politikai aktivitása áll, ami hatással van a vásárlói bizalomra.

A szöveg egyedi átfogalmazása: A helyzetet elsősorban az európai prémiumgyártók érzékelhetik fenyegetőnek, erről pedig a márka áprilisi bemutató eseményén is szó esett. Itt a Denzát kifejezetten a német prémiumautók, mint például a BMW és a Mercedes kihívójaként emelték ki.

Alfredo Altavilla, a márka európai különtanácsadója elmondta, hogy a BYD-csoport a Denzát technológiai úttörő szerepre szánja.

"Bemutathat olyan innovatív technológiai megoldásokat, amelyek a jövőben a BYD márkájú autókban fognak debütálni."

- mondta. Kiderült, hogy az európai debütálás a lenyűgöző 1000 lóerős Z9 GT sportkombival fog kezdődni. Az ára egyelőre titokban marad, de annyit elárultak, hogy biztosan meghaladja a BYD legdrágább európai modelljének, a 72 ezer eurós (jelenlegi árfolyamon körülbelül 29,5 millió forintos) árát. A Z9 kínálatában a teljesen elektromos verzió mellett 2026 elejétől a hibrid változat is elérhető lesz.

A D9 kisbusz már év végén debütál az európai piacon, a márka pedig két további, terepjáró tulajdonságokkal rendelkező modellt is tervez bemutatni a közeljövőben.

"A Denza a teljes modellpalettát lefedő prémiummárkává kíván válni"

- szögezte le Altavilla, hozzátéve, hogy a hagyományosan a prémiummárkák felé forduló vásárlóközönség mellett azokat a fiatalabb vásárlókat is meg kívánják célozni, akik különösen fogékonyak a technológiai újdonságokra.

A BYD optimista előrejelzése szerint az első uniós gyáruk, a szegedi üzem, már októberben elindíthatja termelését. Emellett 2026 márciusában Törökországban is megnyílik egy új gyár, amely évi 500 ezer autó legyártására lesz képes. Jelenleg a Denza modellek gyártása továbbra is Kínában folyik. A BYD 2024-ben a kontinens elektromosautó-piacának 2,8 százalékát tudhatta magáénak, jelezve ezzel növekvő jelenlétét és versenyképességét az európai piacon.